A Lajtabánság (németül Leitha-Banat – osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) vagy Nyugat-Magyarország 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon.
Jól ismert történet, hogy a trianoni békeszerződésben meghúzott határokon utólag egyedül nyugaton, Sopron környékén sikerült változtatni. A leghűségesebb város és a környező falvak lakossága népszavazáson nyilváníthatott véleményt arról, hogy Ausztriához vagy Magyarországhoz akar a jövőben tartozni. Az osztrák állam azonban nem pusztán jószántából egyezett bele a kétséges – és számára végül kedvezőtlen – végkimenetelű referendumba.
Nyugat-Magyarország – vagy immár Burgenland – elszakítását követően néhány katonatiszt, élükön Prónay Pállal és Héjjas Ivánnal, egy szabadcsapatot szervezett a terület felszabadítása érdekében. A Rongyos Gárda névre keresztelt alakulat az egykori Székely Hadosztály maradványaiból, leszerelt katonákból, egyetemistákból állt. Ugyancsak csatlakozott hozzájuk mintegy száz fő bosnyák és albán muszlim önkéntes, akik Durics Hilmi Huszein (a Monarchia egykori tábori imámja, majd később budai főmufti) vezetése alatt érkeztek.
A Rongyos Gárda szembeszállt a terület átvételére érkező osztrák csendőrséggel és Ágfalvánál vissza is szorították őket. A vezetők következetesen megtagadták a magyar kormány parancsát a visszavonulásra és 1921. október 4-én Prónay Pál a felsőőri templom előtt bejelentette, hogy nem hajlandóak elismerni a békeszerződést és egy új államot kiáltott ki a vitatott területen Lajtabánság néven.
A Lajtabánságot természetesen egyetlen állam sem ismerte el és nem is tudta ellátni a hagyományos állami funkciókat – igaz, egy pesti nyomdában készültek lajtabánsági bélyegek, amelyek később igazi kincsnek számítottak a gyűjtők körében. A furcsa vállalkozás azonban egy fontos eredményt elért: az addig elutasító osztrákok Velencében végre hajlandóak voltak tárgyalóasztalhoz ülni a magyar kormánnyal a határ felülvizsgálatának kérdése kapcsán. Itt a magyar fél garantálta a rongyosok visszavonását, cserébe a soproni népszavazás kiírásáért. A megállapodásnak sikerült is érvényt szerezni, és Prónay csapatai hamarosan kivonultak a kérdéses területről. A Lajtabánság így alig egy hónapnyi fennállást követően, november 5-én szűnt meg létezni.
https://mult-kor.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése