Pontosan 569 évvel ezelőtt, 1443. február 23-án született Hunyadi Mátyás Magyarország egyik legdicsőbb királya.

A Fekete Sereg zászlaja

  A monda szerint Mátyás király nem halt meg, hanem egy hegy gyomrában alszik mély álomban a Fekete Sereggel együtt. Az elbeszélés szerint mikor a világban az igazságtalanság és a mocsok már elviselhetetlen lesz, ha abban a bizonyos pohárban már túlcsordul az igazságtalanság, akkor Mátyás meghallja az emberek szenvedését..felébred és a Fekete Sereg élén kilovagol a hegy gyomrából és felszabadítja a világot...

 Mátyás király híres fekete serege, amely 1459-60-ban jött létre, így a korabeli Európában a maga nemében páratlan hadseregnek bizonyult.
Mátyás király címerállata, a holló fekete madár.E szín megnevezése lett a sereg neve.
Mátyás király halála után a sereg több felé oszlott, és 1494 tavaszán végleg megszünt.

"Szerencse? Ki tudja ?

 "Szerencse? Balszerencse?"

Volt egyszer egy parasztember. Igen szerényen élt, sokat dolgozott, mégis csak egyetlen lóval és egyetlen fia segítségével szántott-vetett kicsinyke földjén.

Történt egyszer, hogy a lova kiszökött a karámból, és nem találták. A szomszédok nagyon sajnálkoztak, "Micsoda balszerencse!" - mondták. Az öreg csak ennyit mondott: "Balszerencse? Ki tudja?" Nem sokkal azután a ló hazatért, és magával hozott egy fiatal vadlovat is. A szomszédok felkiáltottak: "Micsoda szerencse!" De a bölcs öreg csak ennyit mondott: "Szerencse? Ki tudja?" A fia elkezdett foglalkozni a fiatal csikóval, megpróbálta megülni. A ló megvadult, és levetette hátáról a fiút, akinek lába tört. A szomszédok megint csak sajnálkoztak: "Micsoda balszerencse!" Az öreg így válaszolt: "Balszerencse? Ki tudja?" A fiú a következő héten még mindig ágyhoz volt kötve, mikor katonák érkeztek a faluba, és összefogdosták a katonaérett fiatalokat. A törött lábú fiúval nem tudtak mit kezdeni, otthon hagyták. A szomszédok ismét csak irigykedtek: "Micsoda szerencse!" De az öreg csak ismét a maga bölcsességével felelt: "Szerencse? Ki tudja?"

Létezik egy mondás,mely szerint Isten annyi terhet ró ránk,amennyit elbirunk.
Ha ez igaz, Isten úgy gondolta,hogy nagyon-nagyon erős vagy,
Mert az elmúlt időszak biztos nem volt könnyű számodra.
Bárcsak tudnám enyhíteni bánatod valahogy,de amit valóban tenni tudok,
Hogy melletted vagyok és imádkozom érted.
Isten gyermeke vagy.
Ő szeret téged és soha nem fog cserbenhagyni....
Ne veszítsd el hited, és tudd,hogy mindig lesz,aki melletted áll és szeret. 

Harmadik rész: ILLIK TUDNOM, MERT MAGYAR VAGYOK édességek

„Az idő múlhat, a szépség és a jóság, a szeretet és az igazság nem múlik el az évszázadokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen valóság, s ezekből annyit kap mindenki, amennyit megérdemel.” (Fekete István)

ILLIK TUDNOM, MERT MAGYAR VAGYOK

MÁTYÁS SZABOLCS után

Tokaji aszú            Egri bikavér                Szódavíz (szikvíz)Fröccs                    Pálinka                         Unicum

Ásvány-, gyógy- és hévizein                 Rákóczi János            

Kugler Henrik      Gerbaud Emil       Dobos C. József         

Gundel Károly      Túró Rudi             Pemetefű cukorka      

Rigójancsi              Indiáner                Szaloncukor    Méz

Debreceni mézes  Tordai pogácsa          Grillázstorta

Halászlé (bajai, tiszai) Gulyás(leves)     Palócleves

Zacskós levespor     Hajdúsági torma    Szilvalekvár

Makói hagyma        Kibédi hagyma        Őrölt fűszerpaprika

Kajszibarack         Zentai sárgadinnye    Hevesi (Csányi) dinnye

Szabolcsi alma      Bogyiszlói paprika       Vecsési káposzta     

Szőlőfajtáink         Nagydobosi sütőtök    Milotai dió

Homoki szarvasgomba     Tarhonya        Kalács

Csigatészta            Lebbencstészta     Orosházi libamáj

Gyulai kolbász      Csabai kolbász     Pick téliszalámi

Herz téliszalámi    Slambuc7

Rákóczi János

A közhiedelemmel ellentétben nincs semmi köze a Rákóczi túrósnak a „nagyságos fejedelemhez”, mivel a patinás hangzású név mögött a felsőleperdi születésű Rákóczi János (1897-1966) mesterszakács rejtőzik, aki megalkotta a múlt század elején e csodát. Rákóczi a kor szokásának megfelelően mesterútra indult, és Franciaországban tökéletesitette tudását, majd itthon több nagyhírű szálloda szakácsa lett (lillafüredi Palota Szálló, Gellért Szálló stb.). A híres szakács nevét külföldön is jól ismerik szakmai körökben, hisz számos nemzetközi megmérettetésről aranyéremmel tért haza, akinek a nevét viselő cukros tojáshabos, túrós süteményt a nagyvilág a Brüsszeli Világkiállításon (1958) ismerhette meg. Szakácskönyve a Konyhaművészet (1964), amely szinte minden magyar háziasszonynak megtalálható a könyvespolcán.

Kugler Henrik

Kugler Henrik A soproni születésü Kugler Henrik (1830-1904) hazánk egyik leghíresebb cukrásza, aki 1852-ben édesapjától vette át József téri cukrászdát, majd hamarosan a mai Vörösmarty térre költözött. Nevét nem kevesebbért áldja ma az

utókor, mint a minyon-ért, melyet korábban Kugler-nek neveztek (József Attila:

Kedves Jocó /részlet/: „De szeretnék gazdag lenni, / Egyszer libasültet enni, / Jó ruhában járni, kelni, / S öt forintért Kuglert venni.”). A ma is használatos minyon (néha: mignon) nevet később kapta, amikor már kis papír- kosárkákba tettek minden egyes süteményt (maga a minyon szó is ezt jelenti; a selyempapírba csomagolt aprósüteményt, fajtától függetlenül). Számos változatban kapható íz (puncs, diós, csokoládés stb.) és forma tekintetében egyaránt (kocka, henger stb.). A sütemény „születését” 1858 és 1884 közötti időre teszik, melynek receptjén Gerbaud Emil még változtatott valamelyest.

Rigójancsi

Rigó Jancsi és felesége

Kettejük románcáról a kor bulvársajtója részletesen beszámolt, melynek csúcspontja az 1896. évi esküvőjük volt. A szerelmes pár amikor Budapesten járt, akkor Jancsi kedveskedni akart mátkájának, akinek egy újfajta süteményt készíttetett egyik cukrász ismerősével. A cukrász barát pedig Jancsi kedvében akart járni, ezért az újszerű, csokoládés, piskótás és tejszínhabos süteményt Rigójancsinak nevezte el, ami a múlt század elején indult el hódító útjára.

A név a híres cigányprímást, Rigó Jancsit (1859-1899) jelöli, akinek tiszteletére nevezték el a süteményt. A legenda és a korabeli újságok tudósításai szerint, amikor Párizsban lépett fel a pákozdi születésű Rigó Jancsi, akkor annyira megigézte az épp ottlévő belga herceg feleségét (Chimay Caramon hercegnőt, aki egy amerikai milliomos lánya volt), hogy férjét otthagyta, és elszökött Rigó Jancsival; Jancsi szintén elhagyta feleségét a gyönyörű nőért.

Indiáner
Jó kétszáz esztendővel ezelőtt, Bécs egyik színházának a magyar Pálffy

Ferdinánd lett a vezetője, aki mindenképp vissza akarta csábítani a nézőket, mivel igencsak megfogyatkoztak. Pálffy nem riadt vissza a meghökkentő újításoktól sem a nézőszám növelésének érdekében, így Amerikából még egy indiánt is szerződtetett társulatához. Sőt, miután megkóstolta a magyar cukrászszakácsa

által készített újfajta piskóta alapú, tejszínnel töltött és

csokoládémázzal bevont csodáját (amelyet ő az indiánnak készített születésnapja alkalmából), elhatározta, hogy ezentúl az indián minden egyes fellépésekor a nézőknek ezzel az újfajta süteménnyel kedveskedik. A sütemény fogadtatása leírhatatlan volt a bécsiek körében, akik ezután „kénytelenek” voltak Pálffy

színházába járni, ha Indiánért akartak enni.

Szaloncukor  

Igazi magyar sajátosság, melyhez hasonló csemege sehol máshol nem létezik. A hajdani szaloncukrok alapanyaga a fondantcukor volt, mely német

közvetítéssel jutott el a Kárpát-medencébe. Az első szaloncukor már a 19. század első felében elkészült hazánkban, melyet először selyempapírba, majd

sztaniolba csomagoltak; ezt követően pedig a házak szalonjaiban (már ahol volt) lévő karácsonyfákra került. A név is innen származik, mivel régen a szalonokban lehetett „találkozni” a szaloncukorral. Népszerűsége olyannyira

megnőtt, hogy a 19. század vége felé már megtörtént a gyártás gépesítése is, azonban nagyon sok helyen még a múlt század első felében is kézzel csomagolták a szaloncukrot. Akik pedig nem engedhették meg maguknak e csemege megvásárlását, azok otthon, kézzel készítették el. Nyelvészeti érdekességként megemlíthető, hogy Jókai még eme édességet, mely a német szalonczukkedli-ként nevezteSalonzuckerl szóra vezethető vissza.

Dobos C. József

Dobos C. József szakácskönyve (1883. évi kiadás) Dobos C. József (1847-1924) ősei több nemzedéken keresztül mind

szakácsok voltak (dédnagyapja II. Rákóczi Ferenc szerencsi várában volt szakács), így neki sem volt más választása, szakács lett. Dobos C. József volt az, aki 1884-re megalkotta a Dobos torta receptjét, ami hamarosan a Kárpát-medencén kívül is igen nagy népszerűségre tett szert, melyek speciális fadobozokban utaztak évtizedeken keresztül Európa előkelő családjaihoz. A torta alapja egy olyan piskótalap (olvasztott vaj van benne), mely csokoládés vajkrémmel van megtöltve, tetején pedig barnás karamell található, ami az egyik varázsát adja a süteménynek. ízén kívül az „időtállósága” is kedveké tette az egyedülálló édességet, mivel a benne lévő krém nem savanyodott meg olyan könnyen, mint más tortákban. A torta receptjének titkát senkinek sem sikerült megfejteni, így Dobos 1906-ban - nyugdíjba vonulásának évében - a Budapesti Cukrász és Mézeskalácsos Ipatestületnek átadta az addig féltve őrzött titkot,

hogy az végre közkinccsé váljon.

Túró Rudi

A Túró Rudi „keresztapja” a Budapesti Tejipari Vállalat egyik művezetője, Mandeville Rudolf volt, aki egy szovjetunióbeli tanulmányúiról hazatérve, javasolta az illetékeseknek, hogy kezdjék el gyártani a ma is ismert Túró Rudit, melynek egy hasonló változata „cbipoK” (orosz: cukrozott,

fűszerezett túró) néven a Szovjetunióban már létezett, azonban ott „Eszkimó” névre hallgatott. (Jelenleg is gyártják a volt Szovjetunió több utódállamában is a miénkhez hasonló Túró Rudit.) Az elképzelést tett követte, és a múlt század

hatvanas éveinek elején a Budapesti Tejipari Vállalatnál elkezdődött az édesség gyártása, ahonnan később a mátészalkai tejüzembe helyezték át a termelést. A rudit gyártó üzemek magánosítását követően két külföldi cég vált jogosulttá a

név használatára, akik már Lengyelországba és Romániába is exportálnak.

Gundel Károly
Gundel Károly és neje

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a palacsinták királya a Gundel palacsinta, melynek megalkotója és névadója Gundel Károly (1883-1956) volt. Palacsintájának titka az egyedi recept, a különleges töltelék (diós, citromhéjas, rumos, mazsolás) és a selymes tejszínes csokoládés öntet, melyet flambírozás nélkül tálalnak fel. A kissé átpirított Gundel palacsinta immár több mint száz esztendeje változatlan recept szerint készül, mely nélkül jóformán elképzelhetetlen egy magára valamit is adó magyar étterem. Gundel Károly édesapja, Johann (János) Gundel néven érkezett hazánkba, aki megalapozta a család hírnevét, melyet fia tett világhírűvé, aki 1910-ben vette át apja éttermét. A család vezetéknevét viselő étterem hamarosan a legelegánsabb fővárosiéttermek sorába lépett, ahol rendszeresen fordultak/fordulnak meg külföldi államfők és uralkodók is (pl. Victor Emmanuel)

Pemetefű cukorka
Legelől Réthy Káro

Réthy Béla (1862-1935) 
gyógyszerész nevéhez köthető a cukorka

megalkotása, aki 1892-ben kezdte el gyártani a gyógyhatású, korong alakú

édességet. A gyógyszerész próbálkozását hamarosan siker koronázta, és már az

1896-os Millenniumi Kiállításon oklevelet vehetett át találmányáért. Sikerének híre rövid idő alatt eljutott az Osztrák-Magyar Monarchia távolabbi részeibe is,

ahol szintén közkedvelt lett. Állítólag a betegeskedő Réthyt Abbáziában egy férfi pemetefű cukorkával kínálta, amikor az meghallotta, hogy milyen csúnyán köhög (HÍR, 2001). Réthy Béla halála után gyermekei folytatták tovább a gyógycukorka gyártását, majd 1949-ben ez a gyár is az állam tulajdonába került.

Néhány éves kihagyás után ismét gyártják a különleges cukorkát, melynek

gyógyhatása kétségtelen, mivel több gyógynövényt is tartalmaz.

 (¯`v´¯) .•*¨`*•✿✿•*¨`*•. (¯`v´¯)

 A tatárjárás se tartárjárás volt. 

Hazudozni, félrevezetni, finnugort csinálni a magyarból, micsoda aljasság!

Magyar - járás a Mongoloknak?

Nagyjából egy évvel ezelőtt a barátnőm egyik összejövetelén beszélgettem egy középkorú jól szituált férfival, aki hosszú éveket töltött Közép-Ázsiában, többek között Mongóliában. Egy rövid mondattal elintézte a mongol beszámolóját, amely így hangzott: „A mongol iskolákban a gyerekeknek azt tanítják,

 hogy az Aranyhorda a Magyaroktól kapott ki.”
Amit mondott szöget ütött a fejembe! Éreztem, hogy valami nincs rendjén.

 Nem értettem az egészet!
Egy éven keresztül nem hagyott nyugodni ez az egyetlen egy mondat. 

Utána jártam: A Mongolok igenis jól tanítják!
Egyet azért biztosra vettem: 1241 április11-én nem vertük meg a mongol hadakat 

Muhinál, ám nem is mértek ránk megsemmisítő csapást, mint ahogy azt tanultuk.
Az iskolában valamikor a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján a tatárjárást,

 ha nem is pontosan így tanultuk, de ez volt a sugallata:
Dzsingisz Kán 1241-ben Muhinál megsemmisítette a magyar haderőt, majd pusztított 

és kiirtotta a magyar lakosságot, majd a betelepülő szlávok, germánok,

 románok megtanultak latinul, hogy pár száz évvel később magyarul beszélhessenek.
Kivonulásuk a tanultak szerint: Majd egy félév múlva meghalt Dzsingisz Kán apja, 

Batu kán, így az országból viharos gyorsasággal kivonultak!
Kivonulásuknak valós okai a következők:
1. Igen sok harcosuk odaveszett a Magyarországi hadjárataikban.
2. Nem tudták megsemmisíteni a magyar haderőt, erre bizonyíték az is, 

 hogy IV. Béla röviddel a tatárjárás után, már több külföldi hadjárat

 élén visszafoglalta a tőle korábban kizsarolt nyugati megyéket.
3. Közel 160 magyar várat nem sikerült bevenniük (Fehérvár, Esztergom, Veszprém, Tihany, Győr, Pannonhalma, Moson, Sopron, Vasvár, Újhely, Zala, Léka, Pozsony, Nyitra, Komárom, Fülek, stb.)
4. A magyarországi háborús állapotokban a mongol hadsereg élelmezése is nehézséget okozott.
Most jön a lényeg, ha időben előrecsúszunk 44 évet, akkor valóban Mongóliában tanítanak helyesen, mert Magyarországon elfelejtették tanítani azt a röpke tényt, hogy:
1. Nogaj kán 1285-ben, az addigi legerősebb seregével, az Aranyhordával indult a Magyarok ellen (a 2. tatárjárás) Pestnél IV. László csatlakozott Kunokkal hülyére verte,

 majd a keleti Kárpátok szorosain át kiűzte őket. 

Torockónál a Székelyek segítségével győzött, és az utolsó túlélő 

Mongolt is kiűzték az országból, de még Vizsolynál Baksa György, 

majd Borsa Lóránd is fölpofozta őket.
Ezt a Mongolok valószínűleg „Magyar járásnak” hívják.
Köszönöm a figyelmüket!
Ja! Volt egy másik mondata, 

„Ha egy mongolt megkérdezel, hogy miért van akkora országuk a népességükhöz képest, 

akkor a válasz a következő: visszavárjuk a Magyarokat!”Köszönjük a meghívást, 

udvarias, de maradunk.
Marjai László, Budapest 2011-07-27

"Angyal, vidd meg a hírt az égből..",Márai Idézetek

"Angyal, vidd meg a hírt az égből, 

Mindig új élet lesz a vérből. "

Lásd, szimatold a csodát, ott, ahol éppen van. Mindig a közelben van. 

Legtöbbször oly közel, annyira a kezed ügyében, 

hogy egy életen át eszedbe sem jut kinyújtani utána a kezed.

*

"Úgy látszik, a dolgok igazi értelmét megtalálni bajosabb, mint az ember képzeli. 

Lehet az is, hogy a dolgoknak nincs is igazi értelmük; 

csak vannak, mint a gróf és a tó.

 Isten nem magyaráz, hanem teremt."

*

"Az emberek semmire nem vágynak úgy, mint önzetlen barátságra.

 Reménytelenül vágynak erre."

*

"Szeretet lehet adni és lehet kapni. Csak egyet nem lehet: zsarolni."

*

"Mások nevezzék csak gyöngeségnek az állatszeretetet, gúnyoljanak ezért – te sétálj csak
nyugodtan a kutyáddal. Jó társaságban maradsz, s Isten is tudja ezt."

*

“Mikor Istenre bízom a sorsom, érzem, hogy Isten nem ad föltétlen jogot ehhez.
 Hinnem kell benne, hogy “madárka tolla se hull ki” az Ő akarata nélkül, 
de nincs jogom vaksi bizalommal mindent az Ő kezébe tenni le;
 Isten reám bízta, hogy csináljam és igazítsam a sorsom.
 S csak, ha vállalom ezt a feladatot, akkor segít.

A tunyák és a gyávák, akik bólogatva és hümmögve, Istenre bíznak mindent:
 a válságos pillanatban Isten szava nélkül maradnak.”

*
A legfájóbb kín örömet színlelni.

*

“Nem igaz, hogy a végzet vakon lép az életünkbe, nem.
 A végzet az ajtón lép be,melyet mi tártunk fel, 
s magunk előtt tessékeltük a végzetet.”

*

“Mert az ember – ezt egyre inkább hiszem – csak annyit ér és csak annyira ember,
amennyire meg tudja őrizni lelke egy zugában az örök gyermeket.”
*
"A rokonszenvek, melyek emberek között szemem láttára kialakultak,
végül mindig belefulladtak az önzés és hiúság mocsarába."

*
"A barátság nem eszményi hangulat. A barátság szigorú emberi törvény.
 A régi világban ez volt a legerősebb törvény, 
erre épültek fel nagy műveltségek jogrendszerei.
Az indulaton, az önzésen túl élt ez a törvény az emberi szívekben, 
a barátság törvénye."
*
"Mit ér mindenféle szeretet, amely jutalmat akar?"
*
Nem hiszek a könnyeknek. A fájdalom könnytelen és szótlan.
*
Ha az ember szeret valakit, mindig megdobog később a szíve,
 mikor hall róla, vagy látja.

*

Legtöbbször nem emlékezünk annak arcára, akit szerettünk. Csak részletek maradnak meg emlékbe: mosolya, hangja, szemvillanása.

*
Néha azt hiszem, a szeretetre várok. Valószínűleg csillapíthatatlan ez az éhség: 
aki egyszer belekóstolt, holtáig ízlelni szeretné. Közben már megtudtam, 
hogy szeretetet kapni nem lehet, mindig csak adni kell,
ez a módja. Megtudtam azt is, hogy semmi nem nehezebb, 
mint a szeretetet kifejezni.

*
Ami fontos, azt nem felejted el soha.

A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtető, félelmes vagy tanulságos;önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, 
a legfélelmesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás.
*
Most minden nagyon fáj még. Majd jön az élet, és csodálatosan eligazít mindent,
amiről azt hiszed, hogy elviselhetetlen.
*
Vágy, másnak lenni, mint aki és ami vagyunk: 
ennél fájdalmasabb vágy nem éghet emberi szívben.

*
Nem számíthatsz arra, hogy akad egyetlen ember is a világban, aki szavad, cselekedeted pontosan úgy érti majd meg, úgy fogja fel és magyarázza, 
ahogyan te elgondoltad. Mindig csak te tudod, mit akartál igazán:
 a világ mindig annyit ért és lát csak szándékodból, 
amit az emberi értelem rejtélyes, torzító tükre felfog és visszatükröz.
*

Különös a magyar nyelvben összecseng és egymásból következik ez a két szó: ölés és ölelés.s, 

*
Egy lakás értelme nem a bútorok, hanem az érzés, amely eltölti ott az embereket.
*
Egy nőnek mindenekelőtt és mindig és örökké gyöngédségre van szüksége.

*

Emberek között, akik valaha szerették egymást, nincs és nem 
is lehet soha igazi harag.
 Lehet düh, bosszúvágy; de harag, az a szívós, számító, 
váró harag... nem, ez lehetetlen.
*
Aki nem támad, aki csak védekezik, az már nem él, csak létezik.

*
Milyen nyomorult az ember, mikor Istennel kel viadalra!
 Isten csak rálehelt az anyagra, s az emberi arc mosolyogni kezdett.
*
Az érzelmek nem a lélekben zajlanak le. Más pályájuk van.
 De áthaladnak a lelken is, mint az áradás az árterületen.
*
Csak a kontár készít tudatosan és szándékosan remekművet.
Az igazi művész halhatatlant alkot akkor is, mikor alkalmi munkát rendelnek nála...

*

Hűs hajadon árnyát húzza az alkony,
emlékeinket lassan összehajtom,
mint pásztor nyáját. Köszönöm a földet,
a létet, téged, s hogy vagyok.
*
A bűn mindig egyhangú. Csak a jóság érdekes.
×

Egy lakás értelme nem a bútorok, hanem az érzés, amely eltölti ott az embereket.

*

Ez a legtöbb az életben: hogy marad utánunk valami, amiből haszna van a világnak, az embereknek.

*
A mi szavunkat senki sem érti a világban. Titkunk van, mert kevesen vagyunk.

Csodák vannak, lenyűgöző látvány, hihetetlen és igaz....

Minden kedves olvasóm,látogatóm

kívánom
 Legyen számodra a 2013-as év szebb, jobb, boldogabb és sikeresebb mint bármelyik eddigi!!
 
 A "csodák" velünk élnek, de nem tudjuk kellően megmagyarázni .

Ádám hídja

NASA által az űrből készített felvételek néhány éve az érdeklődés középpontjába állították az India és Srí Lanka - korábbi nevén Ceylon - között látható különös építményt, Ádám hídját

A képeken egy csaknem 30 kilométeres híd rajzolódik ki, melyet a hindu közösség meggyőződése szerint Visnu, az egyik legfontosabb hindu istenség földi reinkarnációja épített. A geológusok szerint azonban a misztikus híd csupán a természet mesteri tréfája a spiritualitás felett, a tudományos világ képviselői ugyanis úgy vélik, a híd nem más, mint kisebb korallzátonyok és homokpadok természetes láncolata. Bizonyítéka egyik félnek sincs.Sokak szerint továbbá görbülete és szerkezete olyan intelligenciát feltételez, mely az emberénél jóval magasabb, sőt, az  idegenek közreműködését támasztják alá a híd feltételezett korával is - a legtöbben 7-18 ezer évesre becsülik, de vannak, akik szerint 1,7 millió évvel ezelőtt építhették a titokzatos kezek.

 Maja kultúra

   

A maja kultúrában rengeteg olyan, szokatlan elem található, mely máig megmagyarázhatatlannak számít, így sorra születnek a különféle, furcsábbnál furcsább elméletek arról, vajon mi is volt e különös nép titka. A mexikói Palenque romvárosa is a legnagyobb rejtélyek közé tartozik, nem véletlenül emlegetik úgy a települést, mint a földönkívüliek városát.

Azt feltételezték, hogy a dél-amerikai piramisok kizárólag vallási szerepet töltöttek be, azonban ebben az esetben az általános elv felülíratott. A lépcsősor végében egy kriptát rejtő ajtó nyílt, melynek falait beborították a féldombormű díszítések és a feliratok.

A történetnek azonban ezzel még nincs vége. A kripta közepén állt ugyanis egy szarkofág - mint a későbbiekben kiderült, Pacal király maradványaival. Ő, aki naggyá tette Palenque-t, egy gyönyörű zöld jádemaszkkal feküdt a sírban. Az igazi meglepetést azonban a sírkövet díszítő féldombormű okozta: félig fekvő férfit ábrázolt, amint egy füstöt vagy tüzet kibocsátó tárgyat vezetett.

“Mózesi csoda”

Évente két alkalommal a Jindo sziget lakói tanúi a mózesi csodának. Majdnem egy óra hosszat szigetük összekapcsolódik a 2,8 kilométerre levő Modo szigettel egy hihetetlen jelenség által.

A víz gyakorlatilag 40 méter széles sávban szétnyílik, és szabadon hagy egy átjárót, ami összeköti a két szigetet.

Ilyen alkalmakkor tíz-, de lehet, százezrek vesznek részt a “Mózes csodája” fesztiválon.