Julius Cézár által Kr. e. 45-ben bevezetett Julián naptár január 1-én van a polgári esztendő első napja. Ehhez a naphoz – csakúgy, mint mostanság – az antik világban is erkölcsileg feslett, kicsapongó mulatságok kapcsolódtak.
Az egyház nem a világi értelemben vett időszámítás szerint értelmezi a történelmet, hanem a megtestesült Istenfiú megváltói művének fényében. A magyar nép ajkán évszázadokon keresztül
egyszerűen csak kiskarácsonyként élt január első napja.A kiskarácsony egy újabb lehetőség arra, hogy a jászolba fektetett újszülöttben hús-vér valóságban fölismerjük azt, aki az Atyától született, Atyaisten Örök Igéjének testi születése .
Az isteni Gyermek születése után nyolcadnapra kapta a Jézus nevet .
Jézus zsidóként született és a mózesi törvény előírása szerint (Lev 12,3) a választott nép fiait a születéstől számított nyolcadik napon előbőrüktől meg kellett fosztani, hogy ez legyen a jele az Isten és az üdvösség ígéretét hordozó nép között létrejött szövetségnek.
Ez az első alkalom, midőn a mi irgalmas Üdvözítőnk vérét hullatta értünk, jelezvén, hogy íme megkezdődött a bűnök megváltásának nagy műve, amely a kereszthalál engesztelő áldozatával lesz majdan s lett teljessé.
Szinte nyomtalanul eltűnt az újszülött Krisztus körülmetélésének és a karácsony nyolcadnapi liturgikus újraélésének motívuma.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése