Hőtérkép

A NASA űrfelvételéről elképesztő dolog derül ki!
Gyönyörűen látszik hogyan védik a Kárpát medence hegyvonulatai a pici, de csodálatos országunkat! Még az extrém hideg betörősét sem engedi be hozzánk.

De nem ez a legérdekesebb, hanem ahogy a hőtérkép szépen kirajzolja a régi Magyar Királyság határait, ami biztos nem véletlen! Nagyon sok legenda és elmélet köthető az országunkhoz, mint a csodaszarvas legendája is, ami megmutatta Árpádéknak, hol lesz az új hazájuk.

Több ázsiai spirituális vezető a Dunántúli Középhegységbe helyezi a világ szívcsakráját, és a világon máshol nincs olyan hely, ahol bárhol vizet lehet találni, és állítólag itt van a világ ásványvíz készletének kétharmada! De gondoljunk csak a gyógyvizeinkre, ami szintén különös...

Magyar Szent Korona

Már 707-ben létezett a Magyar Szent Korona!?

Tivadar Pálffy

·

Legutóbbi módosítás: 2021. május 5.

·

0 perces olvasmány

Mentés

Már 707-ben létezett a Magyar Szent Korona!?

 1970-ben tárták fel a régészek Egyiptomban a 707-ben épült farasi templom maradványait, s az egyik falifreskó döbbenetindukáló valóságot tárt a szemlélődő kutatók elé, mivel Szűz Máriát a magyar Szent Koronával (!) a fején jelenítette meg. Ráadás gyanánt ereklyénk apostolábrázolásai is egy az egyben a farasi építmény hasonló figuráira emlékeztetnek, ami már egyáltalán nem lehet véletlen.

 

Normalitáspárti kutatók ma már tisztában vannak azzal a tagadhatatlan talmudistapukkasztó ténnyel, hogy a Szent Korona régebbi a 707-es időpontnál, s szkíta kopt keresztények műve. A kopt vallás és kultúra különösen népszerű volt a késő- és posztparthus korban, s a keleti sztyeppei népek körében, így nem túlzás azt állítani, hogy rokonaink készítették ezt a becses csodát valamikor a III. és VII. század közötti időben, s 1000 körül a II. Szilveszter általi koronaküldéssel csak visszakerült a tárgy jogos tulajdonosaihoz. A farasi templom falán tanulmányozható Mária kép arra is rávilágít, hogy hablatyhuszárság a Szent Koronával kapcsolatban két összeillesztett különálló darabról dumálni (corona graeca és latina, azaz az abroncs és a keresztpánt), lévén Hazánk szakrális jelképe mindig is egy volt és oszthatatlan. Bebizonyosodott továbbá, hogy a Szűz Máriához történő istváni országfelajánlás sem XI. századi újdonság, hanem már régi hagyomány, hisz az országot jelképező fejfedő és Jézus édesanyja már a VIII. század elején is összekapcsolódott.

 

A Szent Korona közeli ábrázolása Farasból, tetején a jellegzetes körtalpazatú kereszt

Koronánk keleti eredetét még egy döbbenetes igazság igazolja. A farasi templom közelében található az ókori Egyiptom Thébai nevű városa, ahol az a szkíta származású Remete Szent Pál született, akinek az életét a Szent Korona ikonjai mesélik el az egyes apostolképek hátterében. Lélegzetelállító adalék mindehhez, hogy Nagy Lajos királyunk minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy Velencéből - a Pálos Rend közreműködésével - Magyarországra hozathassa a III. században elhunyt szent földi maradványait. Végül 1381-ben siker koronázta nemes uralkodónk erőfeszítéseit, s a pálosok Budára hozták szkíta (h)ősünk csontjait, s a török dúlásáig meg is őrizték ezt az ereklyét. A Szent Korona készítésének pontos éve manapság már meghatározhatatlan, de Remete Szent Pál személye a siker felé vezető legfontosabb adalék a majdani korszakalkotó kutatók számára...