Rákóczi öröksége...

„Magyarnak lenni, megújhodni, magyarnak lenni máma nem más, mint szenvedni és tűrni, magyarnak lenni nem más, mint megváltódni tudni azok vére által, akik egyszer pirosra festették a zöld mezőt. Magyarnak lenni máma: végigálmodni az egész gyönyörűséges több mint ezeregyszáz éves múltat, abból mindent kigondolni, abból mindent kiérezni, abból mindent cselekedni tudni és abból, vagy azért, ha kell, tűrni tudni, ez máma magyarnak lenni.”

ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK !

“Már most is bennünk van az az erő, ami ahhoz kell, hogy megtegyük azokat a dolgokat, amelyekről el sem tudtuk képzelni, hogy lehetségesek. Ez az erő rögtön elérhetővé válik, amint a gondolkodásunkat/hitünket megváltoztatjuk.
Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom. Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.”
 

 

Őszinte meggyőződéssel hinni sokkal nehezebb,

mint azt bárki gondolná! 
Az igazi hit nem azt jelenti, hogy tudod, van Isten, hanem azt,
hogy elhiszed, ő mindig veled van, 
és minden körülmények között számíthatsz rá!

Forrás.:

Rákóczi Öröksége Mozgalom  facebook

Az eredeti Székely Himnusz

aranyló mindennapi hasznos érdekességeket információkat megjelenítő blog

Mese- valóság keveredése, alaposan nézze meg !

Rafal Olbins

ki - Poland/USA

 

Virítanak a villódzó képek a neten .Képernyődről eltüntetheted, ime !

2013 az animgifek éve volt a neten. Megmutatjuk, hogy tudod a böngésződben pár gombnyomással leállítani az animgifeket. Így ezek nem terelik el másodpercenként a figyelmet az olvasásról, az érdekesebb tartalomról.
Villódzó képek, pár kockás végtelenített videók. Már pár kattintással elkészíthetők. Ez, meg a tumblr, és talán részben a 444.hu közvetítése hozta mostanában (újra) divatba itthon is az animgifeket. De mindenhol ott virítanak, legutóbb már a portfolio.hu címlapján is találkoztam velük.
Mi az animgif? Például EZ:

BUÉK... 2013 az animgif éve volt a neten. Szerintünk. Kép: 444.hu/gifsoup.

Nincs is az egésszel baj, ha módjával használják, és nem tereli el másodpercenként a figyelmet az olvasásról.
De ha téged is zavar, hogy a fenti kép elterelte a figyelmedet, itt a segítség! Összeszedtük, hogyan állíthatod le az animgifeket pár másodperc alatt a Firefox, Explorer, Chrome böngésződben (és a Safari-ban, bár ez utóbbit nem teszteltük). Merthogy van megoldás, még ha sajnos nem is mindig tökéletes.

Internet Explorer: egyszerűen nyomj egy Escape-et

Egyre kevésbé népszerű a böngésző. Pedig az animgifeket még mindig ebben a legegyszerűbb leállítani: elég egy Esc-et nyomni a már betöltött oldalon, és leállnak az animgifek.
Ha az animációkat alapértelmezésben ki akarod kapcsolni, azt is megteheted: a beállítások (Eszközök/Internetbeállítások) között a Speciális fülön görgőzz le a Multimédia-beállításokig, és vedd ki a pipát az Animációk lejátszása a weboldalakon pont mellől. Lásd még a Wikihow-n: How to Stop Animated Images in a Browser

Firefox: a SuperStop segít

A Firefoxban a SuperStop nevű bővítményt érdemes telepíteni egy kattintással, ami a régi verziók Escape-gombja helyett Shift-Escape kombinációval állítja le az animgifek többségét. Azért csak többségét, mert tapasztalatom szerint pl. az Index-en nem minden animált gifet lő le. De ezt leszámítva stabil, megbízható, régóta használom.
Ha ez a megoldás nem elég, akkor be lehet állítani, hogy az animált képek csak egyszer, vagy egyáltalán ne fussanak le. Ehhez gépeld be a böngésző címsorába azt, hogy about:config, (ekkor valószínűleg le kell okézni egy biztonsági üzenetet arról, hogy tudod, mit csinálsz). Majd a keresés/filter ablakba kezdd el beírni, hogy image.animation. A megjelenő image.animation_mode sorra kétszer kattintva állíthatod át a „normal” helyett a „once” értéket, hogy egyszer játssza le, vagy a „none” értéket, hogy egyszer se. (Ezután is meg lehet nézni az animgif-eket, ha jobb egérrel a kép tulajdonságaira kattintasz. Illetve természetesen, ha visszaállítod az eredeti „normal” értéket.)

Chrome: Stop animations!

Itt is több bővítmény közül lehet választani, nekem a Stop animations jött be leginkább. A linkről ez is egy gombnyomással hozzáadható a böngészőhöz. Telepítése után az Escape gomb megnyomásával leállíthatók, illetve újra is indíthatók az animgifek. Ez sem tökéletes megoldás: leállítás után, ha elgörgeted az oldalt, egy másodpercre újra villódzni kezdenek a gif-ek, de utána újra leállnak...

Safari: várjuk a tapasztalatokat...

Minthogy ezt nem teszteltük, ezért csak saját felelősségre ajánljuk a Deanimatort, amiről pl. ebben a fórumban írnak.
Várjuk az ezzel, vagy bármelyik másik megoldással kapcsolatos kommenteket itt, és a Facebook-oldalunkon.

Van animgif, amit nem érdemes kikapcsolni
„Az animgif egyébként szerintem jó példa arra, hogy hogyan lesz egy egykoron méltán gyűlölt dolog előbb önmaga karikatúrája, majd - némi technológiai fejlődéssel - a vizuális művészet/kultúra vállalt része.” – írt a Webisztán még 2011-ben Az animgif diadaláról.
Merthogy művészi fokon is lehet csinálni, mint mondjuk (a nemrég az Index-hez leigazolt) Szarvas, vagy másik kedvencem, részeg bróker...
A nemzetközi mezőnyt lásd pl. a Wired válogatásában, mely velősen állapítja meg: [Animated GIFs] "perfectly capture the spirit of the slightly zany, attention-deficient internet epoch we’re currently living in...", vagy a New York Times cikkét, amiben az animgifekből válogatott kiállításról is szó esik.

És, hogy a Guruló hordó sztenderdebb, energia-témáihoz is kapcsolódjunk, álljon itt végül az egyik kedvenc, tudományos animgifünk: Klímaváltozásról szkeptikusoknak… – hogyan látják a szkeptikusok a földfelszín átlaghőmérsékletének változását, és mit mutat ezzel szemben a hosszú távú trend.

Forrás: skepticalscience.com

Érzelmeink testi tünetei .

Ébredj tudatára annak, hogy minden gondolatból, szóból és cselekvésből te magad hozod létre valóságodat. Ahelyett, hogy analitikusan gondolkodnál, fedezd fel inkább a benned lakozó kreatív szellemet. Ismerd föl az önmegerősítő állítások erejét és azt is, hogy meg kell védened magad a téged körülvevő láthatatlan világból érkező negatív gondolatoktól. Emlékezz arra, hogy a tárgyak és emberek "megnevezése" varázstudomány. Minden név betűkből áll és minden betű hordoz egyfajta numerológiai és spirituális rezgést. A gyermekmesékben szereplő abrakadabrák és szézám, nyílj kifölélesztik a szavaknak, mint erőt kifejező mantrák vagy bűvös igék mágikus használatát. Tartsd a fejedben azt is, hogy ha már a szellem "kikerült a palackból", akkor mindig fennáll annak a veszélye, hogy helytelen célokra használják fel az erejét. Ez a veszély azonban átformálható a tudatosság és értelmünk kiterjeszkedésének 

Finn kutatók olyan testtérképeket készítettek, amelyek első ízben mutatják be részletesen, hol váltanak ki érzékelhető változásokat a testben a pozitív és negatív érzelmek. A haragot és a büszkeséget például inkább a fejünkben és testünk felső részén érezzük, a boldogságra viszont egész testünk reagál. A kutatók azt is kimutatták, hogy ezek a reakciók kultúrától függetlenek.

Mindenki tapasztalta már, hogy különböző érzelmek a test különböző részein váltanak ki reakciókat, érzeteket. A boldogságtól például egész testünk bizsereghet, a félelemtől összeszorul a torkunk, az idegességtől izzad a tenyerünk, az undortól felfordul a gyomrunk. A hétköznapi szólásmondások érzékletesen fejezik ki a valós élettani reakciókat, csak néhány példa: a büszkeségtől dagad az ember keble, az idegességtől gombóc van a torkában, megdermed a félelemtől, meghasad a szíve a bánattól, az ijedségtől megfagy ereiben a vér, úszik a boldogságban és így tovább.

Lauri Nummenmaa és kollégái (Aalto Egyetem, Finnország) nemrég minden korábbinál alaposabban feltérképezték, hogy pontosan a test mely részein váltanak ki élettani reakciókat a különféle érzelmek. A kutatók által készített testtérképeken megjelenített érzelmek „elhelyezkedése” jelentős egyezést mutat a szólások által is megörökített testi reakciók helyeivel. A finn szakembereknek az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált munkája azért is jelentős, mert igen sok (700) és több nemzetiségű (finn, svéd, tajvani) önkéntes vett részt a kutatásban. 
 Így eredményeik statisztikailag is megbízhatóak és az is kiderült belőlük, hogy az érzelmekre adott testi reakciók nyelvtől és kultúrától függetlenül szinte azonosak, tehát az érzelmekre adott fiziológiai válaszok egyformán vannak kódolva minden emberben.
A térképek elkészítéséhez különféle érzelmeket kiváltó szavakat, történeteket, videókat és képeket mutattak a résztvevőknek. Mindegyik után megkérték őket, hogy színezzenek ki két emberi sziluettet a számítógép képernyőjén.
Az egyiken a fokozott, a másikon a csökkent testérzeteket, testi reakciókat kellett bejelölniük egy adott színskála szerint (a fokozott érzeteket piros-sárga, a csökkent érzeteket kék színek jelölték). A kutatók ezután egyesítették a két sziluettet, majd az összes résztvevő rajzát átlagolva elkészítették a végleges térképeket.  
Hangsúlyozni kell, hogy ezek – a hasonlóság ellenére – nem hőtérképek, hanem az egyes érzelmek által kiváltott élettani reakciók intenzitását jelzik az adott testterületen:

Az érzelmek testtérképe (a magyarázatot lásd a szövegben). Próbáljon szólásokat társítani az egyes ábrákhoz!
Forrás: PNAS

A térképeket megnézve láthatjuk például, hogy kizárólag a boldogság és szerelem vált ki fokozott reakciót deréktól lefelé is (vagyis ezek “öntik el az egész testet”). A szomorúság minden érzést csökkent, kivéve a szívnél, illetve az arc egyes részein. A depresszió az érzetek teljes hiányával jár. 
Döbbenetes látni, milyen pontosan ábrázolható például a szégyenérzés megnyilvánulása, amely a fej és az orcák fokozott érzetével, a szív és a gyomor remegésével és a végtagok zsibbadásával jár (a “lebénult” lábak talán a “szégyenében elsüllyed” kifejezéssel hozhatók kapcsolatba).

Így készültek az érzelmi testtérképek
Forrás: PNAS

Lehet, hogy az eredmények nem annyira hasznosak, mintha valamiféle standardizált „érzelemmérővel” készültek volna, de a kutatók szerint megalapozhatják egy ilyesféle készülék megalkotását a jövőben. A kutatók remélik, hogy az ezekhez hasonló térképek segíthetnek az érzelmi rendellenességek diagnosztizálásában és kezelésében is a jövőben.
A szakemberek előtt álló következő feladat annak kiderítése, pontosan miért és hogyan váltanak ki ilyen fiziológiai reakciókat az egyes érzelmek. Azt már régóta tudják, hogy az érzelmeket kísérő élettani változások (arckipirulás, szívdobogás, gyomorremegés, izzadás stb.) többsége elsősorban a vegetatív idegrendszer szimpatikus ágának aktivációjából fakad. A vegetatív idegrendszer szimpatikus ágának működése készíti fel a szervezetet a veszély forrásának elkerülésére, a szervezet tartalékait mozgósítva.
Újabban egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszer az emésztésen túl is markánsan befolyásolja a szervezet működését, még a lelki egészségre is kihat. A kapcsolat fordítva is igaz: a lelki állapottól is függ az emésztőrendszer állapota. Az agy és az utóbbi időben már “második agynak” nevezett, rengeteg idegsejtet tartalmazó bélidegrendszer közötti kapcsolatot már számos betegség esetében igazolták: az agyban és az emésztőrendszerben is vannak tünetei például a szorongásnak, a depressziónak, a gyomorfekélynek, sőt a Parkinson-kórnak is.
Forrás: Betyárvilág