Csak ennyi..?? NEM....!!!

Olvass hogy képben legyél!!!!

https://www.google.hu/search?q=http%3A%2F%2Fidokjelei.hu%2Fhirek%2F&ie=utf-8&oe=utf-8&client=firefox-b&gfe_rd=cr&ei=k12DWMXzM6qo8we846fAAw

Másold a keresőbe;
http://idokjelei.hu/hirek/

Szívbe írott Erkölcsi Törvények

A Szkíta örökség egy mára elhomályosulni látszó emléke a hát-társ, ami a közeli múltig a magyar komaságban hagyományozódott tovább. A koma nem egyszerű barát, főleg nem cimbora.

A hát-társ olyan ember, akinek nem csak hogy hátat lehet fordítani, de feltétel nélküli bizalommal rá lehet bízni akár az életünket is mert tudja, fordítva is így van.
Hátukat egymásnak támasztva visszavernek minden támadást. Egyedül gyengék, de együtt a legveszedelmesebb megpróbáltatásokat is kiállják.
A háttárs nem addig társ, amíg egyik vagy másik meg nem gondolja, hanem élethosszig kitartó kapcsolat. Vérségi kötelék nélküli testvér(i)ség. Rokoni kapcsolat nélküli legerősebb kötés két ember, férfi, harcos között. Csatában és az élet viszontagságaiban is bizton lehet számítani a háttársra.



Justinus írásaira támaszkodva Bonfini, Hunyadi Mátyás király humanista történetírója a következőket írta a szkítákról: “A szkíták nemzete harcedzett, megfékezhetetlen, nem ismeri a fösvénységet, a nagyravágyást, a legyőzöttektől semmit sem követelt a dicsőségen kívül. Tejjel és mézzel éltek.  Az igazság náluk nem törvényekkel volt elfogadva, hanem jellemükbe volt oltva. Nem volt nagyobb gonosztett náluk a lopásnál. Ezüst-arany után – erkölcsüknél fogva – nem futottak. Egyébként igen mértékletesek és önmegtartoztatók és természettől fogva becsületesek voltak.”

Werbőczy István, a Hármas Könyv (Tripartitum) szerzője is úgy vélekedett, hogy a magyarság nem Róma jóvoltából lett keresztény, (szkíta-keresztény) hanem közvetlenül Istentől, azaz Jézustól. Az írásban rögzített törvényre (Toráh) olyan népnek van szüksége, mely nagy hajlandóságot mutat e törvények áthágására, ezért mindig újra és újra törvényfelolvasásokkal emlékezetébe kell idézni az írott törvényben foglaltakat, hogy le ne térjen az e törvények által kijelölt útról. A szkíták esetében a szívbe “írott”, a szívben hordozott erkölcsi törvények egy olyan eredendően belülről jövő, pozitív morális beállítottságot jelenítenek meg, melyek összessége csak az isteni őskinyilatkoztatás első kézből történt megkapásából, birtoklásából táplálkozhat, s melynek betartása az adott néplélek magátólértetődő sajátja, alapvető magatartásmodellje volt.  

A Megváltó ezzel a szkíta lekiség hagyományainak továbbvivőjeként, betetőzőjeként nyilvánította ki magát, s ez egész tanításán vörös fonálként végighúzódik. Ez nem jelent egyébként kevesebbet, minthogy az Isteni Ige tartalmaiban visszhangzik az a szellemiség, mely a szkíta népek élő vallási életében az Isteni Őskinyilatkoztatásból táplálkozva ősidők óta megnyilatkozott és különösen a magyarság történelme folyamán oly gyakran a történések fő mozgatórugójává vált. Nem lehet a véletlen műve, hogy a zsidó származású egyházatya, Epiphanius Jézus tanítását „jézusi szkítizmusnak” nevezi.

Szkíták/Hunok közé tartozik az a rájuk jellemző vonás, hogy nem rendelkeztek a zsidóságra jellemzően írásban rögzített, szigorú törvényekkel, ezt elemi szabadságszeretetük sem tűrte volna, mert a szkíták az igazságot nem törvénykönyvből ismerték, hanem a természet oltotta beléjük, azaz a szívükben hordják az alapvető erkölcsi törvényeket, melyeket többségük szigorúan be is tart. Ha egy népnek a szívébe van írva az igazság, akkor az annak az igazsága, aki azt oda beírta, s nem emberi okoskodás terméke!

 Lássuk csak, ezt Jézus hogyan fogalmazza meg: „Eljön az óra, sőt már itt is van, amikor az igazi imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát. Az Atya ilyen imádókat kíván. Lélek az Isten: akik imádják, lélekben és igazságban kell imádniuk.” (Jn. 4./23-25.)   


Ezzel minden valószínűség szerint az a XVII. századi orosz zsidó rabbi, Rabbi Isaac ben Abraham Tróki is tisztában volt, aki bennünket még e kései korban is Jézus népeként azonosított, és így fogalmazott rólunk: „A magyarok a Názáreti Jézus vallásának egyetlen követői.”

A szkíta népek alaptermészete és jellemvonásai dióhéjban: 

BÁTORSÁG - EGYENESSÉG - ÖNFELÁLDOZÁS - NYÍLTSÁG - JÓZAN SZERETET - AZ ADOTT SZÓ BETARTÁSA ÉS TISZTELETE - AZ ÁRMÁNYKODÁS, A KUFÁRSZELLEM ÉS A HÍZELGÉS MEGVETÉSE



Ez az aranyból készített szkíta királysírban talált kisplasztika két férfit ábrázol, akik egymással vérszerződés útján örök szövetséget kötnek. Sokatmondó az ötlet, ahogy a két fej profilja egyetlen szembenéző arccá olvad össze.

S hogy élő példával tegyem szemléletessé az elmondottakat, elmesélek egy valóban megtörtént esetet, két szkíta férfi, Dandamis és Amizok történetét:  

„Elmondom Dandamis és Amizok történetét, de előbb esküt teszek a mi szokásaink szerint: Esküszöm a szélre és a kardra, hogy semmi hazugságot nem mondok a szkíta barátokról.  . ... Ha  a szélre és a kardra esküszünk, azt annyiban tesszük, amennyiben a szél (a levegő) az élet oka, a kard pedig halált eszközöl.” (Tehát életre és halálra esküdtek. LP)

„... Tehát negyedik napja volt Dandamis és Amizok barátságának. Ekkor ellenség tört a szkíták vidékére, s mivel azoknak a támadásról sejtelmük sem volt, mindnyájukat megfutamította vagy elfogta az ellenség, kivéve azokat, akik gyorsan a folyó túlpartjára úsztak. Akkor ugyanis a Tanais” (Don; LP) „folyó két partján táboroztak a szkíták. Az ellenség kirabolta sátraikat és feldúlta mindenüket. Ezért a szkíták nagyon szomorkodtak. Amizok foglyul esett. Kiáltozta barátja nevét és emlékeztette a serlegre és a vérre. Mikor Dandamis ezt hallotta, tüstént visszaúszott az ellenséghez s visszakérte barátját. Az ellenség azonban nagy váltságdíjat követelt érte. Dandamis akkor így szólt: ’Mindenemet, amim volt, elraboltátok, de ha képes vagyok szegénységemben valamit tenni, kész vagyok rá. Ha pedig akarjátok, tartsatok meg engem barátom helyett, s úgy bánjatok velem, ahogy nektek tetszik.’ Az ellenség erre szemeit kérte váltságul. Dandamis azonnal odatartotta, hogy szúrják ki. S mikor kiszúrták, átvette barátját és azzal együtt úszott vissza a folyón keresztül. Az ellenség megrémült e hősiesség láttán, mert meggondolta, hogy minő jellemű férfiak ellen kell majd a jövőben harcolnia.”

Az önfeláldozásnak ez a heroikus, a mai, velejéig egoista ember számára nevetség számba menő példája fogalmazódik meg Jézus azon igéjében is, mely így szól: „Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja barátaiért.” (Jn. 15./13.)

Lajdi Péter - részlet

Hatodik rész :Magyar népi díszítések, vetett ágyak ILLIK Tudni mert magyar vagyok

Vetett ágy - Pápa - Dunántúl

Vetett ágy - Magyarvista - Kalotaszeg - Erdély


Festett tornyos ágy - Makó - Alföld - XIX század közepe


Vetett ágy - Hódmezővásárhely - Alföld


Vetett ágy - Gyomaendrőd - Alföld


Vetett ágy - Edelény - Északi-középhegység


Vetett ágy - Dejtár - Északi-középhegység


Vetett ágy - Buzsák - Dunántúl


Sárközi vetett ágy - Őcsény - Dunántúl


Vetett ágy - Nagytarcsa - Északi-középhegység


Vetett ágy - Mezőkövesd - Északi-középhegység


Vetett ágy - Kemence - Északi-középhegységl


Vetett ágy - Kazár - Északi-középhegység


Vetett ágy - Zengővárkony - Dunántúl


Vetett ágy - Tápé - Alföld


Vetett ágy - Sepsiszentgyörgy - Székelyföld - Erdély


Kalotaszegi vetett, tornyos ágy - Erdély


Vetett ágy - Karcag - Alföld


Forrás: Patrióta Európa Mozgalom

BUÉK! Adjon Isten minden jót, ez új esztendőben.

Hogy mit kívánok neked a következő évre? 

Azt, hogy a sötétben is lásd a fényt, hogy a háborgó világ ellenére is béke lakjon a szívedben. 
Hogy egyedül se legyél magányos, hogy tudjál örülni a vannak. 
Hogy ne hazudj magadnak hamis örömeket, hogy a benned lévő csendben meghalljad a lelked szavát.
Bölcsességet kívánok, sok-sok bölcsességet, hogy felismerd, hogyan helyes lépned, mit érdemes meglátnod, mit kell megtenned, mit kell szólnod, hova kell eljutnod. Hogy soha semmit ne kelljen megbánnod. 
Boldog új évet kívánok!

Kettős kereszt jelentése

 Székelyvécke kápolnája csúcsán látható kettős keresztről küldjek Nektek néhány gondolatot boldog 2017-es évet kívánva:

A kettős keresztnek a titkát nem ismerik, sajnos sokan. A titkot csak a rovásírással lehetséges megfejteni! A magyar ősvalláshoz kötődik.

A kettős kereszt a rovás ábécé "gy" betűjele volt, s mint ilyen, a magyar ősvallás tanításainak is legfőbb, legintőbb jele. 

Az ősi rovásjeleknek nem csak hang, de fogalomértékei is voltak. Néha nem is egy, hanem több. A rovás gy-nek, vagyis a kettős keresztnek a fogalomértéke: egy. Érdekes, hogy vajon egy nyilvánvalóan három vonalból álló jelnek, miért pont egy a fogalomértéke?

Aki kicsit is jártas a magyar mondavilágban annak ismerős szám kell hogy legyen a három. De a keleti tanítások (Hinduizmus, Buddhizmus) is mindig hármas világról beszélnek.
A rovás gy, vagyis a kettős kereszt pedig egyben három jel, amik egymásból, egymásra épülnek.
Ha egy vonalat eltávolítunk, egy rovás i-betűt kapunk, aminek fogalomértéke: Isten
Ha még egyet, marad egy egyenes vonal, ami az sz-betű volt őseink ábécéjében.
Ennek a betűnek fogalomértéke: szer. A szer szógyökünk az egyik legjelentősebb ősi gyök, jelentősége sajnos napjainkra szinte teljesen háttérbe szorult, de többek között a szer-elem, a szer-etet gyöke, őseink szerint a világ alapritmusának meghatározója.A kettős kereszt tehát egy olyan jel, ami hordozza magában a világ legnagyobb bölcsességét. Hisz ha felbontjuk ezt a jelet, akkor látjuk, hogy tartalmazza a földön fellelhető legnagyobb bölcsességet, a hármas világ alaptörvényét. 

Ez a törvény pedig a következő: A szeretet és Isten, egy!

karácsonyi köszöntés

MINDEN KEDVES OLVASÓIMNAK 

Adjon az Isten Áldott, Békés Szeretettel teli 
Boldog Karácsonyt

Ismered még ezeket a magyar szavakat?

Amit az ember nem használ nap, mint nap, azt lassan-lassan idővel elfelejti. Vannak olyan szavak, amelyek már kezdenek kiesni, lemaradni a mindennapi szóhasználatunkból, és velük együtt lemaradnak életünkből azok az érzések, emlékek, élmények is, amiket hozzájuk fűznek. De nem halnak meg, nem szűnnek meg létezni. Ott maradnak a kimondatlan szavaink világában és csendbe óvják lelkünket.

Csodálatos anyanyelvünk - elfeledett szavak - 

Milyen jó is lenne elmagyarázni a fiamnak, , hogy mi is az a sarjú, bárcsak érezné a nyári hajnalokban frissen kaszált fű illatát, s szaladgálna mezítláb a puha harmatban felém. Délután meg a csűrben, belevetné magát a száraz széna közé. Vajon fogja-e tudni, hogy mi is a pajta, s milyen érzés, amikor a kicsi kezére ragad a készülő kenyér tésztája dagasztás közben? S hogyan is mondjam el neki, hogy mi is az anyári konyha, s milyen mennyei is az az illat, amikor frissen kiveszik a kemencéből a káposztalapiban sült kenyeret s jól leverik a héját? S vajon lesz-e alkalma végig sétálni egy gyönyörű tornácon, de úgy, hogy léptei alatt kicsit összezizzenjen a padlózat? Na meg a pitvar, s a spájz, s a hokedli, s az a régi kredenc, amiben féltett edényeit tartja az ember s őrzi kenyerét, s a családi képek díszelegnek rajta. S hogyan magyarázzam el neki, hogy milyen is vasárnapi mise előtt várakozni a cinteremben, és vecsernye után, miután az esti harangszó békésen felcsendül, kiülni a kapuba s várni acsordát, s megetetni a pipéket, a lavórban meg kútvízzel arcot mosni?
Nem féltem a fiamat, csak ezeket a szavakat. S azt a sok többi szót, ami még neked is talán eszedbe jutott soraimat olvasva, s azokat a szép élményeket, emlékeket, amik felelevenedtek talán benned is.
Olyan személyes és közös kincsek ezek, amelyeket kár lenne elfelejtve tartogatni a világukban, megérdemlik, hogy felelevenedjenek, hogy éltessük őket, akár csak a napi nap erejéig is, ezért, ha van ilyen kedvenc szavad, amit rég nem használtál s valamilyen élmény fűz hozzá, bátran oszd meg velünk is!

Birtalan Katalin

Magyar néptáncok vidékei.Hetedik rész : ILLIK tudni....

Csárdás táncok vidéke



Legényes táncok vidéke


Kalotaszegi legényes táncok vidéke



Ugrós táncok főbb néprajzi tájegységei


Lassú legényes táncok és erdélyi verbunkok vidéke


Kanász tánc vidéke


Énekes leánykörtáncok főbb néprajzi tájegységei


Bővebb , alaposabb ismeretért katt. ide:
 http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/tanc-es-drama/a-magyar-neptanc-tipusai