Súlyosabbak lehetnek az árvizek Magyarországon
Az Alföld északi része a tektonikai mozgások miatt az elmúlt néhány évtizedben akár tíz centimétert is süllyedt, miközben az Északi-középhegység emelkedett: bár a nagy területű mozgások közvetlenül nem érezhetők, árvízi szempontból a jelenség fontos, mert lelassulhat a Kárpátokból érkező víz kifolyása
- derül ki a Geodézia Zrt. sajtóközleményéből.
fő törésvonalak
Tektonikai mozgás, azaz a földkéreg emelkedése és süllyedése nemcsak nagy földrengés-kockázatú törésvonalak mentén figyelhető meg, hanem Magyarországon is. Így fordulhat elő, hogy míg az Északi-középhegység északi oldala emelkedett az elmúlt 35 évben, addig az Alföld jellemzően süllyedt, nem ritkán 10 centiméternél is nagyobb mértékben - idézi a közlemény Busics Györgyöt, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensét.
törésvonalak a Kárpát-medencében
Ilyen például Debrecen és környéke, de az Alföld északi részének más területei is 9-10 centiméterrel vannak alacsonyabban ma, mint az 1970-es években, amikor az Egységes Országos Magassági Alapponthálózatot (EOMA) kimérték. Az EOMA újramérése 2007-ben elkezdődött ugyan, ám a tizenegy főkörből (poligonból) pénzhiány miatt csak háromra terjedt ki.
Ilyen például Debrecen és környéke, de az Alföld északi részének más területei is 9-10 centiméterrel vannak alacsonyabban ma, mint az 1970-es években, amikor az Egységes Országos Magassági Alapponthálózatot (EOMA) kimérték. Az EOMA újramérése 2007-ben elkezdődött ugyan, ám a tizenegy főkörből (poligonból) pénzhiány miatt csak háromra terjedt ki.
"Árvízvédelmi szempontból ezek a mozgások már jelentősnek mondhatók"- véli Nagy István, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott igazgatója.
Ez ugyanis azt jelenti, hogy miközben a Kárpátokból hóolvadáskor vagy nagy esőzések idején
levonuló árhullám felgyorsulva ér le az Alföldre, addig az Alföld medence jellege a korábbinál
veszélyesebb helyzetet alakít ki, hiszen lassul a víz levonulása.
A nagy kiterjedésű tektonikai mozgásokkal nem az a baj, hogy süllyednek a gátak, hiszen velük együtt süllyed a meder is, hanem az, hogy a Vaskapu gátjai már nem süllyednek együtt az Alfölddel.
"Ez pedig azt jelenti, hogy a víz nem tud a korábbival megegyező ütemben távozni,
jobban érvényesül a Vaskapu visszaduzzasztó hatása - mondja a szakember. -
Rendkívül fontos, hogy a tektonikai mozgásokról
világos képünk legyen, nemcsak Magyarországról, hanem a szomszédos országokból is,
hiszen a feltárt mozgások száz évre előrevetítve már jelentősnek mondhatók."
Vaskapu-szoros , Erdély (Transilvania) - A Babakáj-szikla korábban ötven méter magas
sziklaszirt volt a Dunában, a Vaskapu-erőmű fölépítése óta azonban csak a csúcsa áll ki a vízből.
sziklaszirt volt a Dunában, a Vaskapu-erőmű fölépítése óta azonban csak a csúcsa áll ki a vízből.
A Duna folyó szűk áttörési völgye a Kazán-szoros,a Kárpátok déli részén, ahol
felduzzasztották a Duna vizét .Ebben a szűk völgybe építették a Vaskapu erőművet,
ahol elektromosenergia-termelés folyik
Busics szerint a magassági alapponthálózat újramérése fontos az autópályák építésénél is, hiszen "munkaterületenként több tíz kilométeres távolságban külön-külön kezdik el a hidak, felüljárók építését, és az egyes szinteknek a munka végén centiméteres pontossággal kell csatlakozniuk".
ILYEN VOLT, ILYEN LESZ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése