Emlékezz a holtra, legalább évfordulóján.

Halottak Napja, Mindenszentek, Halloween, vagy ahogy Mi tudjuk a "Küszöb Ünnepe" avagy az első szellemidézés története.

A halál az új kezdet szükséges része, nélküle nincs tovább haladás. A halált nem tekintették tragédiának, ha jó életet élt a távozó, be tudta fejezni életfeladatait, jót cselekedett, nem ártott, meg tudta tartani ígéreteit nyugalomban távozhatott a Világból. "Párnák közt ágyban halni meg", ők ezt ideálisnak tekintették. Teljes élet leélése, megélése után a test és a lélek -a Természethez igazodva!- fokozatosan felkészül a távozásra. Testünk, lelkünk fonala egyaránt elvékonyodik, végül elszakad. A halottnak nem fáj a halál, a gyász is csak a hátrahagyottaknak. Egész életükben készültek a halálra, tudták mi fog történni.

A halálnak értelme van, épp oly értelme,és értéke, mint a születésnek.Aki születés és halál értelmét megérti,megtalálta önmagában ISTEN-t.EZ a megváltás!"Máté Imre - Yotengrit II., "Küszöb künve", huszonegyedik rovat, 92. oldalAz Eurázsiai népek dualisztikus világképének megfelelően az Ikerörvény mindenben benne van, mindent áthat, ill. Mi vagyunk Őbenne, Ő mibennünk. 

Mindkettő igaz, mindent áthat, nem szétválaszthatóak. Mindenben egyensúly van, mindennek van "másik oldala", színe meg visszája. (Anyagi- és Szellemvilág, Nő-Férfi, ÉG-FÖLD, alvilág-felső világ, páros szervek, végtagok ketten együtt egy egész, együtt egész-ségesek, férj-fele-ség, ketten együtt egy egész, születés-halál...) Felfogásuk, a ránk maradt hagyomány szerint a halál nem az élet ellentétpárja, hanem a születésé, a halál az élet "visszája", mint a ruha "színe-visszája" (külseje-belseje). Két Kapu, az egyiken testet öltve megérkezünk az anyagi világba, a másikon pedig elhagyjuk azt. 

A születés színe a piros: a vér, az életerő színe; A halál színe a fehér: a megtisztulás, elengedés színe. 

A halál tudatosságának 3 fokozata volt:

1. A nemtudatos halál, ilyenkor azt mondták:"megtért az Úrba." Tehát szellemcsírája vissza tért a gyökérforráshoz2. A tudatos halál után a szellem reinkarnálódik, újra születik.3. Ha az egyén elég nagy Szellemmé növelte magát önálló entitásként, őrzőként, őrszellemként tovább hathat.

Tudták: tapasztalatot, tudást szerezni, fejlődni jöttünk e Világra, amelyek KIZÁRÓLAGOS TÉNYEZŐKKÉNT befolyásolják Szellemünk fejlődését, következő életeinket. A Szellem CSAK itt, az anyagi világban tud fejlődéséhez szükséges tapasztalatokat, tudást szerezni!!!

Gyászolni, halottat siratni 3 napig volt szabad! A "verázsolásnak" nevezett halotti szertartásnak (a virrasztás szavunk formája, nem a varázslásé!) nagy jelentősége van: 3 napig figyelték, nem tetszhalott-e az illető. Jó cselekedetei emlegetésével segítették átkelését a "Garaton" a Szellem világába, ellensúlyozták a rossz szellemek ártó sugalmait. A temetést követően azonban testét elégették, elajándékozták tárgyait és tilos volt sírni-ríni érte, mert ezzel vissza idézték volna, hátráltatták volna Útjában. A halál után esztendőig terítettek a halottnak minden lakomán, minden ünnepen.Ezt követően évente emlékeztek meg halottaikról, évente áldoztak szellemeiknek, ilyenkor november ("enyészet hava?!") elején. Az anyagi- és szellemi világok ilyenkor kerülnek legközelebb egymáshoz, ilyenkor vagyunk legközelebb őseinkhez, szeretteinkhez.Tehát az Ünnep a Túlvilági Kapu és az Ősök tiszteletének ünnepe volt. "Küszöb Ünnepének" hívták. 

A kórházi szülés bevezetése előtt leggyakrabban a küszöbön szültek, félig álló-függeszkedő testhelyzetben (a nők fekve szülése kb. 130 éve divatból bevezetett buta és természetellenes szokás, nagyban nehezíti a születés folyamatát, az egyik angol uralkodó alkalmazta először, mert látni akarta, ahogyan kicsúszik a gyermek az anyjából, hát a nép pedig az elitet majmolja...) a halottat pedig ugyanezen küszöb feletti eresz alatt ravatalozták fel a verázsolás, a halott búcsúztatás 3 napos szertartására. 

Az évkör ünnepei jelképesen összefüggnek az ember életciklusaival is, ezért NEM VÉLETLEN, hogy az ünnep elnevezése a közelgő télre is utalhat, "küszöbön áll a tél."„Küszöbtől, küszöbön át -eresz aljáig hosszú az út, mégis rövid.Két örvény ölelkezéséből foganunk,anyánk ágyéka első kapunk,azon át lépünk e látható-fogható világba:ez az eleven-párájú életbe vezető kapu.Életünk másik kapuján ebből kilépünk-szellemek örök világába lépünk át.Nem halál az –halál-é hernyónak bábba szövődése?Hernyó meg pille: két állapot, mégis egy élet.”Máté Imre - Yotengrit II., "Küszöb künve", 21. rovat, 89. oldal

Felfogásukból adódóan ez az ünnep nem volt szomorú, ételt-italt vittek a temetőbe, a halottak falujába, úgy vélték vendégségbe mennek. Talán ezért járnak ilyenkor este a temetőbe a magyarok?! Egy bosnyák hölgy mesélte, hogy Halottak napján ők a mai napig ételt-italt visznek a temetőbe szeretett halottaik számára. Ő is mondta, hogy ez a szokás nem muszlim, nem is keresztény, mindkét vallásnál korábbi eredetű!

Vas-megye eldugott zugaiban máig élő szokás szőnyeggel, bútorokkal berendezni a kriptát, a halott mellé helyezni kedvelt tárgyait. Olyat is meséltek, hogy az illető életében nagyon szerette a kólát, temetésekor azt is tettek a sírjába.

A halotti tor, a “TOR” jelentése “GYŐZELEM”, győzelem a halál felett!! Nem tudom, más népeknél szokás-e a temetés utáni vendéglátás?!Ilyentájt tehát elődeinket tiszteljük meg, rájuk emlékezünk jó szívvel.A kereszténység hosszú időn át sem tudta megszüntetni az Ünnepet, ezért az addig nem túlzottan kedvelt szentjeiknek adományozták, "keresztényesítették", mint egyes ünnepeket a baszkoknál, dél- és közép-amerikai őslakóknál, és nálunk magyaroknál...

A TELJES keresztény ünnepkör az eredeti pogány évkör-ünnepekre épül a mai napig -igaz a naptárban sokszor némi eltolódással. Kara-Csán=Karácsony, Fényünnep=Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó Boldogasszony=Húsvét, Ispiláng=Pünkösd, Sarlós Boldogasszony=Sarlós Boldogasszony, Küszöb ünnepe=Halottak napja, és kezdődik előröl.Három Boldogasszonyunknak (Fehér-Zöld-Fekete Vállkendő Boldogasszony), akik a Túlvilági ösvényt biztosítják a buddhizmusban fennmaradt három Tara -val van közössége. Keleti rokonnépeink hagyományai többnyire a buddhizmussal fonódtak össze, azon belül éltek tovább, pl. a tibeti Bön-Buddhizmus. A tibeti "Halottak Könyve" -ben leírtak nagyobb részükben azonosak a magyar BÜÜN hagyomány ide vonatkozó részeivel, amelyeket Máté Imre 4 kötetben kiadott "Yotengrit I.-II.III.IV." című könyveiben találunk meg a Hagyomány más részeivel együtt.

A "Halloween" a sokban rokon kelta hagyomány tovább élése az USA -ban. A kelták szerint ilyenkor a rossz-ártó szellemek lepik el a világot, ezért hozzájuk hasonlóra maszkírozták el magukat, hogy maguk közül valónak higgyék őket, ne essen bántódásuk. Ez a Magyarországon is egyre népszerűbb hagyomány is távol áll a magyarok őseiket tisztelő vidám, magasztos ünnepétől. A tökből készített lámpás azonban mégis létezett elődeinknél, az Őrségben/Őrvidéken napjainkig!! E hagyomány szintén a keltáktól maradhatott ránk, a kelta is őse, elődje az avaroknak és a magyaroknak is. A Göcsej Őrséghez közel elhelyezkedő tájegységének gács népe tisztán kelta eredetű, a töklámpás hagyományát tőlük is átvehettük?! Vagy inkább is-is... Az Őrségben "Tüzes ember" -ként említik az ijesztőre faragott töklámpást.

Az első szellemidézés története és szövege, melynek során MÁ hős-Ősünk, a későbbi Magyarok Istené -nek Szellemét idézték meg halála után táltos maradékai:(Magyarázat: a "Gólya, gólya gilice" kezdetű ének bűvös halottidéző ének, ám ténylegesen más szöveggel, mint a gyermekdalban!; A "körbe látás" a testből szakadt lélek tehetsége, mely révüléskor és a halál beállta után lehetséges!)"Idézték tehát MÁ szellemét síppal, dobbal, nádi hegedűvel, bűvös énekkel. Ez volt az első szellemidézés. EMESÉT rítták révületbe. Fejéből kiszállt lelke üzengetett hasában lakozó lelkének, az pedig tolmácsolá az üzenetet."Körbe-látóhatárú pillantással,látóhatártalan pillantássalkörbetekintek. Körbe-körbe látok,lentre-föntre látok egyszerre.Íme, férjem holtteteme vérbe fagyva fekszikbükkök között... Szellemét keresem.Szelleme bükk koronák magasságában lebeg.

Most megpillant ő is engemet...félek.Azt mondja, ne féljek...Nem félek...szólok hozzá: világom, virágom, én szerelmem,mi lűtt tégedet?Azt mondja, megfogyatkozott ereje...Azt mondja elhagyta karja erejének fele,lába erejének fele,minden porcikája erejének fele elhagyá.<<Átmentem a garat szűkületén>>, azt mondja...<<az élet visszáján vagyok, itt bal a jobb,itt jobb a bal>>...azt mondja,<<Meleg hang, meleg fény jött értem>>...azt mondja.<<Elejtett vadaim, lakomákra levágott állataimitt legelésznek mind-valahányan,soha nem fogyó, soha nem aszályosodó füveken>>...azt mondja.<<Én vagyok az első, a legelső halott ember,csak égbéli szellemekkel társalgom>>...azt mondja.<<Meg kutyámmal, a tavaly eldöglötteltársalgom>>...azt mondja.<<Itt várt rám>>...azt mondja.<<Nem haragszom rád, mert itten nincsen harag, -de ha volna sem haragudnék AZÉRT,hiszen virágba borultál, én meg nem fordultam feléd -,hanem csak a gondatlanságért haragudnék>>...azt mondja.<<Minen gondolatotokat hallomés mindent látok>>...azt mondja.<<Vigasztald anyámat, hogy ne fájjonértem a szíve!>>...azt mondja.<<Mert én jól vagyok.>>...azt mondja."Máté Imre - Yotengrit II., "Ármán künve", 9. rovat, 33-34. oldal.Emlékezzünk Őseinkre vidáman, tisztelettel, béke dicső poraikra!! Áldás, békesség!Balaskó Tibor Kaplony