Északi fény aurora borealis.

Nevét a római hajnalistennő Aurora nevéből alkották  A sarki fény,az északi féltekén gyakran: északi fény aurora borealis, délen: aurora australis a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék, elsősorban protonok és elektronok által keltett időleges fényjelenség.  A Napból érkező részecskék ütköznek a légkör atomjaival, ionizálják és gerjesztik az atomokat, a gerjesztett atomok pedig fénykisugárzással térnek vissza alapállapotukba. A kibocsátott fény az atomra vagy molekulára jellemző színű. A színkép látható tartományában elsősorban az oxigén zöld és vörös, valamint a nitrogénmolekulák kékes-ibolya vonalai jelentkeznek, a sarki fény az ultraibolya sárga,szürkésfehér. A jelenség 80–1000 km magasságban fordul elő, de leggyakrabban 100 km magasságban figyelhető meg. A hullócsillagok feletti magasságban jelenik meg a színes fényjelenség ,mint sarkifény.Igen messze  magasan  a légkörben jön létre és mégis olyan érzet a látványa mintha  kézzel elérhető lenne.