Milyen messze van Makó Jeruzsálemtől?
A szólást mindenki ismeri.
A szólást mindenki érti is?
De tíz emberből kilenc nem tudja, hogy milyen messze is van Makó Jeruzsálemtől. Miért is?
A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a szólásban szereplő Makónak semmi köze a hagymájáról híres, csongrád megyei városhoz. A "Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől" szólás az 1200-as évek elejéről származik, amikor II. András király--II. András 1222. évi törvénycikkei az Aranybulla --seregében egy Makó nevű vitéz indult a Szentföldre, bérelt hajókon utazva.
A hosszú út fáradalmait enyhítendő kisebb, de inkább nagyobb mennyiségben fogyasztottak erős, a tudatra mély befolyással bíró borokat. Makó, egy ilyen kábulatból magához térve, egy város tornyin megpillantotta a kereszteket, meg volt győződve róla, hogy elérték Jeruzsálemet. Az igazság azonban az volt, hogy csak Split (Spalato) tornyit látta, Jeruzsálem még nagyon messze volt.
Ez az ébredés utáni tévedés tette halhatatlanná Makó vitézt.
mely szerint a szólás Acco város nevéből származnak.
A keresztes hadak, megérkezvén Accoba, azt gondolták, hogy elérték Jeruzsálemet. Mikor kiderült a valóság, akkor mondták, hogy "Messze van, mint Acco Jeruzsálemtől!".
Makó, egy városunk neve.
Anno e településnek, a Csanád nemzetséghez tartozó Makó bán volt a földesura. Az 1299. évi oklevél így említette: "Felvelnök, amelyet újabban Makófalvának neveznek." Utóbb a névből lekopott a -falva végződés, és Makó (1516-ban már így említi az oklevél) virágzó mezővárossá fejlődött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése