Attila sírját fotózták le a hőkamerával?
Hatalmas felfedezés kapujában áll dr. Lánszki Imre ökológus és dr. Kováts László Dezső, a Műszaki Egyetem egykori professzora. A két tudós a Pilis keleti vonulataiban hőkamerával sírhelyeket azonosított, elméletük szerint Attila hun király és Árpád fejedelem nyughelyét rejti a hegy.
A magyarságot évszázadok óta foglalkoztató rejtély most megoldódhat: ha beigazolódik Lánszki Imre feltételezése, akkor a Budakalász közelében fekvő hegyek rejtik Attila és Árpád fejedelem sírját. Lánszki tizenkét évvel ezelőtt a lányával gombászott a Nagy-Kevély-hegy keleti oldalán. A tudós ekkor fedezett fel szabályos formájú, emberi kéz nyomát őrző épületmaradványokat.
Arra következtetett, hogy valaha itt egy vár állhatott, s kutatásai alapján arra jutott: itt állhatott a hunok birodalmi központja, Sicambria, ahol később ős Buda vára szerveződött. Néhány évvel ezelőtt műholdas felvételek készültek, amelyeken kirajzolódnak az U alakú udvar és a várfal maradványai. A középkori leírások és metszetek alapján is jól azonosítható a várfal. Ráadásul nemrég Törökországban előkerült Mátyás király egyik eltűnt krónikájának törökre lefordított változata, a Tarih-i Üngürüsz, amely a magyarok történetével foglalkozik.
A krónika olyan támpontokat adott, amelyeket korábban nem ismertünk, értekezik Attila temetésének körülményeiről és a helyszínről is. Lánszki azután megtalálta az Attila temetkezési helyéül szolgáló barlangrendszert, közelebbről pedig az egyik szikla kiszélesedő bejáratát, amit fedőlappal zártak el.
Lánszki már bejutott ide, amikor kutatásához csatlakozott dr. Kováts László Dezső professzor is, aki a fizika módszereivel segítette a titok feltárását.
– Amikor Lánszki segítséget kért, hőkamerával a talajból kivezető hőnyomokat elemezve azonosítottuk azokat a pontokat, ahol várhatóan eredményesen be lehet jutni a leírások szerint is létező föld alatti járatokba. A vár ivóvízrendszerét is pontosan azonosítottuk, a vizet vezető folyosókkal, ciszternákkal együtt, amelyekben ma is jó minőségű, iható víz található – magyarázta a professzor.
A két kutató csütörtökön helikopterre szállt, és a levegőből mintegy ezerötszáz hőképet készített. Falakat, sírhelyeket különítettek el, áprilisban pedig barlangászokkal kezdik meg a terület feltárását. Azt mondják, már megkapták a szakhatóságtól a szükséges engedélyeket. Ha igazolódnak a feltételezések, Attila sírját egy körülbelül száz köbméteres üreg rejti, amelynek falai két és fél méter vastagok. Ha a két kutató sikerrel jár, az igazi tudományos szenzációt és egy ókori titok megfejtését jelenti.
Forrás: borsonline.hu
Hatalmas felfedezés kapujában áll dr. Lánszki Imre ökológus és dr. Kováts László Dezső, a Műszaki Egyetem egykori professzora. A két tudós a Pilis keleti vonulataiban hőkamerával sírhelyeket azonosított, elméletük szerint Attila hun király és Árpád fejedelem nyughelyét rejti a hegy.
A magyarságot évszázadok óta foglalkoztató rejtély most megoldódhat: ha beigazolódik Lánszki Imre feltételezése, akkor a Budakalász közelében fekvő hegyek rejtik Attila és Árpád fejedelem sírját. Lánszki tizenkét évvel ezelőtt a lányával gombászott a Nagy-Kevély-hegy keleti oldalán. A tudós ekkor fedezett fel szabályos formájú, emberi kéz nyomát őrző épületmaradványokat.
Arra következtetett, hogy valaha itt egy vár állhatott, s kutatásai alapján arra jutott: itt állhatott a hunok birodalmi központja, Sicambria, ahol később ős Buda vára szerveződött. Néhány évvel ezelőtt műholdas felvételek készültek, amelyeken kirajzolódnak az U alakú udvar és a várfal maradványai. A középkori leírások és metszetek alapján is jól azonosítható a várfal. Ráadásul nemrég Törökországban előkerült Mátyás király egyik eltűnt krónikájának törökre lefordított változata, a Tarih-i Üngürüsz, amely a magyarok történetével foglalkozik.
A krónika olyan támpontokat adott, amelyeket korábban nem ismertünk, értekezik Attila temetésének körülményeiről és a helyszínről is. Lánszki azután megtalálta az Attila temetkezési helyéül szolgáló barlangrendszert, közelebbről pedig az egyik szikla kiszélesedő bejáratát, amit fedőlappal zártak el.
Lánszki már bejutott ide, amikor kutatásához csatlakozott dr. Kováts László Dezső professzor is, aki a fizika módszereivel segítette a titok feltárását.
– Amikor Lánszki segítséget kért, hőkamerával a talajból kivezető hőnyomokat elemezve azonosítottuk azokat a pontokat, ahol várhatóan eredményesen be lehet jutni a leírások szerint is létező föld alatti járatokba. A vár ivóvízrendszerét is pontosan azonosítottuk, a vizet vezető folyosókkal, ciszternákkal együtt, amelyekben ma is jó minőségű, iható víz található – magyarázta a professzor.
A két kutató csütörtökön helikopterre szállt, és a levegőből mintegy ezerötszáz hőképet készített. Falakat, sírhelyeket különítettek el, áprilisban pedig barlangászokkal kezdik meg a terület feltárását. Azt mondják, már megkapták a szakhatóságtól a szükséges engedélyeket. Ha igazolódnak a feltételezések, Attila sírját egy körülbelül száz köbméteres üreg rejti, amelynek falai két és fél méter vastagok. Ha a két kutató sikerrel jár, az igazi tudományos szenzációt és egy ókori titok megfejtését jelenti.
Forrás: borsonline.hu
Készítette: Titkolt hírek képekben - hogy képbe legyél
Atilla,az Isten Ostora
korabeli jellemzés,leírás alapján
Atilla Hunbirodalma
ATILLA - festmény Eugène Delacroix
korabeli jellemzés,leírás alapján
Atilla Hunbirodalma
Jordanes latin nyelven írt művében Theodor Mommsen, a híres filológus és ókortörténész révén ,
Mommsen alapján Atilla eltemetése kapcsán Jordanes eredetileg három szemfedőről írt. A rendelkezésünkre álló régészeti adatok alapján a történetíró Atilla temetésére vonatkozó értesülésének talán még valós alapja is lehet, hiszen a steppei lovas népek temetkezéseiben gyakran fordulnak elő aranyflitterrel díszített, aranyszállal átszőtt szemfedők. A Jordanes-szövegben többes számban jelölt coperculum szó jelenthetett azonban hasonlóképpen díszített takarókat is, amelyeket a halott teljes testfelületére terítettek. Ilyen „aranyos” temetkezések a Kr. u. 3-5. századi lovasnomád népeknél, így a hunoknál is, gyakran előfordulnak.
Atilla sírját sokan és sokféle módon keresték már. Kérdéses, hogy ha a jövőben előkerülne egy hun kori, arany-ezüst szemfedős, vagy flitteres sír, honnan tudnánk, hogy Atilla sírja? A népvándorlás-kori sírok, hacsak nem fedi be őket valamely különös ismertető jel (pl. nagy méretű, máig fennmaradt földhalom), általában véletlenül kerülnek elő. Különösen igaz ez a magányos sírokra, amelyek pontos helyét éppen ezért tervszerűen kutatni nem lehet. Jordanes leírása alapján pedig mindenképpen magányos sírral kell számolnunk, amely fölé nem emeltek megkülönböztető földhalmot, sőt, a temetésnél jelen lévők kivégzésének legendája azt a szándékot mutatja, mesés (?) elemekkel kiszínezve, hogy a sír pontos helyét titokban akarták tartani. Ráadásul, Atilla szinte biztosan egészen egyszerű viseletben lehetett eltemetve. Az Atilla udvarában járó bizánci követ, Priszkosz rhétór művében megírja, hogy bár Atilla kíséretének ruházata csillogott az arany és ezüst ékszerektől, maga a babonás nagykirály egyszerű ruhákban járt, fából készült trónszéken ült és fakupából ivott, hogy elkerülje az égiek rosszallását fényűzése miatt.
A régészek emiatt valószínűleg nem fognak kincsekkel és királyi hatalomra utaló tárgyakkal megtöltött királysírt találni, mivel a szerényebb mellékletanyag alapján ez a sír is csupán olyan lenne, mint bármely más hun kori harcossír. Ha pedig valóban igaza van Jordanesnek, és a régészek találnak egy arany, ezüst, esetleg vas szemfedőt, vagy még inkább halotti takarókat díszítő flittereket, ugyan ki tudná eldönteni, a sírban fekvő halott Atilla-e, vagy bármelyik más, abban a korszakban élt előkelő személy? A magyarországi talaj olyan mértékben savas, hogy a régészeti emlékanyagnak csak apró töredéke éli túl a pusztító vegyi folyamatokat. Emiatt nem biztos, hogy a hármas, funkciója miatt lehellet finom anyagból készült lepel akár csak felismerhető állapotban is lenne a magányos sír feltárásakor. Még az sem biztos, hogy nem találtuk meg a sírt, hiszen számos hun kori magányos sírt ismerünk az Alföldről. A régész tehát itt olyan megoldhatatlan problémákkal kerül szembe, amelyek nehezen kecsegtetnek szenzációval. A Kr. u. 453-ban meghalt hun nagykirály továbbra is őrzi titkát.
A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Kézai Simon szerint Atillától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye.
A mondai Turul az élővilágban egy nagytestű sólyommal (altáji havasi sólyom, Falco rusticolus altaicus), vagy a kerecsensólyommal (Falco cherrug) azonosítható.
Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor (ebből származtatható a Zsombor név is) és a turul szavakat.
A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Kézai Simon szerint Atillától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye.
A mondai Turul az élővilágban egy nagytestű sólyommal (altáji havasi sólyom, Falco rusticolus altaicus), vagy a kerecsensólyommal (Falco cherrug) azonosítható.
Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor (ebből származtatható a Zsombor név is) és a turul szavakat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése