Ma már globálisan az összes baromfi 74%-a, az összes sertéshús 50%-a, az összes marhahús 43%-a és az összes tojás 68%-a ipari körülmények között készül. Ez önmagában csak azért baj, mert az ipari állattartó telepek és a hozzá kapcsolódó feldolgozó ipar világszerte ugyanazokkal a problémákkal bírnak, illetve hasonló problémákat idéznek elő.
Instant hús. Az állatokat ma gyorsabban nevelik fel és viszik vágóhídra, mint korábban bármikor. A marhák pl. a korábbi 4-5 éves kor helyett ma már 14 hónapos korukra érik el a vágó súlyt. A csirkéket is ugyanilyen rohamtempóban nevelik: míg korábban három hónapos korban vágtak csirkét, a mai broiler-(„hús"-) csirkék csak 6-7 hétig élnek. Ezt persze csak ipari körülmények között lehet elérni, a természetestől eltérő tartási körülményekkel és takarmányozással.
A profit éhség vezérelte takarmány perverzióra jellemző, hogy az állati takarmányba sok olyan dolgot kevernek, ami természetes(ebb) körülmények között nem szerepelne az étrendjükön. Az állatokat gyakorlatilag egymással etetik fel, néhány egyéb borzalmat is belekeverve a tápba (trágya, vér, toll stb.). A közelmúlt nagy állat betegségeinek nyomán (pl. kergemarhakór) legalább az EU betiltotta a kérődző állatok állati proteinnel való táplálását.
Bár az EU ezt is betiltotta, a világ más részein még mindig előszeretettel adagolnak a tápba növekedési hormonokat. Az antibiotikumok hatására szintén erőteljesebben híznak az állatok, ezért az állat gyógyászaton túl is belekeverik a tápba. Az EU-n belül ez is tilos, bár ez még nem jelenti, hogy mindenhol be is tartják a szabályozást. Az antibiotikumok nagy mértékű alkalmazása azért problémás, mert ezzel az ember a vírusokkal, baktériumokkal való hatékony védekezést kockáztatja, hiszen elősegíti a gyógyszerekkel szembeni rezisztencia kialakulását.
A gyorsaság a termelés minden fázisát jellemzi: a vágóhidakon szintén óriási a tempó. A túl gyorsan kibelezett marháknál ugyanis gyakori probléma a bél szétszakadása belezés közben. Ilyenkor a bélsár gyakran érintkezik a hússal, ami E. Coli baktériummal szennyeződik be. Emiatt a kilencvenes években világszerte számos haláleset fordult elő, híres gyorséttermekben is.
A szalmonella és a lisztéria szintén jól ismert betegségek. Ezek a kórokozók nem kifejezetten az ipari rendszerek sajátjai, ám a tömeges és gyakran nagyon is rossz tartási körülmények, a gyors ütemű, sokszor nem megfelelően képzett alkalmazottakkal végzett feldolgozási eljárások, valamint a kereskedelemben jelen lévő visszaélések kedvez(het)nek mind az állatállomány, a hústermékek meg- és elfertőződésének.
A kórokozókkal való védekezés nem egyszerű kérdés. A húsok tartósítására és a kórokozók elpusztítására pl. gyakran alkalmaznak sugárkezelést, ami viszont bizonyítottan rontja a hús tápértékét és az ilyen termékek fogyasztása növeli a kromoszomális rendellenességek és a rák valószínűségét.
A rossz bánásmód felismerhető a boltban kapható hústermékeken!
A kegyetlen bánásmód miatt krónikus kimerülésnek és stressznek kitett állatoknál a cukor még a halál beállta előtt leépül az izomzatban. Ennek eredményeképp kevesebb tejsav épül fel (amely a cukor feldolgozásának mellékterméke a szervezetben), magasabb lesz a pH érték, és a hús külleme is megváltozik. A sertéshús sötét színű, száraz és kemény lesz, a marha és a birkahús szintén besötétül. A fehérje fogyasztó baktériumok is jobban érzik magukat a pH értékű húsban, emiatt az könnyebben romlásnak indul.
A hirtelen stressz eredménye a sertéshúsban a tejsav hirtelen lezajló, nagy mennyiségű lerakódása. Ennek hatására a hús sápadt, színtelen, lágy és leveses lesz, illetve romlik a vízmegtartó képessége, (<<<--lásd korábbi cikkünket).
A csirkék növekedésével párhuzamosan felhalmozódik az ürülék az alomban. Ennek bomlása során ammónia keletkezik, ami a zsúfolt és ilyen módon szennyezett alomban fekvő vagy álló csirkék mellkasán fájdalmas hólyagok, lábszárukon marások kiakulásához vezet. Ezek az ammóniás égések sokszot felfedezhetőek a forgalomba kerülő csirkéken.
(Forrás: Fauna Egyesület, tudatosvasarlo.hu, FAO)A fenti adatok önmagukért beszélnek. "Liberális" környetevédők számára csemege. Azonban nem szólnak a nemzetgazdaságokra gyakorolt hatásukról, a minőségi hústermelés örökségének végzetéről, a nemzeti gasztronómiai elsorvadásáról, társadalom-ökológiai kártevésről, és így tovább... (A szerk.)
Az alábbi filmet remélhetőleg nem magyar vágóhidakon forgatták:
A HÚS, amit eszel I.-II. (videó 18++)
Élet a Marson? 
