AGY-GÉP kapcsolódás............

Index.hu

© Fotó Princeton / Ethan Tseng, Shane Colburn, James Whitehead, Luocheng Huang, Seung-Hwan Baek, Arka Majumdar, Felix HeideA Princeton Egyetem kutatóinak nanooptikaként működő metafelülete

Kína gondolatolvasó gépet és láthatatlanná tévő köpenyt fejleszt

Láthatatlanná tévő köpenyt is készíthetnek belőle, vagy ablakot a fejünkre.

Különleges szupererőket ébresztő technikai megoldásokon dolgoznak Kínában: olyan metaanyagokból épített metafelületeket hoznak létre, amelyek emberi agyhoz csatlakoztatva képesek egy gondolatra megváltoztatni a tulajdonságaikat.

A frissen publikált fejlesztések közül az egyikben telekinézishez hasonlóan gondolat hatására megváltozott egy felületről visszaverődő fény szóródása, a másikban telepátiához hasonlóan kommunikációra használtak egy ilyen rendszert.

A metaanyagok kétdimenziós változatai, a metafelületek varázslatos dolgokra képesek. Az üveg törik, a fa hasad, a metafelületek azonban elektromágneses sugárzás hatására megváltoztatják a tulajdonságaikat. A piezoelektromos anyagok ismétlődő struktúráiból felépülő felületekből például laboratóriumi körülmények között dinamikusan álcázó láthatatlanná tévő köpeny vagy miniatűr optika készíthető. De ugyanezeket a fejlesztéseket használhatják gyógyszereket intelligensen a szervezetbe juttató mikrorobotokban is.

A metafelületek fejlesztésének újabb szintjét képviselik a programozható mikrofelületek, amelyek egy meghatározott küldő hatására egy megfelelő funkciót végrehajtva reagálnak. Ilyen lehet például egy okostükör, ami az előtte álló személy hangulatához igazodva világítja be a környezetet.

A telekinézis esetében Saobo Csu, a kínai légierő műszaki egyetemének munkatársa azt vizsgálta, hogy vezérelhetők-e metafelületek agyhullámokkal. Ehhez az agyhullámhekkelő mozgalomtól szerzett egy ThinkGear AM chippel egybeépített EEG-szenzort, amelyet csak a fejbőrre kellett helyezni. Az innen érkező jelet egy Arduinóval épített kontroller fogta bluetoothon, és továbbította a metafelülethez.

A rendszer az alany koncentrációjának állapotát mérte négy fokozatban a teljesen szétszórttól a semlegesen át a fókuszáltig és az extrém összpontosításig. A fejlesztők egy elektromágnesességtől szigetelt szobában figyelték, hogyan változik a metafelület fényszórása az önkéntes agyhullámainak megfelelően.

A Délkeleti Egyetem elektromágnesességet kutató intézetében épített telepátiarendszerben ugyanezeket az elemeket egy információs metafelülettel kapcsolták össze. A kísérletben volt egy küldő és fogadó. A küldő betűsorolós módszerrel választotta ki az üzenetet, amelyet a metafelület bináris jellé alakítva adott át a másik metafelületnek, így jött át a szöveggé alakított „hello world”. 

Telepátiának ez viszonylag lassú volt, karakterenként öt másodperces átlagos beolvasási idővel. A kutatók szerint ugyanakkor fontos, hogy új terület nyílhat az emberi agy és a mesterséges intelligencia kommunikációjában új generációs biointelligens metafelületekkel. Egyik potenciális jövőbeli felhasználási területe a beavatkozás nélküli agy-gép kapcsolódás lehet, amellyel például egy autóvezető vagy pilóta figyelmének állapota követhető.

(SingularityHub)

Okostelefon és az agy kapcsolata

Ti is telefonnal fekszetek és keltek? 
Este lefekvés előtt még ránéztek, mi történt a világban,
és reggel is ez az egyik első dolgotok? 
Pedig nagyon nem tesz jót

Miközben az emberi agy legfeljebb napi hat újságnyi információt képes feldolgozni, egy átlagos fiatal ma 200 napilapnyival kell boldoguljon – legalábbis 2011-ben ez volt a helyzet, azóta valószínűleg még több infóval bombáznak a közösségi oldalakon.

Nagyon úgy tűnik, hogy a technológiai fejlődést nem követi az emberi test megfelelő tempóban: például az okostelefon álmatlanságot okozhatnak, ha az ágyban nyomkodják, a közösségi média pedig önzésre ösztönöz – ezek is bizonyított tények.
A McGill University egyik kutatója szerint minden Facebook-üzenet, minden egyes tweet versenyez az agyban egy másik problémával, így akár fontosabb dolgok elől is elvonhatja a kapacitást. 
Ezért érdemes mindennek megszabni a maga idejét. Szerinte érdemes mindent 30-50 perces periódusokban csinálni, de akkor csak arra szabad koncentrálni. 
A feladatok között pedig érdemes sétálni, vagy szunyókálni pár percet, az segít az agynak átállni.

Az agyunkat nem arra tervezték, hogy folyamatosan be legyen kapcsolva, és információkkal stimulálják – ezt állítja a University of London egyik kutatója, aki szerint az agyunk még nem tudta követni a netezési szokásainkat – idézi az ATTN.

Az agyunkat tehát extrém terhelés éri, ami azt eredményezi, hogy a fontos dolgokra nehezebb koncentrálunk. Ez pedig végső soron a gondolkodásra és a kreativitásra való képességet veszélyezteti. A megoldás egyszerű, vagy legalábbis annak tűnik: kapcsolj ki!

A lényeg, hogy semmiképp se használjátok a közösségi médiát párhuzamosan a tanulás vagy a munka, de a pihenés alatt se. Mindennek legyen meg a saját ideje, a multitasking nem működik!

Az agy és a szív kapcsolata. Döbbenetes kutatási eredmények!

Az agyféltekék játéka .

Egy érdekes kép működésének magyarázata .

Csak ránézni, és megmondja melyik agyféltekéd a domináns egy adott pillanatban, vagy úgy általában véve. Azt állítja, hogy ha a sziluettet az óra járásával megegyező irányban látod forogni, akkor a jobb, ha pedig azzal ellentétesen, akkor a bal agyféltekéd az uralkodó.

Itt egészen másról van szó, mint az agyféltekék dominanciájáról .

Nincs benne semmilyen átverés. Ez egy folyamatos animált GIF kép, mely 34 kockából áll. Vagyis nem arról van szó, hogy a kép időnként irányt vált, vagy hasonló. A kép helyzetétől függően az animáció újraindulásakor az agyunk alkalmazkodik a látványhoz, és a forgásirány megfordulhat.
Magyarázat a kép működésére
Mivel a testrészek átfedése nincs kontúrozva, az alakot balra és jobbra is láthatjuk forogni.
Azért láthatják legtöbben balra forogni, mert az alatta lévő árnyék íve a balra forgás árnyéka.
 Aki a képet jobbra látja forogni, a forgásirányt azonnal megváltoztathatja, ha az alatta lévő árnyék ívét leköveti a szemével.
A másik kardinális pont a nő sarka. Hátulról nézve a nőalak nem a talpán forog, hanem egy kissé a külső lábélén. Ez egy nagyon érdekes kérdés. Ha a képet animált formában nézzük, a dolog szinte észrevehetetlen, de az agyunk a teljes animációt észleli és feldolgozza.
 Az agyunk tudat alatt pontosan tisztában van azzal, hogy külső lábélen nem lehet balra forogni, ezért aztán ha a nőalak sarkára, lábfejére koncentrálunk, a forgás jobbra fordul.
Érdekes, ha a sziluett sarka és annak árnyéka közé bambulunk be, akkor a perifériás látásunkkal azt észleljük, hogy a nő nem forog, hanem ide-oda lóbálja a lábát. Ez abból adódik, hogy mind az alatta lévő árnyékot, mind pedig a lábfej helyzetét érzékeljük. Az agy reagál minderre, ezért amikor a nő sarka és annak árnyéka távolodik, a fejünkben jobbra lóbál, amikor pedig közeledik, balra lóbál.
Magyarul a jelenségnek inkább van köze a bal agyféltekénk mindenre értelmet, logikus magyarázatot kereső természetéhez, mint bármi máshoz. A jobb agyféltekénk az csak bámul kifelé és röhög az egészen. :D