Test, lélek rezgés szintjei .

~A betegségnek 5.5 hz rezgése van, 25.5 hz felett nem létezik komolyabban.

A magasabb rezgésű emberek számára semmi sem több, mint egy enyhe influenza.

Az alacsony rezgés okai lehetnek;

Fáradtság.

Félelem.

Idegesség, feszültség.

Düh.

Aggodalom.

Ezért kell magasan rezegni, és nem szabad folyamatosan nézni a rossz híreket, hogy ne csökkentsék a frekvenciánkat.

A Föld frekvencia ma 27,4 Hz, de vannak helyek, amelyek nagyon alacsonyan rezegnek, mint például:

Kórházak.

Jóléti központok.

Néhány bár.

Börtönök.

Földalatti, stb.

Itt esik vissza a rezgés 20 hz-re, vagy kevesebbre.

Fájdalom 0,1 és 2 Hz között

0,2-től 2,2 Hz-ig a félelem

0,9-től 6,8 Hz-ig az irritáció

0,6 és 2,2 Hz a zavaró környezet

Büszkeség 0,8 Hz

Elhagyás 1,5 Hz

Felsőbbrendűség érzés 1,9 Hz

Helyette:

Nagylelkűség 95 Hz

Hála 150 Hz

Könyörület 150 Hz vagy több.

Szeretet mások és minden élőlény iránt 150 Hz és még több.

Feltétel nélküli és univerzális szerelem 205 Hz-től vagy magasabb.

Naaaa akkor!?

Vibrálj magasan!!!

Szeretni. Mosolyogni. Hálát adni.

Játszani, festeni, énekelni, táncolni, élvezni az életet, sétálni a napon, tornázni, élvezni a természetet.

Az ima rezgése 120-től 350 Hz-ig terjed

Énekelni, nevetni, szeretni, élni kell...

A természetről és a vele való tudatos közreműködésről nem beszélve.. Minden energia! Összhang

Lelki eredetű a betegségeink.

Akinek tetszel... megjegyez.
Akit érdekelsz.... megkeres.
Aki szeretne veled lenni... szakít Rád időt.
Aki látni akar téged az.... látni is fgo.
Aki vágyik Rád... bizonyít.
Aki szeret... megbecsül!
A többi csak kifogás!!!

A szeretethiány népbetegség. A szeretethiánynak szövődményei vannak. Nem csak lelki, hanem testi szövődményei. A szeretethiány lelki vonzata a magány – vagy épp fordítva, a magány hozza magával a szeretethiányt?

Hol romlott el a dolog?  

Ott, hogy már gyerekkorban csak arra koncentrált szüleink generációja, hogy a gyerek sikeres legyen. A lehetőségek adása közben elfelejtettük, hogy a szülő akkor tesz a legtöbbet gyerekéért, ha szereti, és ha ki is mutatja azt.

A szeretet nem egyenlő a lehetőségek megteremtésével. Így a szeretet, annak kimutatása az első helyről hátrébb sorolódott. Az a gyerek, aki nem érzi szülei szeretetét, nem tanulja meg annak természetét, és így nem tudja tovább adni saját gyerekének. Tehát, az értékrend az, ami változott.

Új szeretetnyelv – a megfelelés

A gyerek akkor kap elismerést szüleitől, ha valami jót, hasznosat tesz. Így abba a csapdába esik, hogy meg kell felelnie ahhoz, hogy szeressék. Amikor egy gyerek nem tud megfelelni egy elvárásnak, bűntudat ébred benne, ez pedig csak tovább rontja a helyzetet.
Tehát, azt gondolja, hogy nincs feltétel nélküli szeretet, meg kell azt vásárolnia, a fizető eszköz pedig a megfelelés. A szeretet szükséglet – létszükséglet -, nem kikerülhető, meg kell tanulni, és használni kell tudni.

A szeretetpótlék

Az a felnőtt, aki gyerekkorában nem tapasztalta meg a szeretetet, egész életében csak ezután sóvárog, szomjazik rá. Azért, hogy szeressék, mindent megtesz. Vállalja a megaláztatást, befolyásolható és zsarolható lesz.
Kamaszoknál, fiatal felnőtteknél jellemző, hogy kapcsolatból kapcsolatba sodródnak, hogy a testiséggel pótolják az őszinte, szerető érintés hiányát. Belőlük lesz az az idősebb ember is, akinek harminc cicája van, miközben szörnyen magányos…

Az elutasítás

Mindenki átélte már azt, amikor nagy szüksége lett volna arra, hogy szeressék, és amikor szeretetet kért, de azt nem kapta meg. Ez olyan kudarc, amivel kevesen tudnak jól megbirkózni. Azok az emberek, akik ezt a sérülést, a csalódást rosszul kezelik, esetleg a megalázottság érzése is társul hozzá, könnyen bezárkózhatnak saját világukba.
Nem csak lelkileg, hanem fizikailag is magukra zárják az ajtót. A csalódás érzésének elkerülése miatt kizárják a szeretetet az életükből. Ez pedig csak tovább rontja a helyzetet, mert önbecsülésük a képességükön fog alapulni, amivel sokszor nehéz érvényesülni.

A testi tünetek

Ilyen a fejfájás, a légszomj, maga a félelem is tünetként jelentkezik. Megemelkedhet a pulzusszám is. Jellemző tünet a hátfájás, mivel a szeretethiányos ember izmai merevebbek. Jelentkezhet gyomorfájdalom, vagy akár hányinger is.
A bőrön allergiás reakciók keletkezhetnek. A szeretethiány egy stresszes állapot, tehát minden tünet, ami a stresszre jellemző, a szeretethiányra is igaz.

Milyen adatok, tények mutatnak arra, hogy egyre kevesebb a szeretet?

Gyerekeink nagy része nem játszik társasjátékot, nem érdeklődik a többi ember iránt. Inkább elvonulnak és a számítógéppel játszanak. Minden harmadik házasság válással végződik, egyre több a magányos ember. Egyre több az alkoholbeteg, nyugtató függő, kábítószerfüggő, depressziós. 

Adni viszont csak akkor, ha épp van rá ideje…

Egyre kevesebben mondják azt nap mint nap szeretteiknek, hogy: szeretlek. Mindenki csak kapni akar – akár szeretetet is – és pedig minél többet, minél gyorsabban. 

 oszd meg ,hogy mindenkihez eljusson!

forrás:tudasfaja.com

Érzelmeink testi tünetei .

Ébredj tudatára annak, hogy minden gondolatból, szóból és cselekvésből te magad hozod létre valóságodat. Ahelyett, hogy analitikusan gondolkodnál, fedezd fel inkább a benned lakozó kreatív szellemet. Ismerd föl az önmegerősítő állítások erejét és azt is, hogy meg kell védened magad a téged körülvevő láthatatlan világból érkező negatív gondolatoktól. Emlékezz arra, hogy a tárgyak és emberek "megnevezése" varázstudomány. Minden név betűkből áll és minden betű hordoz egyfajta numerológiai és spirituális rezgést. A gyermekmesékben szereplő abrakadabrák és szézám, nyílj kifölélesztik a szavaknak, mint erőt kifejező mantrák vagy bűvös igék mágikus használatát. Tartsd a fejedben azt is, hogy ha már a szellem "kikerült a palackból", akkor mindig fennáll annak a veszélye, hogy helytelen célokra használják fel az erejét. Ez a veszély azonban átformálható a tudatosság és értelmünk kiterjeszkedésének 

Finn kutatók olyan testtérképeket készítettek, amelyek első ízben mutatják be részletesen, hol váltanak ki érzékelhető változásokat a testben a pozitív és negatív érzelmek. A haragot és a büszkeséget például inkább a fejünkben és testünk felső részén érezzük, a boldogságra viszont egész testünk reagál. A kutatók azt is kimutatták, hogy ezek a reakciók kultúrától függetlenek.

Mindenki tapasztalta már, hogy különböző érzelmek a test különböző részein váltanak ki reakciókat, érzeteket. A boldogságtól például egész testünk bizsereghet, a félelemtől összeszorul a torkunk, az idegességtől izzad a tenyerünk, az undortól felfordul a gyomrunk. A hétköznapi szólásmondások érzékletesen fejezik ki a valós élettani reakciókat, csak néhány példa: a büszkeségtől dagad az ember keble, az idegességtől gombóc van a torkában, megdermed a félelemtől, meghasad a szíve a bánattól, az ijedségtől megfagy ereiben a vér, úszik a boldogságban és így tovább.

Lauri Nummenmaa és kollégái (Aalto Egyetem, Finnország) nemrég minden korábbinál alaposabban feltérképezték, hogy pontosan a test mely részein váltanak ki élettani reakciókat a különféle érzelmek. A kutatók által készített testtérképeken megjelenített érzelmek „elhelyezkedése” jelentős egyezést mutat a szólások által is megörökített testi reakciók helyeivel. A finn szakembereknek az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált munkája azért is jelentős, mert igen sok (700) és több nemzetiségű (finn, svéd, tajvani) önkéntes vett részt a kutatásban. 
 Így eredményeik statisztikailag is megbízhatóak és az is kiderült belőlük, hogy az érzelmekre adott testi reakciók nyelvtől és kultúrától függetlenül szinte azonosak, tehát az érzelmekre adott fiziológiai válaszok egyformán vannak kódolva minden emberben.
A térképek elkészítéséhez különféle érzelmeket kiváltó szavakat, történeteket, videókat és képeket mutattak a résztvevőknek. Mindegyik után megkérték őket, hogy színezzenek ki két emberi sziluettet a számítógép képernyőjén.
Az egyiken a fokozott, a másikon a csökkent testérzeteket, testi reakciókat kellett bejelölniük egy adott színskála szerint (a fokozott érzeteket piros-sárga, a csökkent érzeteket kék színek jelölték). A kutatók ezután egyesítették a két sziluettet, majd az összes résztvevő rajzát átlagolva elkészítették a végleges térképeket.  
Hangsúlyozni kell, hogy ezek – a hasonlóság ellenére – nem hőtérképek, hanem az egyes érzelmek által kiváltott élettani reakciók intenzitását jelzik az adott testterületen:

Az érzelmek testtérképe (a magyarázatot lásd a szövegben). Próbáljon szólásokat társítani az egyes ábrákhoz!
Forrás: PNAS

A térképeket megnézve láthatjuk például, hogy kizárólag a boldogság és szerelem vált ki fokozott reakciót deréktól lefelé is (vagyis ezek “öntik el az egész testet”). A szomorúság minden érzést csökkent, kivéve a szívnél, illetve az arc egyes részein. A depresszió az érzetek teljes hiányával jár. 
Döbbenetes látni, milyen pontosan ábrázolható például a szégyenérzés megnyilvánulása, amely a fej és az orcák fokozott érzetével, a szív és a gyomor remegésével és a végtagok zsibbadásával jár (a “lebénult” lábak talán a “szégyenében elsüllyed” kifejezéssel hozhatók kapcsolatba).

Így készültek az érzelmi testtérképek
Forrás: PNAS

Lehet, hogy az eredmények nem annyira hasznosak, mintha valamiféle standardizált „érzelemmérővel” készültek volna, de a kutatók szerint megalapozhatják egy ilyesféle készülék megalkotását a jövőben. A kutatók remélik, hogy az ezekhez hasonló térképek segíthetnek az érzelmi rendellenességek diagnosztizálásában és kezelésében is a jövőben.
A szakemberek előtt álló következő feladat annak kiderítése, pontosan miért és hogyan váltanak ki ilyen fiziológiai reakciókat az egyes érzelmek. Azt már régóta tudják, hogy az érzelmeket kísérő élettani változások (arckipirulás, szívdobogás, gyomorremegés, izzadás stb.) többsége elsősorban a vegetatív idegrendszer szimpatikus ágának aktivációjából fakad. A vegetatív idegrendszer szimpatikus ágának működése készíti fel a szervezetet a veszély forrásának elkerülésére, a szervezet tartalékait mozgósítva.
Újabban egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszer az emésztésen túl is markánsan befolyásolja a szervezet működését, még a lelki egészségre is kihat. A kapcsolat fordítva is igaz: a lelki állapottól is függ az emésztőrendszer állapota. Az agy és az utóbbi időben már “második agynak” nevezett, rengeteg idegsejtet tartalmazó bélidegrendszer közötti kapcsolatot már számos betegség esetében igazolták: az agyban és az emésztőrendszerben is vannak tünetei például a szorongásnak, a depressziónak, a gyomorfekélynek, sőt a Parkinson-kórnak is.
Forrás: Betyárvilág