Húsvét-szigeti szobrok: a föld alatti részük is van.

✿░(¯`:´¯)░✿
.. (¯ `•.\|/.•´¯)..
░(`✿◠‿◠).•´¯)░
.. (_.•´/|\`•._)..

Lehet úgy nézni a Földet a világűrből, hogy azon a Csendes-óceán mérete egészen elképesztőnek hasson. Mondjuk így.
Ennek a mérhetetlenül nagy kékségnek van egy olyan eldugott szigete, amely mindentől nagyon-nagyon távol esik. A fenti térképen sárgával jelölt parányi földdarab olyannyira elszigetelt, hogy európai felfedezője, Jakob Roggeveen is csak véletlenül bukkant rá 1722. húsvét vasárnapján. A távolságok érzékeltetésére két számadat: a polinéziai-háromszög egyik csúcsát képező Húsvét-szigetet kelet felé 3.600 kilométer választja el Dél-Amerikától, míg tőle nyugati irányban a legközelebbi szigetcsoport 2.000 kilométerre van.

Vulkanikus kőtömbökből többméteres, soktonnás moaikat faragtak, amiket aztán a sziget különböző partszakaszaira szállítottak. A fejnek tűnő, de általában törzset és kezeket is mintázó szobrokból több százat(!) készítettek; ma ezek részben a sziget partvonalán, elszórtan találhatók, részben pedig a Rano Raraku nevű kráter közelében (a moaik nagy részét ugyanis ez utóbbi köveiből vájták).

✿░(¯`:´¯)░✿
.. (¯ `•.\|/.•´¯)..
░(`✿◠‿◠).•´¯)░
.. (_.•´/|\`•._)..