aranyló mindennapi hasznos érdekességeket információkat megjelenítő blog
Kissé rendhagyó módon most egy XX. századi magyar erődítési rendszert teszek közzé: Az Árpád-vonal a Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere volt a második világháború idején. Ez az erődítés légvonalban több mint 600km hosszú volt, a Keleti-Beszkidektől egészen a Berecki-havasokig terjedt.
A visszacsatolásokat követően a magyar hadvezetés úgy döntött, hogy a keleti határon egy erődített rendszert kell létrehozni.
A kárpátaljai védelmi rendszert 1939-től kezdték építeni és folytatódott Észak-Erdélyben és Székelyföldön 1944 nyaráig. Nem egybefüggő falról van szó. Az Árpád-vonal a magas hegységek terepviszonyait messzemenően kihasználó, tábori erődrendszer volt, melyet vasbeton szerkezetű tüzelőállásokkal, védelmi létesítményekkel, figyelőkkel erősíttettek meg.
A kiépített támpontok, megerődített körletek, völgyzárak valamennyi a hegyeken átvezető szorost, hágót, átjárót lezárták.
A védelmi rendszer részét képezte az 1944-ben kiépített Hunyadi-és a Szent László-állás is.
Az előbbi az északkeleti Kárpátok hágóit lezáró erődítések külső vonala volt a határtól keletre, 15-25 km-re. A cél az volt, hogy megakadályozza az ellenséget abban, hogy menetből azonnal fel tudjon zárkózni az Árpád-vonalra.
A közbeeső védelmi sáv volt a Szent László-állás, közvetlenül az ezeréves határ vonalát követve épült ki részlegesen, szintén az északkeleti Kárpátokban.
Fő feladata az ellenséget - az Árpád-vonal előtt közvetlenül ismételten szétbontakozásra - támadás szervezésére késztetni.
A II. világháborúban ez volt az egyetlen egy erődrendszer, amit nem tudtak áttörni.
A 4. Ukrán Front – Grecsko tábornok vezetésével- 1944 augusztusa és októbere között próbálkozott a védelem áttörésével. A szovjetek súlyos veszteségeket szenvedtek, minden kísérletük kudarcba fulladt. A támadók problémáját Románia szokásos stratégiája oldotta meg: a románok átálltak. A 3. és 4. Ukrán front teljesen szabad utat kapott, így sikerült megkerülni a Kárpátokat délről, és a védelmi rendszer hátába kerülni.
Emiatt a védelmi rendszerben harcoló magyar és német katonákat ki kellett vonni, mielőtt teljesen körbezárják őket. Ki tudja meddig tartott volna áttörni, vagy sikerült volna valaha…
Kissé rendhagyó módon most egy XX. századi magyar erődítési rendszert teszek közzé: Az Árpád-vonal a Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere volt a második világháború idején. Ez az erődítés légvonalban több mint 600km hosszú volt, a Keleti-Beszkidektől egészen a Berecki-havasokig terjedt.
A visszacsatolásokat követően a magyar hadvezetés úgy döntött, hogy a keleti határon egy erődített rendszert kell létrehozni.
A kárpátaljai védelmi rendszert 1939-től kezdték építeni és folytatódott Észak-Erdélyben és Székelyföldön 1944 nyaráig. Nem egybefüggő falról van szó. Az Árpád-vonal a magas hegységek terepviszonyait messzemenően kihasználó, tábori erődrendszer volt, melyet vasbeton szerkezetű tüzelőállásokkal, védelmi létesítményekkel, figyelőkkel erősíttettek meg.
A kiépített támpontok, megerődített körletek, völgyzárak valamennyi a hegyeken átvezető szorost, hágót, átjárót lezárták.
A védelmi rendszer részét képezte az 1944-ben kiépített Hunyadi-és a Szent László-állás is.
Az előbbi az északkeleti Kárpátok hágóit lezáró erődítések külső vonala volt a határtól keletre, 15-25 km-re. A cél az volt, hogy megakadályozza az ellenséget abban, hogy menetből azonnal fel tudjon zárkózni az Árpád-vonalra.
A közbeeső védelmi sáv volt a Szent László-állás, közvetlenül az ezeréves határ vonalát követve épült ki részlegesen, szintén az északkeleti Kárpátokban.
Fő feladata az ellenséget - az Árpád-vonal előtt közvetlenül ismételten szétbontakozásra - támadás szervezésére késztetni.
A II. világháborúban ez volt az egyetlen egy erődrendszer, amit nem tudtak áttörni.
A 4. Ukrán Front – Grecsko tábornok vezetésével- 1944 augusztusa és októbere között próbálkozott a védelem áttörésével. A szovjetek súlyos veszteségeket szenvedtek, minden kísérletük kudarcba fulladt. A támadók problémáját Románia szokásos stratégiája oldotta meg: a románok átálltak. A 3. és 4. Ukrán front teljesen szabad utat kapott, így sikerült megkerülni a Kárpátokat délről, és a védelmi rendszer hátába kerülni.
Emiatt a védelmi rendszerben harcoló magyar és német katonákat ki kellett vonni, mielőtt teljesen körbezárják őket. Ki tudja meddig tartott volna áttörni, vagy sikerült volna valaha…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése