Magyarországon földrengések :
Átlag 100-150 évenként a mai Magyarország területénis mérnek 6-os magnitúdójú rengéseket, kisebbeket pedig még gyakrabban, akár évente 100-120-at. Ezekből a kisebb földmozgásokból az emberek évi négyet-ötöt érzékelhetnek, erősségük a centrum környékén körülbelül 2,5-es. A Kárpát-medencében 1500 évre vannak adataink földrengésekről: az elsőt 456-ban jegyezték fel a Római Birodalom részét alkotó mai Szombathely térségében.
Magyarország 3 főbb törésvonala .
A Pannon-medence és a környezô gyûrt hegységek neogén szerkezetföldtani térképe
a fontosabb törésvonalakkal .Lassú mozgás a nyilak irányában.
Földkéreg lemezek folyamatos, lassú mozgásban vannak .
Az egymásnak feszülő Afrika és Európa talapzatának határáról hatalmas erők
indultak több tíz kilométeres mélységben északkelet-felé.
Földrengések területi eloszlása Magyarországon. A szürke körök a historikus rengéseket
(456-1994), a piros körök az utóbbi évek rengéseit (1995-2009) mutatják.
Súlyosabbak lehetnek az árvizek Magyarországon
Az Alföld északi része a tektonikai mozgások miatt az elmúlt néhány évtizedben akár tíz centimétert is süllyedt, miközben az Északi-középhegység emelkedett: bár a nagy területű mozgások közvetlenül nem érezhetők, árvízi szempontból a jelenség fontos, mert lelassulhat a Kárpátokból érkező víz kifolyása- derül ki a Geodézia Zrt. sajtóközleményéből.
Tektonikai mozgás, azaz a földkéreg emelkedése és süllyedése nemcsak nagy földrengés-kockázatú törésvonalak mentén figyelhető meg, hanem Magyarországon is. Így fordulhat elő, hogy míg az Északi-középhegység északi oldala emelkedett az elmúlt 35 évben, addig az Alföld jellemzően süllyedt, nem ritkán 10 centiméternél is nagyobb mértékben - idézi a közlemény Busics Györgyöt, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensét.Ilyen például Debrecen és környéke, de az Alföld északi részének más területei is 9-10 centiméterrel vannak alacsonyabban ma, mint az 1970-es években, amikor az Egységes Országos Magassági Alapponthálózatot (EOMA) kimérték. Az EOMA újramérése 2007-ben elkezdődött ugyan, ám a tizenegy főkörből (poligonból) pénzhiány miatt csak háromra terjedt ki.
Földrengések következtében 50 év alatt, 10%-os meghaladási valószínűséggel, az alapkőzeten várható vízszintes gyorsulás g (gravitációs gyorsulás) egységben.
"Árvízvédelmi szempontból ezek a mozgások már jelentősnek mondhatók"- véli Nagy István,a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott igazgatója. Ez ugyanis azt jelenti, hogy miközben a Kárpátokból hóolvadáskor vagy nagy esőzések idejénárhullám felgyorsulva ér le az Alföldre, addig az Alföld medence jellege a korábbinál veszélyesebb helyzetet alakít ki, hiszen lassul a víz levonulása.A nagy kiterjedésű tektonikai mozgásokkal nem az a baj, hogy süllyednek a gátak, hiszen velük együtt süllyed a meder is, hanem az, hogy a Vaskapu gátjai már nem süllyednek együtt az Alfölddel."Ez pedig azt jelenti, hogy a víz nem tud a korábbival megegyező ütemben távozni,jobban érvényesül aVaskapu visszaduzzasztó hatása - mondja a szakember. -Rendkívül fontos, hogy atektonikaimozgásokról világos képünk legyen, nemcsak Magyarországról, hanem a szomszédos országokból is,hiszen a feltárt mozgások száz évre előrevetítve már jelentősnek mondhatók."
Vaskapu-szoros , Erdély (Transilvania) - A Babakáj-szikla korábban ötven méter magas
sziklaszirt volt a Dunában, a Vaskapu-erőmű fölépítése óta azonban csak a csúcsa áll ki a vízből.
A Duna folyó szűk áttörési völgye a Kazán-szoros,a Kárpátok déli részén, ahol felduzzasztották a Duna vizét .Ebben a szűk völgybe építették a Vaskapu erőművet,ahol elektromosenergia-termelés folyik
Busics szerint a magassági alapponthálózat újramérése fontos az autópályák építésénél is, hiszen "munkaterületenként több tíz kilométeres távolságban külön-külön kezdik el a hidak, felüljárók építését, és az egyes szinteknek a munka végén centiméteres pontossággal kell csatlakozniuk".
IYEN VOLT és ILYEN LESZ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése