Ádám-Nimród-Mózes-Jézus nemzedékek,az emberi életkorok.

Kép:
Az Élet Fájának Ura; Sumer, kb. I.e. 2500. Az eredeti “Élet Fája”, 
ami a DNS-spirált ábrázolja; illetve az Idát és a Pingalát.

ÖRÖK ÉLET
Az öregedés és az örök élet mindig is foglalkoztatta és foglalkoztatja az emberiséget, 
főleg azokat, akiknek komoly hatalom és tőke összpontosul a kezében.
 Főleg ők szeretnének örökké élni.

Elemezve az első történelemkönyveket, melyek az emberiség eredetéről szólnak, kiderül, hogy valamikor Ádám és Éva idején, bizony hosszú volt egy ember élete, akár 900 évet is élt. Aztán a Vízözön után kevesebb mint 30 generáció alatt lerövidült a mai időtartamra. Ezek a történelemkönyvek, a Teremtés könyve, a Biblia, a Gilgames eposz, illetve a sumer ékírásos agyagtáblák, pecséthengerek.

Tények
Ténynek tekinthető, hogy Ádámtól Noéig bezárólag, természetes volt a 800-900 éves élettartam, kivéve az erőszakos halált, vagy a betegségeket. Ádám 930 évig élt, Noé 959 évet élt. Ráadásul többszáz évesen gyereket nemzettek, ahogy tette Noé is, mikor 500 éves korában fia született.
A lentebbi bejegyzésemben
   ''A  patriarchák  életkora Ádámtól Mózesig. '' 
Érthetően időrendben bemutatom.
Mindezt tetézte, hogy a leírások nem szólnak semmilyen öregedési folyamatról, ez nem volt látható, tapasztalható sem fizikai, sem szellemi vonatkozásban. A 900 évesek erejük teljében dolgoztak még. Érdekes jelenség, hogy a nagyon hosszú élettartamú fenyők, melyek sok száz, akár ezer évig is élnek, nem mutatnak semmilyen öregedési folyamatot. Ilyenek ma is találhatók Amerikában és Kanadában.

Aztán, a Vízözön után rohamosan csökkenni kezdett az élettartam. A Noé utáni tizedik generáció esetén az élettartam már a Noé 959 évéhez képest csak 240 év volt, majd a huszonhatodik generáció esetén, mely Mózes kora volt, már senki sem élt tovább mint 120 év, és ez tekinthető ma is a maximumnak.

Ehhez jött még az öregedés folyamata, így aztán az élet egy része az öregség fizikai és szellemi jelenléte miatt kiesik, ez a második gyermekkor. Tehát jól látható, hogy a Vízözön után, valami hirtelen és radikálisan megváltozott, de vajon mi?

Magyarázat
Magyarázatot sokan próbálnak találni, de csak az emberi géntérkép megszerkesztése, illetve az ember eredtének nem elmisztifikált, hanem valós, a mai ésszel felfogható értékelése tud segítségünkre lenni. Kiemelkedő munkásságával hozzájárult a jelenleg legelfogadhatóbb elmélet kidolgozásához George Williams professzor New York-ban, illetve Zecharia Sitchin, aki az emberi eredet legavatottabb megfejtője.

Először felmerült a gondolat, hogy akkoriban egy év, nem a mai egy év, tehát nem a Föld keringési periódusa, hanem például a Hold keringési periódusa. Ezt azonban hamar ki lehetett zárni, mert a leírások szerint, akkor nagyon sok embernek 4-5 éves korában családja, gyereke lett volna. Tehát valószínű, hogy az akkori egy év tekinthető a mai egy évnek.

Másfelől és ez még biztosabb, ezeket az eseményeket nem 15-12.000 évvel ezelőtt írták le, hanem 4-5.000 évvel ezelőtt, úgy, hogy az istenek szokása szerint, kötelességük volt mindent naplózni, történelmet írni. Az isten, aki ezeket az eseményeket és számokat lediktálta 5.000 évvel ezelőtt, mikor az ember már csak a mai rövid élettel rendelkezett, biztosan nem változtatta meg az évek számolási módszerét egyik napról a másikra.

Ha a leírások mindig naprakészen készültek volna, akkor elképzelhető lenne több ezer év alatt az átállás, bár akkor is hirtelen és nem fokozatosan.

A génkutatók ma már ki tudták számolni, hogy egy génhibáktól teljesen mentes emberi szervezet, ha csak természetes módon halhat meg, akkor maximum 1.300 évig tud élni. Ez tekinthető az örök élet elméleti maximumának. Mivel azonban ez már Ádám korában sem teljesült maradéktalanul, hiszen vannak olyan gének, melyek az élet elején hasznosak, míg a vége felé már károsan hatnak, ezért már akkor sem lehetett elérni ezt, hanem kb. a 900-1.000 év jelentette a valós határt. Természetesen ezt a valós értéket is csak ideális esetben lehetett elérni, ha nem halt meg valaki erőszakkal, betegségben, balesetekben. A Vízözön után rögtön megindult a drasztikus életciklus csökkenés. Két különböző magyarázat született.

Az első magyarázat a genetikus szakemberek magyarázata. Szerintük, mivel a Vízözön után annyira lecsökkent a népesség száma, hogy hosszú generációkon keresztül rokonok házasodtak, ezért aztán jelentősen megerősödtek, kihangsúlyozódtak a génhibák, így drasztikusan csökkent a várható élettartam. Kb. 25-30 generáció után már a rokoni fok nem olyan közeli, és ezzel magyarázzák, hogy nem csökken tovább. Később a történelem folyamán az élet nehézségei szabtak gátat a várható élettartamnak.

Napjainkban jutott el az emberiség oda, hogy a jólét miatt emelkedni tud a várható élettartam, bár ez még messze nem éri el a 120 éves limitet. Elérni várhatóan tömegesen nem fogja, hiszen maga a jólét hoz magával sok olyan problémát, mely csökkenti az élet hosszúságát. Jelenleg ezek a jóléti tényezők ugyanolyan veszélyesek, mint évszázadokkal ezelőtt a rossz életkörülmények.

A második magyarázat Zecharia Sitchin munkásságát felhasználva született.

E szerint a Vízözön után, az istenek, azaz a Földre szállt űrhajósok, megelégelve a Vízözön előtti elfajzott életet, úgy döntöttek, hogy az emberi életet, mely az elején túl hosszúra sikeredett, lerövidítik, maximum 120 év lesz, ahogy ez a Bibliában le is van írva. Ekkor hozhatták be az emberi szervezetbe az öregedésért felelős géneket, ez rövidítette meg a várható életkort és csak így magyarázható, hogy igazából miért jelent meg maga az öregedés, mint jól észlelhető folyamat, és azóta viszont állandósult a 120 év maximum.

(megjegyzés: ma már olyan kísérletek is zajlanak, hogy egy intravénás injekcióval génmódosítást lehet végrehajtani, ezt arra az esetre szánják, ha az életkörülmények drasztikusan változnának, az így módosított génállomány öröklődik)

Következtetés
Bármelyik is a helyesebb magyarázat, biztosan történt valami, ami ilyen radikálisan megváltoztatta a várható életkort. Most, hogy a genetika eljutott egy komoly fejlettségi szintre, most hogy már vannak kézzelfogható magyarázatok az ember eredetére, lassan megjelennek a kézzel fogható magyarázatok erre a kérdésre is. Még talán egy-két generáció és az ember fel is nő szellemileg arra a szintre, hogy megértse ezeket a magyarázatokat és nem hinni vagy nem hinni kérdése lesz, hanem tudás és megértés.
DE ne feledjük Isten van ! Más életformát is Isten teremtette.
forrás:Orosz Zsolt maga-a-valosag.hu
 
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤


     A  patriarchák  életkora Ádámtól Mózesig.

Ténynek tekinthető, hogy Ádámtól Noéig bezárólag természetes volt a 8oo-9oo éves élettartam, kivéve az erőszakos halált vagy betegségeket. Ádám 93o évig élt Noé 959 évet élt, ráadásul többszáz évesen gyereket nemzettek ahogyan tette ezt Noé is mikor 5oo éves korában fia született.  Mindezt tetézte, hogy a leírások nem szólnak semmilyen öregedési folyamatról.  Ez nem volt látható, tapasztalható sem fizikai sem szellemi vonatkozásban. A 9oo évesek erejük teljében dolgoztak még.  A Biblia nem esett semmilyen fölösleges túlzásba.  Érdekes jelenség hogy nagyon hosszú élettartamú fenyők, melyek sok száz, akár ezer évig is élnek, nem mutatnak semmilyen öregedési folyamatot, ráadásul amikor elpusztulnak egyszerüen kidőlnek.  Ilyenek ma is vannak Amerikában, Kanadában.  Aztán a Vízözön után rohamosan csökkenni kezdett az élettartam már Noé 959 évéhez képest a tizedik generáció mindössze 24o évet élt, majd a huszonhatodik generáció esetén, mely Mózes kora volt, már senki sem élt tovább mint 12o év  és ez tekinthető ma is a maximumnak. Tehát jól látható hogy a Vízözön után, valami
 hirtelen és radikálisan megváltozott, de vajon mi?

Az özönvíz során eltünt az akkori éghajlatot meghatározó vízburok,

 komoly éghajlatváltozásnak kellett bekövetkeznie,

Az egyenletes és enyhe éghajlat helyébe különböző éghajlati zónák léptek,

szélsőséges viszonyokkal s ez maradt napjainkban.

Az özönvíz után az életkor gyorsan csökken.Zsoltár 90,10

 Isten a teremtés és az özönvíz  között eltelt 1656 év

   200                                                                                      175     180 IZSÁK
    l                                                                               ÁBRAHÁM
    l                                                                                                    147 JÁKÓB120MÓZES
  100                                                                                                                         JÓZSUÉ
     I                                                                                                                                                                               

     l                                                                                                              Dávid           Babilóniai                                              
   0   ÁDÁM1._____NOÉ10.___ _   ÁBRAHÁM20.21.22.23.24.25.26-----------------34-------------------fogság-----_  
                  N EM Z E D É K----------------------------------------------->----------------------->

Teremtéstől > MÓZESIG26 generációig kb.2500év telt el.

ÁBRAHÁMtól----14nemzedék---DÁVID királyságig

DÁVIDtól----14nemzedék----BABILONAI fogság

És lõn Mózesnek, az Úr szolgájának halála után, szóla az Úr Józsuénak, a Nún fiának, Mózes szolgájának, mondván.
 Tehát.Ádámtól minden nemzetségben Józsuéval bezárólag Isten személyeskapcsolatot tartott fenn az emberrel.BABILONIAI f.----14nemzedék----JÉZUS

ÁDÁM  százharminc éves volt mikor SÉTH fia született.

ÁDÁMnak igen sok fia és lánya született 930éve alatt.

MATUZSÁLEM 969 évet élt s halála éve 1656,

 egybeesik az özönvíz dátumával.

NÓÉ fia--> HÁM- ő fia-->KUS-ő fia-->NIMRÓDvagyis

NÓÉ dédunokája NIMRÓD

 Kús nemzette Nimródot.
 Ez kezdett hatalmaskodni a földön.

Hatalmas vadász volt ő az ÚR előtt.

Ezért mondják: Hatalmas vadász az ÚR előtt, mint Nimród.

 Országa először Bábelben, Erekben, Akkádban és Kalnéban,
 Sineár földjén volt.

Arról a földről ment Assúrba, és építette Ninivét, Rehóbót-Írt,

 Kelahot és Reszent, ezt a nagy várost Ninive és Kelah között.  
Igen, nagy vadász volt, akárcsak a Csodaszarvas-mondánk szerint 
 fiai,
Hunor és Magor, a hun és a magyar testvérnépek ősatyjai.
Nimród a csillagos égbolton is megtalálható.

- Az Orion az egyetlen csillagkép, amely az északi és a déli féltekén egyformán látható,
 így az Égbolt Urának tartották. A hozzá való tartozás nem kiválasztottságot, 
hanem Istenhez kapcsolódó kötelességek elvégzésének hivatását jelentette. 
A szkíták magas erkölcsisége ezen a hiten nyugodott, nemcsak az egyének,
 hanem az egész társadalom felfogását és életmódját irányította. 
Mondhatjuk úgy, hogy nemzeti vallássá lett anélkül, hogy valamilyen
 hierarchikus papi szervezettel rendelkezett volna.
 Ez volt a híres szkíta erkölcs, szkíta hitvilág.

Az ősi Nimrud hagyomány a Nimrudi népeknek az Isten oltalmát hirdeti az égen látható hatalmas Nimrud-Orion mindenüvé elérő tekintete által. A Nimrudi népek ezt a hagyományt nemzeti vallássá fejlesztették, és ez tette oly erőssé nemzetségüket, hogy mindig kiverekedték szabadságukat. Van adatunk arra is, hogy az Oriont Herkulesnek is nevezték.

A sumerok a SIBA-ZI-ANNA, azaz az Ég Hűséges Pásztoraként tisztelték ezt a csillagképet, hitük szerint az Égből vigyáz az ő népére.

Bábelt – amely a Genezis 10. könyvében Nimród királyságához tartozott

  Nimród volt az, aki a tornyot felépítette. Nimród Hám unokája, aki Noé fia volt. Bátor embernek számított, aki nagy fizikai erővel rendelkezett.  A tömeg  követte Nimródot, és rengeteg munkás megépítette a tornyot, amely hatalmas lett: vastag falakkal rendelkezett és stabilabb volt, mint amilyennek látszott. Égetett téglából építették, amit bitumenből készült kötőanyaggal illesztettek össze. Ettől lett Bábel Tornya (özön)vízálló.

 Isten látta, milyen hogy viselkedtek az emberek, úgy döntött, hogy nem pusztítja el őket teljesen: inkább összezavarta őket, 72 nyelvet alkotva közöttük. Az értelmezés szerint azért nem tette tönkre az embereket, mert azt már megpróbálta az Özönvízzel. Az emberek nem tanulták meg a jámborságot. Ezért hívják a helyet, ahol a tornyot építették, Bábelnek, „összezavarodásnak”.

Tízparancsolat

Tízparancsolat két kőtáblája, melynek

 első fele az Istenre, míg a

 második az emberre vonatkozó isteni rendeléseket

 tartalmazza.

   A kőtáblák  lapis lazuli.  

 Lapis lazuli egy gyönyörű ég kék kő, amelynek megjelenése  megvan szórva arannyal

.Mélykék, mint egy szikrázóan tiszta téli éji égbolt, amin éppen felbukkannak

 az első aranyosan ragyogó pirit-csillagok.

 

A Tízparancsolatot Isten írta saját ujjával a kőtáblába.

  Ezt adta Isten Mózesnek a Sínai hegyen.

 

Mózes parancsot kapva hozta el az izráelitákat ehhez a hegyhez,

 hogy megkapják Isten törvényét.

 Ez a fénykép a Sínai-hegy hagyomány szerinti helyét mutatja.

A hegy egyik alap kőzete a Lapis Lazulit.,

  

A Sínai-hegyen Isten megjelenését természetfeletti jelek kísérték, a látvány összességében félelmetes volt. "Izrael fiai érzékszerveik által tapasztalták meg, hogy Isten elhagyta mennyei trónszékét, belépett a látható világba, és leszállt a Sínai-hegy tetejére.A teofániára azért is volt szükség, hogy az Istennel való szerződésre meghívást kapott nép megismerje a szövetséget adó valóságát, hatalmát, dicsőségét, hogy e megtapasztalás révén bizalmát, életét Istennek adja, és szövetségi formában elkötelezze magát mellette.

  Sínai-hegy kapta a legfontosabb szerepet. Ezt a hegyet nem emberek, hanem az élő Isten választotta ki magának. A Sínai meredek, égbe nyúló csúcsán meg nem ismételhető természetfeletti események történtek, melyek megváltoztatták egy nép, és rajta keresztül az
 egész emberiség történelmét.

A Biblia szerint a frigyláda a menny és a föld találkozási pontja volt, amelyen keresztül maga Isten szólt Izrael népéhez. Elkészítésére az egyiptomi kivonulást követően Mózes kapott megbízást a Sínai-hegyen, ahol tűz, mennydörgés és füstfelhő közepette átvette a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat Istentől. A frigyládával együtt ez a különleges erő is tovább kísérte a pusztában vándorló népet, amint arról Mózes kortársai hamarosan drámai módon meggyőződhettek.

 

 

 

A frigyláda a szent láda, melyet a szentírás elbeszélése szerint Mózes a pusztában készített. E leírás szerint akácfából készült, kívül és belül arannyal volt bevonva, fedelén, pedig két mennyei lény, kinyújtott szárnyú kerubot mintázó alak foglalt rajta helyet, amelyek mintegy beárnyékolták a ládát. Miután elkészült, a frigyláda elé egyedül Mózes állhatott, akihez Isten a Biblia szerint a két kerub szárnya között felragyogó fényből szólt Mózeshez. 

 A frigyláda a szent láda, melyet a szentírás elbeszélése szerint (Móz. II. 25, 10-22, 37, 1-9) Mózes a pusztában készített. E leírás szerint akácfából készült, kívül és belül arannyal volt bevonva, fedelén pedig, amely egészen aranyból való volt, két kerub nyugodott. Benne őrizték a két kőtáblát, amelyre a Tízparancsolat volt felírva, emlékeztetőül mannát és Áron kivirágzott vesszejét tették bele. Hol van a frigyláda? A Biblia egyik nagy rejtélye, hogy mi lett a frigyláda sorsa. Nem tudni, hogy merre van, ha megvan egyáltalán.