Törtelmünk való igazságai, hazugságai,csúsztatásai. Amerikai elnökök" ennek a szellemében uralkodtam, vezettem, ahogyan Attila hun király uralkodott." .

hogy ennek a szellemében uralkodtam, vezettem, ahogyan Attila hun király uralkodott.

Ha minden úgy történt volna, ahogyan e "történészek" állítják, vajon hogyan tudta volna a 894-895-ben a „tönkrevert magyarság” öt éven belül teljesen hatalma és uralma alá vonni az egész Kárpát-medencét? Sőt közben tönkreverni Szvatopluk területének (nem személynek a neve, területet jelent!) bitorlóit, visszafoglalni földjét, majd Észak-Itáliában, Brentánál Berengár király nagy seregét legyőzni, s ezt követően egy félévszázadon át gyakorlatilag egész Európa legfőbb erejeként működni?

A Pozsonyi csata célja volt: "decretum: Ugros eliminandos esse", vagyis "rendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak" - ahogy Lajos király a germán-római hadak vezére mondta. (120000 ellenséges harcos 37000 magyar harcos ellen). Az Árpád-sávos zászló alatt, mely már abban a korban is tisztelt ereklye volt, a magyarság 4 nap alatt megtörte az iszonyú túlerőben lévő ellenség erejét (907. július 03 – 07.), csapatait szétverte és biztosította helyét szerepét a Kárpát-medencében.
Több száz esztendeje mást sem teszünk, mint ostorozzuk magunkat. Csak azt ismerjük el tudományosnak, amelyben dicső múltunknak nyoma sincs. Csak a nyugati az értékes, a kultúrateremtő?, és csakis azért maradtunk meg, mert "beilleszkedtünk Európába?" és befogadtuk az idegeneket"? Vagy bennünket fogadtak be? Soha egyetlen országtól érdemi segítséget nem kaptunk! (mongoljárás, török veszedelem, Habsburg megszállás, TRIANON!, 1956) - és még lehetne folytatni a felsorolást számtalan példával! Mi mindig önzetlenül, erőnket, vérünket nem kímélve számtalanszor nyújtottunk segítséget a kontinens országainak, sokszor egyedül maradva, de hősiesen helyt állva. (Gondoljunk Árpádékra vagy a Nándorhehérvári diadalra, az török terjeszkedés megállítására.) Itt is lehetne a felsorolást tovább folytatni.Árpád fejedelem nagyságának és tetteinek elhallgatása. Miért nem az ő nevéhez fűződik a magyar hon „állam” megalakulása? Miért érdeke néhány „történésznek”, hogy hazánk történelméből több száz évet letagadjon? Miért fontos egy erős ország megalapítását, megszervezését jelentéktelennek beállítani? Anonymus arról értesít, hogy Árpád "Atilla nemzetségéből" származott, és életében büszkén hivatkozott a hunok nagykirályára, Atillára, mondván, hogy "az én ősapámé, a nagyhatalmú Atilla királyé a Duna-Tisza között elterülő föld". Kézai Simon pedig külön kiemeli, hogy Álmos fia Árpád a Turul nemzetségből származik. Hazai krónikáink határozottan és félreérthetetlenül kimondják, hogy Árpád volt a leggazdagabb és leghatalmasabb vezér, aki méltó örököse volt Álmos fejedelemnek, erős hadseregével és nagy hatalmával megteremtette a Kárpát-medence birtokba vételének minden feltételét. Árpád nagyfejedelem a hatalmas Úr, Álmos fiaként valóra váltotta "ősapjának, a nagyhatalmú Atilla földjének" ismételt birtokbavételét.
895-ben végrehajtott honvisszafoglaláskor a Kárpát-medencében már magyar törzsek éltek.
Monarchikus és marxista szemléletű "történészek" a hazajövetelt "hazátlan és nincstelen finnugor tömegeknek a Kárpát-medencébe kényszerült hordáinak" ítélik meg, holott krónikásaink sem a besenyők előli futásról, sem a bolgár vereségről nem tudnak semmit.

Atilla, az első évezred legnagyobb embere !

Csodálatos imakönyvet nyomtatott a katolikus egyház a katonai tisztképzısök számára. Nem kenetteljes imakönyvet. Pont olyant, hogy befér a mellény bal zsebébe. Széchenyinek az imája van benne, az aradi 13-nak a kivégzés előtti imája és Rákóczi Ferencnek az imája. 
Az utolsó oldalon egy mondat szerepel vastag betűvel arról, hogy végszükség esetén, mielőtt meghal, mit imádkozzon a kiskatona. Egy ismerős katonatiszt, amikor hazajött, azzal fogadott: most volt kinn New York-ban és hozott egy könyvet.

 A könyv címe: Attila, hun király uralkodásának a titka.

 Odaát kötelező tankönyv a katonatiszteknek és

 a közgazdasági hallgatóknak. 

Sikerkönyv, hárommillió példányban kelt el.

Előszavában a elnökök Bush előtti utáni, Bill Clinton,Obama 

a Chrysler gyár, a Ford gyár igazgatói, 

a szenátorok beírták, 

Megjelent a U.S. News-nak egy különszáma a világ tíz legnagyobb uralkodójáról: az időszámítás utáni századokból csak Nagy Károly és Attila szerepel. 
Nálunk azt tanítják, hogy Attila csatát vesztett. Soha nem vesztett csatát Catalaunumnál! Azt mondta Aëtiusnak, a lovastiszt barátjának (mert Attila Aquileiában és Rómában nevelkedett), hogy: "te is vesztenél tizenkétezer embert, én is vesztenék. Ne ütközzünk meg!" És nem azért nem támadta és nem égette fel Rómát, mert félt a pestistől, hanem mert "te jöttél ki, Róma püspöke, aki apám lehetnél, és te kértél engem."
 Az első évezred legnagyobb embere volt.

forrás: http://www.hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=63109

 ********

Herceg, akit fel se négyeltek? Tabuk nélkül Koppányról

A somogyi herceg 959-ben született? És fel se négyelték? Ha meg is ölték, akkor sem István parancsára? Sosem volt pogány a magyar és a Kárpát-medence az őshaza?

1. állítás: Koppány születési éve: 959
Onody Gyula mezőgazdasági gépészmérnök, Balatonszabadiban él, számos verset írt Koppányról, a Polgárinfó szerkesztője, a weblap helyi, balatonszabadi oldalát is írja. Maurer Teodóra tanító, nyelvtanár, jelenleg könyvtáros Szántódon. Osztálytársak voltak a siófoki Perczel Mór Gimnáziumban és nemrég éppen egy osztálytalálkozón döbbentek rá, hogy érdeklődési körük közel áll egymáshoz. Koppány, Somogy hercege – ez a címe most megjelent kötetüknek.
Onody Gyula: – Koppányhoz és Istvánhoz köthető évszámokból, visszaszámolással következtettük ki a születési évszámot. Keresztségfelvétele 973-ban, halála 997-ben történt.
Maurer Teodóra: – Minden kor emberét élénken érdekelte Koppány sorsa, élete, harca Istvánnal, számos legenda maradt fenn, versek, drámák, regények születtek (ezekből is idézünk a könyvben és bejártuk azokat a somogyi helyeket is, ahol valamilyen emlék maradt fenn róla, ahol birtokai voltak a hercegnek), tudósok vitáznak róla máig, ám minden forrás pusztán egy kérdőjelet tesz Koppány születési évszámához. Mi amatőr kutatók vagyunk, azért is mertünk kimondani egy évszámot, hogy azok, akiknek ez a hivatásuk, könnyebben cáfolhassanak, vagy erősíthessenek meg bennünket.
Onody Gy. : – Szándékaink szerint ez a szeretet könyve. Nem az István-Koppány ellentétet akartuk élezni, éppen ellenkezőleg. Aki elolvassa a könyvünket, ki-ki alakítsa ki a maga véleményét. Szeretnénk minél több településen, iskolában bemutatni.
„Az ősi hagyományok és törvények tapasztalatai ott éltek a kiválasztott törzs, azon belül a legbölcsebb nagycsalád tagjainak a génjeiben. Álmos és Árpád ezen uralkodók sorába tartozott. Utóbbi öt fia közül az egyik ág Koppányhoz, a másik Gézához vezetett…Koppány Szár László néven maga is felvette a keresztséget. Igaz, a bizáncit. Csupán politikai megfontolásból minősítette az utókor pogánynak. A magyarság sokkal közelebb állott ősvallása Boldogasszonyához, azaz Szűz Máriához, mint a pápai állam nem ritkán véres hatalmi politikája, amely fellobbantja az erőszakos térítés inkvizíciós máglyáit. Ezzel szemben az avar sírokba mellükön keresztet viselő elhunytakat temettek…”

2. Tán nem is volt csata István és Koppány között, tán fel se négyelték és nem is István parancsára ölték meg
Onody Gy.: – Nagyon sok kétely maradt még és lehet, hogy emiatt folytatjuk is majd a témát. Az állítólagos Veszprém melletti, sólyi csatát ábrázoló Krónika-festményről éppen csak a csata hiányzik, s a hátra kötött kezű Koppányt lefejezik. Tőrbe csalták Koppányt, esetleg önként ment tárgyalni Vecellinhez, ahol elfogták és lefejezték? Megkérdőjelezzük, hogy István parancsára ölték meg és azt is, hogy felnégyelték volna.
„…Parancsba sem adta soha:/ Koppány vezért megöljétek,/ délceg testét széttépjétek!/ Vecellin a gyilkos, s Orczy,/ ők akarták meggyilkolni./ Fájt a foguk szép Somogyra,/ Koppány urunk országára” (Onody Gyula: Koppány hegyén, rejtekúton).
3. A magyarok őshazája a Kárpát-medence
Onody Gy.: – Ha lehántjuk a magyar őstörténetről az ezoterikus ragadványokat, akkor ez az egyetlen logikus magyarázat. Itt a jégkorszak után folyamatosan volt élet, közben az életfeltételek hol jobbak, hol kedvezőtlenebbek lettek, s ennek megfelelően vándorolt a népesség: elment, majd visszatért. A magyarok elődei (avarok, szkíták, hunok) részéről így négy bejövetel is történt. Vagyis Árpádék is csak hazatértek, a krónikák is írják, hogy magyarul beszélő küldöttség ment elibük. A honfoglalást Anonymus 1195 körül, Kézai Simon 1283-ban nevezi visszaköltözésnek. A magyarságban élő visszaköltözés-tudatot a „hivatalosok” igyekeztek eltörölni, de ma már újra tudjuk és valljuk, hogy a hazatérés szervezett, tudatos katonai tevékenység volt. Német és magyar csillagászok határozták meg: az Árpád vezette hazatérés 895-ben volt.
4. A magyar sosem volt pogány
Maurer T: – Egyistenhitűek voltak, a bizánci kereszténység hívei. Koppány már húsz évvel István előtt megkeresztelkedett.
5. Nem kalandoztuk, raboltuk végig Európát
Onody Gy.: – Spanyolhonig jutottak volna eleink segítség, szövetséges nélkül? A velünk szövetségesek rendre segítséget kértek a magyaroktól, e harcok tehát mindig valamilyen szövetség égisze alatt folytak.
forrás:naput

******************

A tatárjárás se tartárjárás volt. 

Hazudozni, félrevezetni, finnugort csinálni a magyarból, micsoda aljasság!

Magyar - járás a Mongoloknak?

Nagyjából egy évvel ezelőtt a barátnőm egyik összejövetelén beszélgettem egy középkorú jól szituált férfival, aki hosszú éveket töltött Közép-Ázsiában, többek között Mongóliában. Egy rövid mondattal elintézte a mongol beszámolóját, amely így hangzott:
„A mongol iskolákban a gyerekeknek azt tanítják,

 hogy az Aranyhorda a Magyaroktól kapott ki.”
Amit mondott szöget ütött a fejembe! Éreztem, hogy valami nincs rendjén.

 Nem értettem az egészet!
Egy éven keresztül nem hagyott nyugodni ez az egyetlen egy mondat. 

Utána jártam: A Mongolok igenis jól tanítják!
Egyet azért biztosra vettem: 1241 április11-én nem vertük meg a mongol hadakat 

Muhinál, ám nem is mértek ránk megsemmisítő csapást, mint ahogy azt tanultuk.
Az iskolában valamikor a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján a tatárjárást,

 ha nem is pontosan így tanultuk, de ez volt a sugallata:
Dzsingisz Kán 1241-ben Muhinál megsemmisítette a magyar haderőt, majd pusztított 

és kiirtotta a magyar lakosságot, majd a betelepülő szlávok, germánok,

 románok megtanultak latinul, hogy pár száz évvel később magyarul beszélhessenek.
Kivonulásuk a tanultak szerint: Majd egy félév múlva meghalt Dzsingisz Kán apja, 

Batu kán, így az országból viharos gyorsasággal kivonultak!
Kivonulásuknak valós okai a következők:
1. Igen sok harcosuk odaveszett a Magyarországi hadjárataikban.
2. Nem tudták megsemmisíteni a magyar haderőt, erre bizonyíték az is, 

 hogy IV. Béla röviddel a tatárjárás után, már több külföldi hadjárat

 élén visszafoglalta a tőle korábban kizsarolt nyugati megyéket.
3. Közel 160 magyar várat nem sikerült bevenniük (Fehérvár, Esztergom, Veszprém, Tihany, Győr, Pannonhalma, Moson, Sopron, Vasvár, Újhely, Zala, Léka, Pozsony, Nyitra, Komárom, Fülek, stb.)
4. A magyarországi háborús állapotokban a mongol hadsereg élelmezése is nehézséget okozott.
Most jön a lényeg, ha időben előrecsúszunk 44 évet, akkor valóban Mongóliában tanítanak helyesen, mert Magyarországon elfelejtették tanítani azt a röpke tényt, hogy:
1. Nogaj kán 1285-ben, az addigi legerősebb seregével, az Aranyhordával indult a Magyarok ellen (a 2. tatárjárás) Pestnél IV. László csatlakozott Kunokkal hülyére verte,

 majd a keleti Kárpátok szorosain át kiűzte őket. 

Torockónál a Székelyek segítségével győzött, és az utolsó túlélő 

Mongolt is kiűzték az országból, de még Vizsolynál Baksa György, 

majd Borsa Lóránd is fölpofozta őket.
Ezt a Mongolok valószínűleg „Magyar járásnak” hívják.
Köszönöm a figyelmüket!
Ja! Volt egy másik mondata, 

„Ha egy mongolt megkérdezel, hogy miért van akkora országuk a népességükhöz képest, 

akkor a válasz a következő: visszavárjuk a Magyarokat!”Köszönjük a meghívást, 

udvarias, de maradunk.
Marjai László, Budapest 2011-07-27

 ******************

 II András Szakrális Királyunk volt neki köszönhetjük az Arany bullát és ,hogy Jeruzsálem mindenkori királya a mindenkori magyar király!

A Magyar Nép származástudata élt még erősen a Kr. utáni 13. században is, hiszen a már római hitre térített nép részére kötelezőnek hirdetett római katolikus imádság II. András magyar királyt nem "királynak", hanem az ősi nyelven? uralkodónak szánt szavával illeti éppen úgy, miként itt az AL UBAID-i templom alapító kövén van: LUGAL. És itt igen hangsúlyozni kell, hogy Kr. u. 1200-ban a "sumir ékiratos táblák még nem kerültek elő a homok alól, nem volt sem "Deimel", sem "Labat szótár". Az egyetlen - ami létezett - az a Káldeától Ister Gamig visszatérő ősi Mah-Gar nép tudáskincse, hagyománya és nyelve - melyet sem az idő, sem a térítés és az erőszak sem tudott elpusztítani. Ennek a táblának szövegében két különös tulajdonnév is előfordul és ezeknek az az érdekessége, hogy teljesen a már létező nyelvtani szabályosság szerint vannak képezve.

***********

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – az igazi magyar nőnap! 

Posted on március 25, 2013 Szerző: arieshu

Gyümölcsoltó Boldogasszony napján minden kedves

 NőVéremnek boldog nőnapot kívánok!

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – az igazi magyar nőnap!

A Nemzetközi Nőnap és a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja közötti különbség!
Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, Krisztus urunk fogantatásának napja. A magyar hagyományban már nagyon régóta van a nőknek jeles napjuk, amelyen virággal köszöntjük őket.
Ez a nap egyszerre a nők, az anyák és a termékenység ünnepe.
Ezen a napon köszöntsük hát a lányokat, asszonyokat, édesanyákat!
A magyar mitológiában Boldogasszony ősi anyaistennő, a születést segítő lény neve.
A “nemzetközi nőnap” március 8.-án van, ami nem a nők, hanem a női egyenjogúsági mozgalom emléknapja. Politikai ünnep. Az ünnepet magát az Egyesült Államokban találták ki a XIX. század végén. Évenkénti megtartását az I. Kommunista Internacionálé rendelte el. A március 8-i dátum arra a nőtüntetésre emlékeztet, amely ezen a napon zajlott 1917-ben, Oroszországban, és aminek hatására II. Miklós cár lemondott és Kerenszkij került hatalomra. Magyarországi ünneplését 1948-ban Rákosi Mátyás rendelte el, és tette egyúttal kötelezővé.
Ezen a napon, március 25-én köszöntsük hát a lányokat, asszonyokat, édesanyákat, és felejtsük el végre a kényszerrel elrendelt, szovjet mintájú “nemzetközi nőnapot”.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja Jézus fogantatásának ünnepe.
Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek.
Az örömhírvivés ünnepe ez.
Gábriel arkangyal megjelent Máriának és megkérdezte tőle: akar-e Isten fiának édesanyja tenni.
Azzal a pillanattal, amikor Mária kimondta: “Legyen nekem a te igéd szerint!”, megkezdődik a Megváltás. A Fiúisten emberré lesz.
Így ír minderről Lukács atya: “A magyar nő mindig a Boldogasszonyban látta nőiességének örök példaképét, és ezért tisztelte is őt a magyar férfi mindig úgy, mint a Boldogasszonynak részére küldött földi mását.
Európa népeinél pedig szinte közmondásszerű lett a ‘lovagias magyar nép’ elnevezés. A lovagoknak éppen az volt egyik vállalt főtulajdonságuk, a Nőtisztelet.
A férfi az erő, a nő a szív. És ezen az egységen a Boldogasszony őrködik.“
Ahogy a vad alanyba beoltják a nemes oltó ágat, az Isten Fia ugyanígy oltotta be magát az emberiség vad fájába, hogy azt megnemesítse. A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, a szemzés szakrális napja, tehát e nap a legalkalmasabb a fák oltására, szemzésére.
Ünnepeink a TEREMTŐ TÖRVÉNYEIRE ÉPÜLNEK, s ami nagyban, az kicsiben is igaz elven Jézus Urunk RÁ világított személyes példájával ÍZ-TEN TÖRVÉNYÉRE amikor tanítóként járt a földön közöttünk.
Ezért fontos az Ő tanításait szemelőt tartani, mert Ő az az utolsó ÉLŐ tanító amire az emberiség élőszóból emlékezik (előtte is jártak évezredekkel korábban akik a tudást felfrissítették a földön) így tudunk párhuzamot vonni a FENT és a LENT, valamint a NAGYBAN és ugyan az KICSIBEN között. Így meg is kapjuk + az ősi jelet, amely a világban számos helyen megtalálható, így egyházunk életét is e jel meghatározza. Őseink Által ránk ruházott jogait, kötelezettségeit önként vállalnunk kell.
Nézzük a párhuzamot és az ÍZTEN példamutatását;
Keleten és Európában, március 25. Kicsiben a gyümölcsfák beoltásának az ideje. (A jó gazda ezen a napon oltja be gyümölcsfáit, együtt munkálkodik az ÍZTENnel, így áldás van a munkáján.)
Nagyban a Természetben, NAPATYÁCSKA, itt oltja be éltető fényével FÖLDANYÁCSKÁT, majd ez után indul az élet fejlődése itt lenn a földben.
Kicsiben az ANYAMÉHBEN MEGFOGANT GYERMEK.
JÉZUS URUNK fogantatása példa arra, hogy e SZENT NAPON FOGANTATOTT “DOLGOK” KÜLÖNÖSEN ÉGI ÁLDÁSBAN RÉSZESÜLNEK.
Jézus Urunk születése, így esik egybe a FÉNY SZÜLETÉSÉNEK ÖRÖMÜNNEPÉVEL DECEMBER 21. amely szintén példamutatás, az égiekkel való együtt munkálkodásának gyümölcse égi ajándék a föld EMBERÉNEK.
Minden népnek ahhoz, hogy boldog életet élhessen itt a földön, vissza kell térnie a TERMÉSZETTEL VALÓ EGYÜTTÉLÉS TÖRVÉNYÉHEZ.
http://domonyi.aries.hu/Nap-fiai-Hold-lanyai.html#nonap

 Titkolt mag(yar) történelem... ?!

Vörös vihar Théba felett- Miért tilos erről beszélni is akadémikusi körökben?
( részlet)
" A Pantokrátor-képről, melyet Vörös Győző egyiptológus megtalált és bemutatott, az is kiderül, hogy megtalálási helye valószínűleg egy proto-keresztény templom, mely mintegy 1600 éves lehet, így a benne lévő feliratok és képek is ebből a korból valók. Kiderült közben az is, hogy ezek a ma koptnak mondott keresztényeket akkor anakorétáknak nevezték, akik - számtalan vélemény szerint - az eredeti Krisztus-hit követői voltak. Ezeknek a vezetője volt (állítólag) az a thébai Szent Pál, aki az ottani fehér-szerzetesek rendjét megalapította. Aligha véletlen viszont az, hogy a fehér csuhás magyar Pálos rend megalapítója, Boldog Özséb éppen róla nevezte el a magyar pálos (pilisi) rendet.

Az egyiptomi fehér szerzetesrend is pálos rend volt, csak hát ott őket Bálosnak (Pálosnak), vagy Pilisi-nek (Philistin-nek) nevezték. És ne feledjük, hogy Árpád fővárosa a Pilisben volt, valamint azt sem, hogy Árpád papsága és szolgálattevő udvari törzse a Pilisiek (a Pálos-Bálosok) voltak. Ezt bizonyítja az a történelmi tény, hogy a kicsinyke Pilis megye volt az ország első megyéje, míg csak a keresztény vallás fel nem oszlatta, és a fővárost el nem vitték erről a tájról.

Az egyiptomi anakorétákat másként manicheusoknak nevezték. Ők ugyanis a Mani-kus vallásnak, az egyistenhitnek a képviselői voltak, akik az Apa-Anya-Fiú háromszentségét hirdették. Tagadták viszont a római zsidó-keresztény egyház paulinus tanait és az ősi napisteni erkölcsöket vallották. Éppen ezért eretneknek minősültek, akiket a katolikus egyház V. századi győzelme után Ázsia- és Európa-szerte üldöztek és gyilkoltak. Ez volt az oka annak, hogy Egyiptomban is a föld alá kényszerültek. (Ne feledjük, hogy ez idő tájt égettek fel az ősi könyvtárakat, így az alexandriait is, hogy megsemmisítsék az ősi napisteni vallási iratokat, és a Krisztus tevékenységével kapcsolatos egyiptomi és arameus okmányokat.)

Tulajdonképpen itt jutottunk el a lényeghez. A feltételezhető királysír egyik termében volt ezeknek az első Krisztus-hitűeknek az egyik temploma. Ebben a templomban szerepel egy rendkívül fontos jelkép, a Pantokrátor-kép, ami tulajdonképpen Krisztus-Istent jeleníti meg, nevezetesen a partus-avar keleti ornamentikával. Ennek a thébai Pantokátornak azonban van egy nagy baja: azonos a magyar korona felső Isten-Pantokrátorával. Mindketten egy díszes trónuson ülnek, egyazon kultikus pózban. Jobb kezüket parthus módra üdvözlésre emelik, bal kezükkel a Könyvet (a Törvénytáblát) tartják. Fejük körül glória látható, melynek egyaránt három belső sugárnyalábja van.

Az istenalaktól jobbra és balra a Napnak és a Holdnak az ábrája van, ami az Őstérnek, a Csillagrendszernek az uralmát jelenti. (A magyar korona Krisztus-Pantokrátorának a glóriájában csak két sugárnyaláb van, és más a feliratos ábra. Mindezek szinte kísérteties pontossággal egyeznek meg egy állítólag 600 éves intervallum ellenére.) A thébai Pantokrátort ugyanakkor egy körlánc veszi körbe és a főalak alatt két egyenlő karú kereszt látható.

Ez az egyiptomi Pantokrátor óriási felfedezés. Ennek léte nemcsak azt jelenti, hogy a kereszténység első 400 éve másként alakult, mint azt ma tanítják, hanem az úgynevezett proto-keresztény vallások szerepének átértékelése is szükségessé válik. A thébai Pantokrátor semmiképpen sem "keresztény" Pantokrátor. Sokkal inkább "körösteni", vagyis Kör-isteni Atya, a Nap és Hold főistene a neve. (A keresztény szó akkor nem létezett, illetve nem is létezhetett, mert a kereszténység nem a kereszttől kapta a nevét, hiszen ez csak a 400-as években jelent meg mint jelkép. A Kriszt-nek vagy Christ-nek nevezett Krisztus Kör-istent jelent, akárcsak a Christien-nek, Kristian-nak írt nevek, melyek az ősi magyar nyelven Kör-istent jelentenek.)

Ez az aligha vitathatóan 1600 éves Pantokrátor van jelen a magyar koronán, melyet ma pápai koronának tanítanak, s a koráról éppen napjainkban folyik éles vita. Csomor Lajos és Pap Gábor ugyanis egységes avar koronáról beszélnek, ami azt jelenti, hogy Árpád előtti korban készült, tehát minimálisan is a VIII. században, de inkább előtte. A hivatalos és akadémikus tudomány ezt kétségbe vonja, és azt bizonygatja, hogy a korona maximum az 1200-as években készülhetett. Sőt azt is sugallják, hogy a mai formáját II.József korában hamisították össze, amiben lehet igazság, ami a hamisításokat illeti.

A Vörös Győző-i "világbotrány" azonban összedönti ezeket a magyarellenes hamisításokat és torzításokat. Meg kell ugyanis válaszolni az alapkérdést: mit keres egy anakoréta-manicheus Atyaisten-Pantokrátor (nem Jézus az, mert a nap és hold a főistent jelenti) a magyar koronán, vagy ha fordítva teszem fel a kérdést: Mi köze van az avar-hun-magyar koronának Egyiptomhoz?

A válasz erre a második kérdésre is nagyon kellemetlen, mert azt kell mondani, hogy: sok.

Badiny Jós Ferenc és mások is arról beszélnek, hogy a Kárpát-medencében méheknek nevezett nép élt valaha. Badiny Jós Ferenc prof. ezt a mah-gar névvel indokolja. Az egyiptomi fáraók és istenek mézeskas alakú koronát viseltek, melyet kétoldalt méhszárnyak vesznek körül, és belőle egy kunkor, a méh csápja emelkedett ki.

Mindennek felvetése azonban pontosan úgy tilos, mint a sumér-magyar kapcsolatok létezése, és a róla való beszélgetés is, akadémikus körökben. Az egyiptomi kapcsolat felvetése pedig már ennél is nagyobb bűn. Vörös Győző a szó szoros értelmében a méhkasba nyúlt, mert az ősegyiptomi igazság egy szeletét tette le a közvélemény asztalára."

Práczki István  ( Forrás:www.magtudin.org)