14 állatövi csillagjegy van....horoszkópok készítésénél

forrás: facebook,Koncz Akela
Miközben a Föld a Nap körül kering ide-oda billen, ezt az imbolygás precessziónak nevezzük. Ha a bolygónk tökéletes gömb lenne, akkor nem inogna, ám a Hold s a Nap gravitációs vonzása hat a kidomborodó egyenlítőre - megzavarva egy aprónyit a Föld forgását.  14 állatövi csillagjegy van – miért s hogyan lehetséges ez?
Az asztrológiai mitológia népszerű jelentőséggel bír az emberi kultúrákban a jóslás címén. Vizsgáljuk meg ezt a jelenséget s az asztrológia kozmológiai alapjait kicsit közelebbről.

Olyan ez, mint ha egy búgócsigát nagyon gyorsan megpörgetnénk, aztán elmozdítanánk a tengelyt, az pedig ugyanabba az irányba mutatna, tehát ebből a példából kiderül, hogy miközben a bolygónk megkerüli a Napot mindig egy azon irányba mutat, ám a gravitáció zavaró hatása precessziót okoz, ezért a Föld nagyon enyhén imbolyogni kezd s miközben billeg egy kis kört rajzol az égre, egy teljes kör megtétele 25920 esztendőbe telik. 

Az északi pólus egyre jobban eltávolodik a Polarisz északi sarkcsillag helyzetétől, kb. 13 ezer év múlva, amidőn a kör felét megtette nagyon közel lesz a szinte szomszédunkban honoló Vega csillaghoz, s mivel a Vega sokkal fényesebb, mint az égnek az a részén levő összes csillag, ezért jelentős északi sarkcsillag válik belőle. 

 25920 esztendő múlva a Föld tengelye, mely az északi sarkon halad át, egy teljes kört tesz meg s arra mutat majd, amerre ma is, a Polarisz pedig újra északi sarkcsillaggá válik. Minél közelebb van egy csillag a Föld valamelyik pólusához, a helye annál rögzítettebb marad az éjszakai égen, mi csillagászok cirkumpolarisznak nevezik ezeket a csillagokat, ami azt jelenti, hogy egész évben láthatók a horizont felett. 

Ragadjunk ki egyet belőle a példa kedvéért, ott van pl. a Taurus, azaz a bika 98 látható csillagból áll.Valójában valamennyi északi csillagkép, a Nagy Medve, a Kis Medve egy nagyon kis kört írnak le, tehát a Polarisz körül keringenek anélkül, hogy bármidőn is felkelnének vagy lenyugodnának, minél délebbre megyünk, annál több csillag kel fel az éjszaka kezdetekor s megy le az éjszaka végén, ők tehát nem rendelkeznek ilyen "mágikus" tulajdonságokkal. Viszont vannak az égen sokkal nagyobb varázserővel felruházott dolgok, a csillagképek, melyből 88 kategorizált darab honol az éjszakai égen.  

Az Aldebaran egy hatalmas vörös óriás csillag, a bika vérben forgó szeme. A Taurus egyike azon állatövi csillagképeknek, amelyek az eklipitika síkja közelében találhatók. Azért hívják az ekliptika síkjának, mert ez az egyetlen körpálya az égen, ahol fogyatkozások történhetnek, a Holdnak is át kell rajta haladnia, hogy Nap-fogyatkozás következzen be, ugyanakkor ez az az út, amelyet a Föld jár be miközben megkerüli a Napot. Nyolc fokkal az ekliptika síkja felett s alatt terül el az ún. állatöv., az ebbe a sávba eső valamennyi csillagképet állatövi csillagképnek nevezzük. 

 A Nap minden nap valamelyik állatöv valamelyik csillagképében kel fel, a Nap a Föld s egy bizonyos csillagkép között helyezkedik el. Mivel körülötte keringünk úgy tűnik, hogy a Nap az égen rögzített állatövi csillagképekben haladna át, éjszaka a ég ellenkező oldalát világítja meg.

 Az asztrológusok a 12 állatövi csillagkép mindegyikét ahhoz a hónaphoz társítják, amelyen a Nap éppen áthalad. Tehát júliusban a Nap a rákon, augusztusban az oroszlánon siklik át. 

Ám ezzel van egy nagy gond, a csillagképek mérete nagyon eltérő, vannak kicsik s vannak nagyok köztük. Hét napba telik, amíg a Nap a legkisebb állatövön, a skorpió csillagképen s 44 napba, amíg a legnagyobbon, a Szűzön menetel át. 

Tehát nem lehet az évet 12 egyenlő részre osztani 12 egyforma alakú csillagképpel. A hagyományos számítások szerint a Nap látszólagos Föld körüli pályáját sikerült 12 egyforma szeletre felosztani - azonban ez, mint imént kiderült - nem a legvalósághűbb. Ezeket aztán azokról a csillagképekről nevezték el, amelyek ilyenkor a leginkább látszódtak. 

Az asztrológia, vagyis a csillagok segítségével történő jóslások, következtetések tudománya ezt a tizenkettes osztást veszi alapul.

 Létezik viszont a sokkal reálisabb asztrozófia. 

Ez a csillagokkal való gondolkodást, számolgatást tartja fontosabbnak. Ők az alsó s a felső égbolton található 7-7, tehát összesen tizennégy csillagképet veszik alapul. 

A hagyományos horoszkóp tehát egyszerűen csak azért nem veszi figyelembe a 13.-14. jegyet, mert az ekliptika, vagyis a látszólagos Föld körüli mozgás felosztásán alapszik. Ez alapján természetesen nem egyforma nagyságúak a csillagjegyek, valamint nem váltja rögtön az egyik a másikat, van olyan is, hogy egy kis "résben" van az illető (ilyenkor egyikhez sem tartozik) s van olyan, hogy egymásba csúszik a két csillagjegy (ilyenkor kettőbe is beletartozik). Ráadásul sokan nagy jelentőséget tulajdonítanak az állatövi vagy a Nap-jegyüknek, ám a valóságban a Föld tengely elmozdulása miatt a Nap ma már más csillagképben látható, mint 2-3 ezer esztendővel ezelőtt.

A horoszkópok készítésénél a Nap helyzetének kiszámítása a probléma. A precesszió miatt ugyanis már több száz éve rosszul számolják a Nap helyzetét az asztrológusok, ezért a legtöbb horoszkópot hibásan készítik. A tavaszpont az a látszólagos égi pont, amerre csillagunk a Nap a tavaszi napéjegyenlőség idején mutatkozik. Ez a precesszió miatt évente 50 ívmásodpercet elmozdul s közel 25920 esztendő alatt tesz meg egy teljes kört az égen. A precesszió jelenségét Hipparchos görög csillagász fedezte fel, még időszámításunk előtt 130 körül.
Gondos kutatások alapján, a réseket is kivéve a feltérképezésekből, íme az én pontos zoidákus térképem, csillagunk jelenlegi égi mozgása alapján az alábbi táblázat mutatja meg, hogy a Nap közelítőleg midőn s melyik csillagképben mutatkozik látszólag az égen:
1. Bak (Capricornus): január 20. - február 16.
2. Vízöntő (Aquarius): február 16. - március 11.
3. Halak (Pisces): március 11. - április 18.
4. Kos (Aries): április 18. - május 13.
5. Bika (Taurus): május 13. - június 21.
6. Nimród (Orion): június 2.–június 24.
7. Ikrek (Gemini): június 21. - július 20.
8. Rák (Cancer): július 20. - augusztus 10.
9. Oroszlán (Leo): augusztus 10. - szeptember 16.
10. Szűz (Virgo): szeptember 16. - október 30.
11. Mérleg (Libra): október 30. - november 23.
12. Skorpió (Scorpio): november 23-29.
13. Kígyótartó (Ophiuchus): november 29. - december 17.
14. Nyilas (Sagittarius): december 17. - január 20.