A grapefruitlé veszélyes lehet az egészségre, és bizonyos gyógyszerekkel kombinálva akár halálos is lehet. Az orvosok összeállítottak egy listát azokról a gyógyszerekről, amelyek mellett a gyümölcslé használata szigorúan nem ajánlott.
A University of Southwestern Ontario (Kanada) tudósai új tanulmányt tettek közzé, amely szerint 43 gyógyszer grapefruitlével kombinálva súlyos egészségügyi problémákat okozhat. 2008-ban még csak 17 gyógyszer szerepelt ezen a listán, most azonban kiderült, hogy sokkal nagyobb a szövődmények kockázata.
„Lehet, hogy kicsi a halálos kimenetelű kimenetel valószínűsége, de a kockázatokat nem szabad alábecsülni” – magyarázza a cikk egyik szerzője, David Bailey professzor. "Az orvosoknak tisztában kell lenniük azzal, és tájékoztatniuk kell pácienseiket arról, hogy számos új gyógyszer káros hatással lehet az egészségre."
A grapefruitlé furanokumarinokat tartalmaz,amelyek megzavarják a gyógyszerek normális feloldódását és növelik a gyógyszerek toxicitását, valamint befolyásolják a szervezetre gyakorolt hatásukat.
Ez viszont túladagoláshoz vagy súlyosabb mellékhatásokhoz vezethet.
Különösen szívproblémák, veseelégtelenség, izomleépülés, légzési nehézségek, sőt vérrögök is kezdődhetnek.
Egy grapefruit vagy egy pohár gyümölcslé egész nap hatással lehet a szervezetre.
Más citrusfélék, például a citrom, a mandarin és a pomelo ugyanazt a hatást fejthetik ki.
Csak néhány édes narancsfajta teljesen biztonságos.
A káros hatások megelőzése érdekében a tudósok azt tanácsolják, hogy figyelmesen olvassák el a gyógyszerekre vonatkozó utasításokat, és kérjenek orvosi tanácsot.
Vlagyimir Putyin fiatalkorában filmekben szerepelt
V. Putyin ifjúkorában a Lenfilm stúdió kaszkadőr munkájának szentelte szabadidejét. Sikeres birkózóként más leningrádi sportolókkal együtt részt vett a második világháború Leningrád melletti drámai eseményeit bemutató szalag forgatásában. Izhora zászlóaljnak hívják. A "Blockade" című eposzban is szerepelt... A gyakorlat, hogy a komoly sportágak tagjait vonzzák a háborús filmekbe, a 40-es években kezdődött.
Az előfizetők a szovjet filmek rajongói! Emlékszel a fiatal Putyinra, a kaszkadőrre?
V. Putyin az „Izhora zászlóalj” című filmben. A fotó innen: https://www.youtube.com/watch?v=C-p94ZL3OqQ
"Izhora zászlóalj"
A vívók, lovasok és hegymászók mellett ebben a hangos (szó szerint) filmben a rendező a szambóbirkózókat is be akarta vonni. Kézi harci jelenetekhez is.
Az akkori rendező, G. Kazansky által meghívott birkózók egyike a 21 éves Kolja Vascsilin és Vova Putyin volt (mindketten A. Rakhlin edzővel készültek). A film remekműve még mindig fekete-fehér volt. Azonnal kijött. 1972-ben. Mesél a címben megjelölt zászlóalj sorsáról, amely a vállalkozás alkalmazottaiból alakult, akinek tiszteletére nevezték el. Nézze meg figyelmesen a kézi harc pillanatait, és egy nagyon fiatal Putyin arcát fogja megtalálni.
"Blokád"
Ezt a filmes alkotást pedig (ami tulajdonképpen kvartológia) 1973-tól 1977-ig láthatták a nézők (4 epizódjából ennyit forgattak). A meghatározott rendezői munka az azonos évek leningrádi eseményeiről szól, de közvetlenül magához a városhoz kapcsolódik, és nem az azonos nevű régióhoz. Pontosabban a blokáddal. M. Ershov forgatta - A. Chakovsky azonos című regénye alapján. És ismét megjelenik a "birkózó" töredékekben az Alkotmány kezese.
Arkady Rotenberg (ma milliárdos, a Rosspirtprom, a Strojgazmontazs és az Északi-tengeri útvonal tulajdonosa, az Orosz Föderáció tiszteletbeli edzője) szintén szerepelt ebben a minisorozatban. Biztos vagyok benne, hogy a szereplők fényképein ott van az ország feje - azt mondják, jobban néz ki a szovjet egyenruhás filmkatonák között. Arra is emlékezett, hogy a stúdió akkor minden forgatási napért 10 rubelt fizetett. Elég tisztességes összeg, tekintve, hogy 1 p. a 70-es évek közepén "hasból" lehetett enni, és 10 r. - lógni egy kávézóban.
Egy felvétel a „Blockade” című filmtrilógia „Luga Frontier” című részéből. A https://www.youtube.com/watch?v=FwQYhXDrziM forrásból
Vlagyimir Putyin munkája nem elég könnyű és nagyon elfoglalt. Az elnök beszédeiben mindig hangsúlyozza, hogy még az étkezésre is kevés az idő, ezért az elnök bölcsen közelíti meg étrendjének megválasztását.
A tehén az újszülött borjút az erdőben rejtette el. A gazdák majdnem sírtak, amikor rájöttek, miért tette ezt
A tudomány szerint az anyai ösztön az állatokban már a vemhesség szakaszában megjelenik, így a borjúra váró tehén a legszokatlanabb cselekedetekre is képes, hogy megvédje babáját. Honnan tud egy tehén a gyermekét fenyegető veszélyről? A tudósok még nem találták meg a választ erre a kérdésre - az állatvilág sokkal bonyolultabb, mint amilyennek első pillantásra tűnik.
A haszonállatok intelligens viselkedésének másik bizonyítéka az Ausztráliából származó Clarabelle tehén története. Clarabelle 8 évet töltött egy tehenészetben, majd amikor elkezdett kevesebb tejet termelni, a vágóhídra került. A tehenet azonban állatjogi aktivisták mentették meg, akik elvitték Edgar's Mission Farmba, amely Lancefield városa közelében található.
Fejős tehén
Hamarosan a farm személyzete észrevette, hogy Clarabelle terhes. Amikor azonban letelt a várt határidő, és a borjú nem jelent meg, aggódni kezdtek. A teheneket gondozó lány észrevette, hogy Clarabelle furcsán viselkedik az elmúlt napokban: nem siet az etetőhöz az étellel, és folyamatosan körülnéz, a tőgye pedig duzzadtnak tűnik. A lány úgy döntött, hogy a tehénnek már biztosan megszületett, és úgy döntött, hogy borjút keres. Körbe kellett járnia az egész farmot, mielőtt egy kis, magas füves erdőben megtalálta, amit keresett.
Claribel borja a fűben lapult
De nem újszülött volt, a borjú már pár napos volt. Tiszta volt, száraz és jól táplált – jól látszik, hogy az anyja azért jött, hogy megnyalja és megetesse.
A lány talpra segítette a borjút, aki azonnal anyja keresésére futott. Megható találkozásukat filmre vették: Clarabelle megnyalja a babáját, ő pedig tejet szop, látszólag éhes.
Clarabelle utolsó borja
A tanyasi munkások a lány történetét hallva szinte elsírták magukat – tudták, miért tette ezt a tehén. Annak érdekében, hogy a tehenek több tejet adjanak, a tehenészetekben minden évben megtermékenyítik, az újszülött borjakat pedig azonnal elviszik. A bikákat leggyakrabban húsért küldik, az üszők pedig anyjuk sorsára várnak. Clarabelle emlékezett elveszett gyermekeire, és nagyon szerette volna megtartani az utolsó lányát, mert a tehenek még hónapokig vigyáznak a borjakra, amíg a babák nem kezdenek maguktól táplálkozni, és úgy érzik, készen állnak az önálló életre.
Clarabelle tehén és borja
Mivel Clarabelle babát Valentin-napon találták meg, az üsző a Valentin nevet kapta. Az emberek nagyon szimpatikusak voltak Clarabelle-lel, és azt mondták neki, hogy Valentina élete végéig a farmon marad.
Nem tudni, hogy a tehén megértette-e őket, de attól a naptól fogva Clarabelle és Valentina 6 éve együtt járkálnak a farmon. És bár Valentina már régóta felnőtt, édesanyja továbbra is úgy gondoskodik róla, mint egy gyerekről.
Kína gondolatolvasó gépet és láthatatlanná tévő köpenyt fejleszt
Láthatatlanná tévő köpenyt is készíthetnek belőle, vagy ablakot a fejünkre.
Különleges szupererőket ébresztő technikai megoldásokon dolgoznak Kínában: olyan metaanyagokból épített metafelületeket hoznak létre, amelyek emberi agyhoz csatlakoztatva képesek egy gondolatra megváltoztatni a tulajdonságaikat.
A frissen publikált fejlesztések közül az egyikben telekinézishez hasonlóan gondolat hatására megváltozott egy felületről visszaverődő fény szóródása, a másikban telepátiához hasonlóan kommunikációra használtak egy ilyen rendszert.
A metaanyagok kétdimenziós változatai, a metafelületek varázslatos dolgokra képesek. Az üveg törik, a fa hasad, a metafelületek azonban elektromágneses sugárzás hatására megváltoztatják a tulajdonságaikat. A piezoelektromos anyagok ismétlődő struktúráiból felépülő felületekből például laboratóriumi körülmények között dinamikusan álcázó láthatatlanná tévő köpeny vagy miniatűr optika készíthető. De ugyanezeket a fejlesztéseket használhatják gyógyszereket intelligensen a szervezetbe juttató mikrorobotokban is.
A metafelületek fejlesztésének újabb szintjét képviselik a programozható mikrofelületek, amelyek egy meghatározott küldő hatására egy megfelelő funkciót végrehajtva reagálnak. Ilyen lehet például egy okostükör, ami az előtte álló személy hangulatához igazodva világítja be a környezetet.
A telekinézis esetében Saobo Csu, a kínai légierő műszaki egyetemének munkatársa azt vizsgálta, hogy vezérelhetők-e metafelületek agyhullámokkal. Ehhez az agyhullámhekkelő mozgalomtól szerzett egy ThinkGear AM chippel egybeépített EEG-szenzort, amelyet csak a fejbőrre kellett helyezni. Az innen érkező jelet egy Arduinóval épített kontroller fogta bluetoothon, és továbbította a metafelülethez.
A rendszer az alany koncentrációjának állapotát mérte négy fokozatban a teljesen szétszórttól a semlegesen át a fókuszáltig és az extrém összpontosításig. A fejlesztők egy elektromágnesességtől szigetelt szobában figyelték, hogyan változik a metafelület fényszórása az önkéntes agyhullámainak megfelelően.
A Délkeleti Egyetem elektromágnesességet kutató intézetében épített telepátiarendszerben ugyanezeket az elemeket egy információs metafelülettel kapcsolták össze. A kísérletben volt egy küldő és fogadó. A küldő betűsorolós módszerrel választotta ki az üzenetet, amelyet a metafelület bináris jellé alakítva adott át a másik metafelületnek, így jött át a szöveggé alakított „hello world”.
Telepátiának ez viszonylag lassú volt, karakterenként öt másodperces átlagos beolvasási idővel. A kutatók szerint ugyanakkor fontos, hogy új terület nyílhat az emberi agy és a mesterséges intelligencia kommunikációjában új generációs biointelligens metafelületekkel. Egyik potenciális jövőbeli felhasználási területe a beavatkozás nélküli agy-gép kapcsolódás lehet, amellyel például egy autóvezető vagy pilóta figyelmének állapota követhető.
A NASA űrfelvételéről elképesztő dolog derül ki! Gyönyörűen látszik hogyan védik a Kárpát medence hegyvonulatai a pici, de csodálatos országunkat! Még az extrém hideg betörősét sem engedi be hozzánk.
De nem ez a legérdekesebb, hanem ahogy a hőtérkép szépen kirajzolja a régi Magyar Királyság határait, ami biztos nem véletlen! Nagyon sok legenda és elmélet köthető az országunkhoz, mint a csodaszarvas legendája is, ami megmutatta Árpádéknak, hol lesz az új hazájuk.
Több ázsiai spirituális vezető a Dunántúli Középhegységbe helyezi a világ szívcsakráját, és a világon máshol nincs olyan hely, ahol bárhol vizet lehet találni, és állítólag itt van a világ ásványvíz készletének kétharmada! De gondoljunk csak a gyógyvizeinkre, ami szintén különös...
1970-ben tárták fel a régészek Egyiptomban a 707-ben épült farasi templom maradványait, s az egyik falifreskó döbbenetindukáló valóságot tárt a szemlélődő kutatók elé, mivel Szűz Máriát a magyar Szent Koronával (!) a fején jelenítette meg. Ráadás gyanánt ereklyénk apostolábrázolásai is egy az egyben a farasi építmény hasonló figuráira emlékeztetnek, ami már egyáltalán nem lehet véletlen.
Normalitáspárti kutatók ma már tisztában vannak azzal a tagadhatatlan talmudistapukkasztó ténnyel, hogy a Szent Korona régebbi a 707-es időpontnál, s szkíta kopt keresztények műve. A kopt vallás és kultúra különösen népszerű volt a késő- és posztparthus korban, s a keleti sztyeppei népek körében, így nem túlzás azt állítani, hogy rokonaink készítették ezt a becses csodát valamikor a III. és VII. század közötti időben, s 1000 körül a II. Szilveszter általi koronaküldéssel csak visszakerült a tárgy jogos tulajdonosaihoz. A farasi templom falán tanulmányozható Mária kép arra is rávilágít, hogy hablatyhuszárság a Szent Koronával kapcsolatban két összeillesztett különálló darabról dumálni (corona graeca és latina, azaz az abroncs és a keresztpánt), lévén Hazánk szakrális jelképe mindig is egy volt és oszthatatlan. Bebizonyosodott továbbá, hogy a Szűz Máriához történő istváni országfelajánlás sem XI. századi újdonság, hanem már régi hagyomány, hisz az országot jelképező fejfedő és Jézus édesanyja már a VIII. század elején is összekapcsolódott.
A Szent Korona közeli ábrázolása Farasból, tetején a jellegzetes körtalpazatú kereszt
Koronánk keleti eredetét még egy döbbenetes igazság igazolja. A farasi templom közelében található az ókori Egyiptom Thébai nevű városa, ahol az a szkíta származású Remete Szent Pál született, akinek az életét a Szent Korona ikonjai mesélik el az egyes apostolképek hátterében. Lélegzetelállító adalék mindehhez, hogy Nagy Lajos királyunk minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy Velencéből - a Pálos Rend közreműködésével - Magyarországra hozathassa a III. században elhunyt szent földi maradványait. Végül 1381-ben siker koronázta nemes uralkodónk erőfeszítéseit, s a pálosok Budára hozták szkíta (h)ősünk csontjait, s a török dúlásáig meg is őrizték ezt az ereklyét. A Szent Korona készítésének pontos éve manapság már meghatározhatatlan, de Remete Szent Pál személye a siker felé vezető legfontosabb adalék a majdani korszakalkotó kutatók számára...
Vlagyimir Putyin fiatalkorában filmekben szerepelt
Index.hu
Egynyáriak:
