Kárpát-medence,Magyarország vízborította és árvízjárta területei_volt-lesz.

Súlyosabbak lehetnek az árvizek Magyarországon

Az Alföld északi része a tektonikai mozgások miatt az elmúlt néhány évtizedben akár tíz centimétert is süllyedt, miközben az Északi-középhegység emelkedett: bár a nagy területű mozgások közvetlenül nem érezhetők, árvízi szempontból a jelenség fontos, mert lelassulhat a Kárpátokból érkező víz kifolyása

 - derül ki a Geodézia Zrt. sajtóközleményéből.

fő törésvonalak

Tektonikai mozgás, azaz a földkéreg emelkedése és süllyedése nemcsak nagy földrengés-kockázatú törésvonalak mentén figyelhető meg, hanem Magyarországon is. Így fordulhat elő, hogy míg az Északi-középhegység északi oldala emelkedett az elmúlt 35 évben, addig az Alföld jellemzően süllyedt, nem ritkán 10 centiméternél is nagyobb mértékben - idézi a közlemény Busics Györgyöt, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensét.

törésvonalak a Kárpát-medencében
Ilyen például Debrecen és környéke, de az Alföld északi részének más területei is 9-10 centiméterrel vannak alacsonyabban ma, mint az 1970-es években, amikor az Egységes Országos Magassági Alapponthálózatot (EOMA) kimérték. Az EOMA újramérése 2007-ben elkezdődött ugyan, ám a tizenegy főkörből (poligonból) pénzhiány miatt csak háromra terjedt ki.

"Árvízvédelmi szempontból ezek a mozgások már jelentősnek mondhatók"- véli Nagy István, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott igazgatója.

Ez ugyanis azt jelenti, hogy miközben a Kárpátokból hóolvadáskor vagy nagy esőzések idején

levonuló árhullám felgyorsulva ér le az Alföldre, addig az Alföld medence jellege a korábbinál

veszélyesebb helyzetet alakít ki, hiszen lassul a víz levonulása.

A nagy kiterjedésű tektonikai mozgásokkal nem az a baj, hogy süllyednek a gátak, hiszen velük együtt süllyed a meder is, hanem az, hogy a Vaskapu gátjai már nem süllyednek együtt az Alfölddel.

 "Ez pedig azt jelenti, hogy a víz nem tud a korábbival megegyező ütemben távozni,

 jobban érvényesül a Vaskapu visszaduzzasztó hatása - mondja a szakember. -

 Rendkívül fontos, hogy a tektonikai mozgásokról

világos képünk legyen, nemcsak Magyarországról, hanem a szomszédos országokból is,

 hiszen a feltárt mozgások száz évre előrevetítve már jelentősnek mondhatók."

Vaskapu-szoros , Erdély (Transilvania) - A Babakáj-szikla korábban ötven méter magas
sziklaszirt volt a Dunában, a Vaskapu-erőmű fölépítése óta azonban csak a csúcsa áll ki a vízből. 

 

A Duna folyó szűk áttörési völgye a Kazán-szoros,a Kárpátok déli részén, ahol

felduzzasztották a Duna vizét .Ebben a szűk völgybe építették a  Vaskapu erőművet,

ahol elektromosenergia-termelés  folyik

Busics szerint a magassági alapponthálózat újramérése fontos az autópályák építésénél is, hiszen "munkaterületenként több tíz kilométeres távolságban külön-külön kezdik el a hidak, felüljárók építését, és az egyes szinteknek a munka végén centiméteres pontossággal kell csatlakozniuk".

ILYEN VOLT, ILYEN LESZ

Európai Unió ,EU-s zödségnövényei méreg-szermaradványosak.TERMELJÜNK MAGUNKNAK!

 Semminek sem jobb az íze, mint a saját kertünkben termesztett , frissen szedett zölségnövényeknek . Mindenki megtapasztalhatja, mennyi  sok örömet hoz

egy kicsike konyhakert is. Általunk termesztett növények tiszták ,nem méreggel kezelt ,vegyszer maradványos,

felfújt levelű-termésű.

Igazi biokertészkedést valósíthatunk meg.

Növények termesztésére alkalmas helyek a ház körül.

igazán dekoritív zöldség növények virágokkal együtt az ágyásban

a növények fejlődésükben támogatják egymást

gyógyszer-fűszer növények termesztési helyei lehetnek

víz a madárkáknak,hernyót egyéb kártevőket esznek

egyszerűen kialakított ágyások

gyom mentesítéshez betakarjuk a "szabad"  földterületet

egyszerű növénytámaszok

teraszon, balkonon is nevelhetünk növényeket

Bármilyen edény jó a növények termesztésére,csak legyen lyuk az alján

és vegyük figyelembe akifejlődő növény nagyságát .

Amilyen magas és szétterülő növény föld feletti része ,ehhez hasonló méretű a gyökérzete.

Az élet gyönyörű,szép pillanatai megörökítve.

"Ki, amit érez, elrejti magába,

És ami benne gyönge, emberi,
A másiknak föltárni nem meri,
Mért várod õt, ha nem ezért?
A boldog élet vágya nem kisért?
Galambok közt, virágos szigeten,
Békés családi kör, parányi házban.
Az élet szép... Tenéked magyarázzam?"
Heltai Jenő:A néma levente

http://pixdaus.com/index.php?pageno=15&sort=new
Categories, kategóriában sok témában nézhet gyönyörekedtető ,szép fotókat.A lényeg !
 ÖN IS BEKÜLDHETI IDE A FOTÓIT.SOK SZERENCSÉT HOZZÁ !

Atomerőművek Európában,EU-ban és világszerte.VIDEÓ így terjedt a csernobili felhő Európában 1986

 Működő nukleáris reaktorok :186

Atomreaktorok építés alatt : 17

Tartósan zárt nukleáris erőművi reaktorok : 88

Hetvenhat működő erőmű Japán,Tajvan,Kína,Dél-Korea,India, Pakisztán és
 az Egyesült Államok olyan területen található,
 közel a tengerpartokon, sebezhetőek szökőár által.

442 atomerőmű található világszerte, olyan helyeken ahol
magas vagy extrém kockázatosak a  földrengések
- Japánban, az Egyesült Államokban, Tajvanon, Örményország és
 Szlovénia - állítja egy új tanulmány szerint az elemzők Maplecroft.

NÉZZE MEG !! 2011.december 20.-án bejegyzett videót

Így terjedt a csernobili felhő Európában 1986. április 26. és május 9. között.

Megpróbálták eltitkolni a balesetet. Most megnézheted,

 hogy ezeken a napokon mekkora volt a sugárterhelés.
Tschernobyl nuage 1986 IRSH

Atilla, a hun király sírja.

Atilla, a hun király, nah de hol is rejtőzik sírja?

Hazai

Attila sírját fotózták le a hőkamerával?

Hatalmas felfedezés kapujában áll dr. Lánszki Imre ökológus és dr. Kováts László Dezső, a Műszaki Egyetem egykori professzora. A két tudós a Pilis keleti vonulataiban hőkamerával sírhelyeket azonosított, elméletük szerint Attila hun király és Árpád fejedelem nyughelyét rejti a hegy.

A magyarságot évszázadok óta foglalkoztató rejtély most megoldódhat: ha beigazolódik Lánszki Imre feltételezése, akkor a Budakalász közelében fekvő hegyek rejtik Attila és Árpád fejedelem sírját. Lánszki tizenkét évvel ezelőtt a lányával gombászott a Nagy-Kevély-hegy keleti oldalán. A tudós ekkor fedezett fel szabályos formájú, emberi kéz nyomát őrző épületmaradványokat.

Arra következtetett, hogy valaha itt egy vár állhatott, s kutatásai alapján arra jutott: itt állhatott a hunok birodalmi központja, Sicambria, ahol később ős Buda vára szerveződött. Néhány évvel ezelőtt műholdas felvételek készültek, amelyeken kirajzolódnak az U alakú udvar és a várfal maradványai. A középkori leírások és metszetek alapján is jól azonosítható a várfal. Ráadásul nemrég Törökországban előkerült Mátyás király egyik eltűnt krónikájának törökre lefordított változata, a Tarih-i Üngürüsz, amely a magyarok történetével foglalkozik.

A krónika olyan támpontokat adott, amelyeket korábban nem ismertünk, értekezik Attila temetésének körülményeiről és a helyszínről is. Lánszki azután megtalálta az Attila temetkezési helyéül szolgáló barlangrendszert, közelebbről pedig az egyik szikla kiszélesedő bejáratát, amit fedőlappal zártak el.
Lánszki már bejutott ide, amikor kutatásához csatlakozott dr. Kováts László Dezső professzor is, aki a fizika módszereivel segítette a titok feltárását.

– Amikor Lánszki segítséget kért, hőkamerával a talajból kivezető hőnyomokat elemezve azonosítottuk azokat a pontokat, ahol várhatóan eredményesen be lehet jutni a leírások szerint is létező föld alatti járatokba. A vár ivóvízrendszerét is pontosan azonosítottuk, a vizet vezető folyosókkal, ciszternákkal együtt, amelyekben ma is jó minőségű, iható víz található – magyarázta a professzor.

A két kutató csütörtökön helikopterre szállt, és a levegőből mintegy ezerötszáz hőképet készített. Falakat, sírhelyeket különítettek el, áprilisban pedig barlangászokkal kezdik meg a terület feltárását. Azt mondják, már megkapták a szakhatóságtól a szükséges engedélyeket. Ha igazolódnak a feltételezések, Attila sírját egy körülbelül száz köbméteres üreg rejti, amelynek falai két és fél méter vastagok. Ha a két kutató sikerrel jár, az igazi tudományos szenzációt és egy ókori titok megfejtését jelenti.

Forrás: borsonline.hu

Készítette: Titkolt hírek képekben - hogy képbe legyél

Atilla,az Isten Ostora
korabeli jellemzés,leírás alapján

Atilla Hunbirodalma

ATILLA - festmény Eugène Delacroix

Jordanes latin nyelven írt művében Theodor Mommsen, a híres filológus és ókortörténész révén ,

Mommsen alapján  Atilla eltemetése kapcsán Jordanes eredetileg három szemfedőről írt. A rendelkezésünkre álló régészeti adatok alapján a történetíró Atilla temetésére vonatkozó értesülésének talán még valós alapja is lehet, hiszen a steppei lovas népek temetkezéseiben gyakran fordulnak elő aranyflitterrel díszített, aranyszállal átszőtt szemfedők. A Jordanes-szövegben többes számban jelölt coperculum szó jelenthetett azonban hasonlóképpen díszített takarókat is, amelyeket a halott teljes testfelületére terítettek. Ilyen „aranyos” temetkezések a Kr. u. 3-5. századi lovasnomád népeknél, így a hunoknál is, gyakran előfordulnak.

    

  
Atilla sírját sokan és sokféle módon keresték már. Kérdéses, hogy ha a jövőben előkerülne egy hun kori, arany-ezüst szemfedős, vagy flitteres sír, honnan tudnánk, hogy Atilla sírja? A népvándorlás-kori sírok, hacsak nem fedi be őket valamely különös ismertető jel (pl. nagy méretű, máig fennmaradt földhalom), általában véletlenül kerülnek elő. Különösen igaz ez a magányos sírokra, amelyek pontos helyét éppen ezért tervszerűen kutatni nem lehet. Jordanes leírása alapján pedig mindenképpen magányos sírral kell számolnunk, amely fölé nem emeltek megkülönböztető földhalmot, sőt, a temetésnél jelen lévők kivégzésének legendája azt a szándékot mutatja, mesés (?) elemekkel kiszínezve, hogy a sír pontos helyét titokban akarták tartani. Ráadásul, Atilla szinte biztosan egészen egyszerű viseletben lehetett eltemetve. Az Atilla udvarában járó bizánci követ, Priszkosz rhétór művében megírja, hogy bár Atilla kíséretének ruházata csillogott az arany és ezüst ékszerektől, maga a babonás nagykirály egyszerű ruhákban járt, fából készült trónszéken ült és fakupából ivott, hogy elkerülje az égiek rosszallását fényűzése miatt.

  

A régészek emiatt valószínűleg nem fognak kincsekkel és királyi hatalomra utaló tárgyakkal megtöltött királysírt találni, mivel a szerényebb mellékletanyag alapján ez a sír is csupán olyan lenne, mint bármely más hun kori harcossír. Ha pedig valóban igaza van Jordanesnek, és a régészek találnak egy arany, ezüst, esetleg vas szemfedőt, vagy még inkább halotti takarókat díszítő flittereket, ugyan ki tudná eldönteni, a sírban fekvő halott Atilla-e, vagy bármelyik más, abban a korszakban élt előkelő személy? A magyarországi talaj olyan mértékben savas, hogy a régészeti emlékanyagnak csak apró töredéke éli túl a pusztító vegyi folyamatokat. Emiatt nem biztos, hogy a hármas, funkciója miatt lehellet finom anyagból készült lepel akár csak felismerhető állapotban is lenne a magányos sír feltárásakor. Még az sem biztos, hogy nem találtuk meg a sírt, hiszen számos hun kori magányos sírt ismerünk az Alföldről. A régész tehát itt olyan megoldhatatlan problémákkal kerül szembe, amelyek nehezen kecsegtetnek szenzációval. A Kr. u. 453-ban meghalt hun nagykirály továbbra is őrzi titkát.

A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Kézai Simon szerint Atillától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye.
A mondai Turul az élővilágban egy nagytestű sólyommal (altáji havasi sólyom, Falco rusticolus altaicus), vagy a kerecsensólyommal (Falco cherrug) azonosítható.

Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor (ebből származtatható a Zsombor név is) és a turul szavakat.