"Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből. "
*
*
*
*
*
Istenre bíznak mindent:
a válságos pillanatban Isten szava nélkül maradnak.”
a válságos pillanatban Isten szava nélkül maradnak.”
*
A legfájóbb kín örömet színlelni.
“Nem igaz, hogy a végzet vakon lép az életünkbe, nem.
A végzet az ajtón lép be,melyet mi tártunk fel,
s magunk előtt tessékeltük a végzetet.”
A legfájóbb kín örömet színlelni.
*
A végzet az ajtón lép be,melyet mi tártunk fel,
s magunk előtt tessékeltük a végzetet.”
*
*
"A rokonszenvek, melyek emberek között szemem láttára kialakultak,
végül mindig belefulladtak az önzés és hiúság mocsarába."
*
"A barátság nem eszményi hangulat. A barátság szigorú emberi törvény.
A régi világban ez volt a legerősebb törvény,
erre épültek fel nagy műveltségek jogrendszerei.
Az indulaton, az önzésen túl élt ez a törvény az emberi szívekben,
a barátság törvénye."
*
"Mit ér mindenféle szeretet, amely jutalmat akar?"
*
Nem hiszek a könnyeknek. A fájdalom könnytelen és szótlan.
*
Ha az ember szeret valakit, mindig megdobog később a szíve,
mikor hall róla, vagy látja.
Legtöbbször nem emlékezünk annak arcára, akit szerettünk. Csak részletek maradnak meg emlékbe: mosolya, hangja, szemvillanása.
Néha azt hiszem, a szeretetre várok. Valószínűleg csillapíthatatlan ez az éhség:
aki egyszer belekóstolt, holtáig ízlelni szeretné. Közben már megtudtam,
hogy szeretetet kapni nem lehet, mindig csak adni kell,
ez a módja. Megtudtam azt is, hogy semmi nem nehezebb,
mint a szeretetet kifejezni.
Ami fontos, azt nem felejted el soha.
A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtető, félelmes vagy tanulságos;önmagunk megismerése a legnagyobb utazás,
a legfélelmesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás.
*
Most minden nagyon fáj még. Majd jön az élet, és csodálatosan eligazít mindent,
amiről azt hiszed, hogy elviselhetetlen.
*
Vágy, másnak lenni, mint aki és ami vagyunk:
ennél fájdalmasabb vágy nem éghet emberi szívben.
*
Nem számíthatsz arra, hogy akad egyetlen ember is a világban, aki szavad, cselekedeted pontosan úgy érti majd meg, úgy fogja fel és magyarázza,
ahogyan te elgondoltad. Mindig csak te tudod, mit akartál igazán:
a világ mindig annyit ért és lát csak szándékodból,
amit az emberi értelem rejtélyes, torzító tükre felfog és visszatükröz.
*
Különös a magyar nyelvben összecseng és egymásból következik ez a két szó: ölés és ölelés.s,
*Egy lakás értelme nem a bútorok, hanem az érzés, amely eltölti ott az embereket.
*
Egy nőnek mindenekelőtt és mindig és örökké gyöngédségre van szüksége.
Emberek között, akik valaha szerették egymást, nincs és nem
is lehet soha igazi harag.
Lehet düh, bosszúvágy; de harag, az a szívós, számító,
váró harag... nem, ez lehetetlen.
*
Aki nem támad, aki csak védekezik, az már nem él, csak létezik.
Milyen nyomorult az ember, mikor Istennel kel viadalra!
Isten csak rálehelt az anyagra, s az emberi arc mosolyogni kezdett.
*
Az érzelmek nem a lélekben zajlanak le. Más pályájuk van.
De áthaladnak a lelken is, mint az áradás az árterületen.
*
Csak a kontár készít tudatosan és szándékosan remekművet.
Az igazi művész halhatatlant alkot akkor is, mikor alkalmi munkát rendelnek nála...
Hűs hajadon árnyát húzza az alkony,
emlékeinket lassan összehajtom,
mint pásztor nyáját. Köszönöm a földet,
a létet, téged, s hogy vagyok.
*
A bűn mindig egyhangú. Csak a jóság érdekes.
×
Egy lakás értelme nem a bútorok, hanem az érzés, amely eltölti ott az embereket.
*
Ez a legtöbb az életben: hogy marad utánunk valami, amiből haszna van a világnak, az embereknek.
*A mi szavunkat senki sem érti a világban. Titkunk van, mert kevesen vagyunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése