A kéz, mint a gyógyítás eszköze
Arisztotelész a szervek szervének, az eszközök eszközének nevezte a kezet. A civilizáció, a társadalmi, ipari, technológiai evolúció, de a lelki-szellemi fejlődés, a gyógyítás az öngyógyítás letéteményese is az emberi kéz.
Gesztusaink visszatükrözik gondolatainkat, érzéseinket, a kézmozgások árulkodnak a karakterről, a dolgokhoz való hozzáállásról.
Ahogy az ember Isten képmása, úgy a tenyér az ember képmása. Az öt ujj az ember-pentag- ramma, a mikrokozmosz, az öt elem koncentrációja, az egész fizikai test térképe, de a magasabb világoké is.
A kínai és a zsidó bölcsek egyöntetűen állították, hogy a 10 ujj össze van kapcsolva a szívvel. Bizonyított tény, hogy a kéz és a láb ujjai jóval nagyobb agyterületekkel mutatnak kapcsolatot, mint a többi szerv.
Az ujjhegyek több millió idegsejtje nemcsak a külső környezet detektoraiként működik, tapintásból (hideg, meleg, puha, kemény, száraz, nedves, sima, durva, nyomás, fájdalom) származó információkat gyűjtve, hanem az éterikus és asztrál síkok finomenergiáit és az energia-spektrumon túli magasabb világok információit is képes akkumulálni, valamint az agyterületekkel kialakított kommunikációs csatornán keresztül a test minden szervéhez eljuttatni.
A bioelektromos és nem-bioelektromos információk a tenyérben gyűlnek össze. A tenyér elektromos potenciálja közel azonos a fejtető elektromos potenciáljával. Az idegáramok már magzati korban (18 hetesen) olyan tenyérmintákat alakítanak ki, melyek a sorsról, az élethosszról, az emberi test kóros állapotairól, egyéni tulajdonságokról, személyiségjegyekről, képességekről, pillanatnyi lelkiállapotokról, érzelmi változásokról, gondolkodásmódról, szexuális beállítódásról, biológiai tevékenységekről, öröklött problémákról tudósítanak.
Csakrákat, energiaközpontokat a test több pontján találhatunk. Csakrák vannak a tenyerek közepén, de kisebb csakrák helyezkednek el az ujjhegyeknél is. Ezek mérete, tevékenysége, ereje különböző tényezőktől függ. Ezek közül az egyik a finom csatornák tisztasága, átjárhatóvá tétele. Ezek a finom csatornák, nadik szállítják az életerőt, amit a kézcsakrákon keresztül bármelyik szervbe (saját vagy más testbe) irányítani tudunk. Az ősi egyiptomiak a kézből kisugárzott erőt Sa-angh-nak (élettel töltöttnek nevezték).
A múlt leghíresebb misztikus testvériségei gyógyításra használták a kézből, ujjhegyekből áradó különböző polaritású életenergiát. Az Egyiptomban élő terapeuták, a Holt-tenger partjainál tevékenykedő esszénusok, a nyugati okkultisták, Paracelsus és Mesmer is gyógyító célokra fordították a Sa-angh-ot. A görögök cheirourgosnak (kéz-munkásnak) hívták a kézzel gyógyító embereket, de azokat is, akik kezük ereje által gyógyultak meg. A kínai orvosok ősidők óta a diagnosztizálás eszközének tartják a kezeket. A tenyérből és ujjhegyekből áradó sugárzó energia erősségét érzékelik, s a pulzus megfigyelése és az energiahiányos területek feltérképezése után látnak hozzá a szervek gyógyításához. Az alternatív gyógyászat sok rendszere alkalmazza a kezeket, az akupresszúra, shiatsu, csakragyógyítás, reiki, rózsakeresztes kontakt-gyógyítás, kézrátételes gyógyítás, masszázsok. A reflexológia tudományát az ősi taoista orvosok és alkimista gyógyítók terjesztették el.
Az ember az univerzum visszatükröződése, így minden testrészén nemcsak a többi testrészének a lenyomatát hordozza, hanem a vele analógiában álló bolygó, őselem és őseszme rezgését is.
Késmárki László:Gyógyító kéztartások Ankh Kiadó 2019.
Olyan kérdések, amelyek már évezredek óta foglalkoztatják az emberek gondolatait, és amelyekre még mindig nem születtek teljes és kielégítő válaszok.
