http://aranylo.blogspot.com/

2019. december 29., vasárnap

2020


  • Bőségben, megvalósult lehetőségekben, 
  • sikerekben, szeretetben, kegyelemben, örömökben bővelkedő,
  • boldog új esztendőt kívánok 
  • minden kedves olvasóimnak !

Nem érhető el leírás a fényképhez.

2019. december 27., péntek

Hunok Királya emlékmű Ausztriában


Hallottátok? Olvastátok?

Attila a Hunok Királya emlékmű Ausztriában! A magyar hivatalos hírközlés miért hallgat erről?
Tulln település Alsó-Ausztriában, Bécstől kb. 25 km-re nyugatra, a Duna jobb partján található!
[ÉS] MAGYARORSZÁGON MIÉRT NINCS HASONLÓ EMLÉKMŰ?
Ausztriában, Tulln városában látható a 2005-ben felavatott Niebelung-emlékmű.
A Niebelung-mondakör elbeszélése szerint Atilla Tullnban fogadta Passauból hajón érkező menyasszonyát, az egyik germán fejedelmi családból származó Krimhildát. Ezt a jelenetet örökíti meg a szoborcsoport.

A balról, Passau felől érkező Krimhildát Rüdiger von Bechelaren, Osterland őrgrófja és az énekben említett két másik lovag kíséri.
Jobbról, Hungária felől Atilla, aki mögött testvére, Buda, s a hun udvarban száműzetésben élő Dietrich von Bern és Gibich hercegek állnak. A sort Atilla fia, a kis Aladár (Ellák) zárja.

Az osztrákok egy találkozásra ilyen büszkék... akkor mi, magyarok, akik a hunok utódai vagyunk és történelmünkben, mondáinkban őrizzük örökségüket, mit szóljunk?


 image.png

??Emberi??

Földönkívüli Fajok 3D-ben

https://www.youtube.com/watch?v=mnfulLR5v0Y


2019. december 25., szerda

Az öregedés kulisszatitkai- Telomerek

Rövidülő telomerek - Kutatók szerint a negatív gondolatok gyorsítják az öregedési folyamatotAz örök élet kapujában a humán telomer kísérletek: elérhetjük az öröklétet 2030-ig!

Ha az eljárás beválik és tényleg 20 évet fiatalodhatunk, ez évenként 15 millió forintot jelent.
Az örök élet kapujában toporog az emberiség.
Jó eséllyel a ma élő emberek leggazdagabb felső tízezre már örökké élni fog, és az olyanok is, akiknek lesz elég pénze a kezelésekre, melyekre már kvázi most, előre meg lehet venni a “jegyet”.
Képtalálatok a következőre: telomer kép"
MIRE JÓK ÉS MIK IS AZOK A TELOMEREK?A kromoszómák végén található "védősapkák", az úgynevezett telomerek. A telomer szerepe, hogy óvja a kromoszómát, és megakadályozza, hogy a sejtosztódáskor sérüljön a genetikai információ. Ahogy az ember öregszik, a telomerek rövidülnek, ami azt üzenheti a sejteknek, hogy hagyjanak fel az osztódással és pusztuljanak el.
Vagyis az öröklét hajójára már megindult az előjegyzés…
A terápia részeként vírusokat használnak, melyek azokat a genetikai instrukciókat tartalmazó sejteket szállítják a telomerekhez, melyekből felépül a TERT (telomerase reverse transcriptase) enzim, közismertebb nevén telomeráz, mely segít a telomerek újjáépítésében.
A természetben ismerünk olyan élőlényeket, medúza és hydra-féléket, melyek a sejtmegújítás révén lényegében halhatatlanok, az ember lehet a következő, aki követheti őket.
A DNS ami felépíti a kromoszómát-kat .

Nobel-bizottság
Az eljárás már most sikeresen volt az állati alanyokon végzett teszteken, jövőre pedig jön a humán kísérletsorozat, mely végleges áttörést hozhat.
Egyelőre még nem mindenkinek javasolják a jövőben a módszert.
Egyes vélemények szerint ez ugyanis elő fogja idézni a sejtek rákossá válását, leegyszerűsítve.
Arról van szó, hogy az FDA és sok szakember figyelmeztetése szerint a telomerázok injektálása előidézheti a precancerous, vagyis rákot megelőző (elő-rákos) sejtek aktiválását, különösen a 65 év felettieknél, márpedig a fiatalító kúrák elsősorban őket érintik.
Ennek ellenére ha tökéletesítenek az eljáráson, akkor ez a veszély nem fog fennállni, ez tehát még a jövő zenéje.
Egy biztos: tanúi leszünk az első szupergazdag és halhatatlan kasztok kialakulásának, mert a gazdagok fognak tudni örökké élni, a szegények aligha.
Ez mindig is így volt mióta világ a világ…

2019. december 19., csütörtök

A festék, amellyel a kegykép készült, földön nem létezik .....

ÉLŐNEK TITULÁLTA A NASA A GUADALUPEI SZŰZANYA KEGYKÉPET

A képen a következők lehetnek: belső térA kegyképen szemorvosi műszerekkel történő vizsgálattal megállapították, hogy Mária szemének retinája fény hatására – az emberi szemhez hasonlóan – kitágul és összehúzódik. 
A tudósok továbbá megállapították, hogy a szövet hőmérséklete, melyen a kegykép látható, állandóan 36,6 fok, mint egy egészséges ember testhőmérséklete. 
Sztetoszkóppal is megvizsgálták a kegyképet, ekkor a tudósok Mária övénél 115 pulzus/perc mértek, mely egy magzat pulzusszámának felel meg. 
A NASA mérnökei továbbá megállapították, hogy a festék, amellyel a kegykép készült, földön nem létezik és soha nem is létezett.
A tilmának nevezett köntösön egy 143x55 cm-es kegykép látható. A képen a nőalak kreol arcvonású, napsugarak veszik körül és lába alatt félhold van. Vállát kék köpeny borítja, ruhája rózsaszínű és arany csillagok ragyognak rajta. Öve sötétviola színű, amely azték szokás szerint azt jelzi, hogy várandós. Nyakában pedig egy kereszt látható. A virágok elenyésztek, de az agávé-rostokból szőtt tilma, még a mai napig is épen maradt. Annak ellenére, hogy az ilyen anyagból készült szövetek élettartama 20 év, Juan Diego tilmája több mint 400 éve dacol a természet rendjével szemben. Nem rohadt el, nem ment tönkre, pedig egyfolytában viszontagságos környezetben van. Ezen a gyertyákat, érintéseket, csókokat, dörzsöléseket és a párát érthetjük. Az 1789-ben készített másolat, 8 év alatt teljesen kifakult, pedig védő üveg mögé helyezték. Dr. Adolfo Orozco, a Mexikói Nemzeti Egyetem fizikusának beszámolója szerint nincs tudományos magyarázat a tilma megmaradására.
A képen nem látni sem szerves, sem pedig ásványi festéknyomokat. Szintetikust pedig nem használhattak, mert azt csak 300 év múlva fedezték fel.
„Úgy néz ki, hogy a Szent Szűz szemében tükröződő kép, a csoda azon pillanatát mutatja, amikor a résztvevők arcát, mintha a hajnal sugarai ragyogták volna be, mintegy halvány narancssárga fénnyel."

A képen a következők lehetnek: 2 ember

Kísérletileg többször is bizonyították, hogy Mária szemei háromdimenziós élő szemként vizsgálható, szemészeti eszközökkel. Megállapították, hogy a Szent Szűz retinája fény hatására kitágul és összehúzódik! A szakértők véleménye a következő volt: „Emberi pupillák esetében ismert ez a jelenség, de sík képek esetében teljességgel megmagyarázhatatlan." A kép szinte fényképszerűen pontos, pedig nem az. De nincs ember, aki így tudna festeni!
1979-ben a legmodernebb NASA-technológia segítségével Mária pupillájának és íriszének mikroszkopikus méretű részleteit felnagyították. Egy perui tudós és egy digitális fotótechnika szakértője, Jose Aste Tönsmann úgy vélték, hogy nemcsak egy férfialak látható, hanem egy 13 főből álló csoportot is lehet látni. Méghozzá úgy, mint ahogyan két emberi szem egy képet a valóságban lát. A visszatükröződő két kép teljesen egybevág. Köztük ott van Juan Diego és Zumárraga püspök is.
1980-ban a La Pas-i Obszervatórium szakemberei megvizsgálták a köpenyen lévő csillagokat és megállapították, hogy azok nem puszta díszítőelemek. A naprendszerünk csillagképeit mutatja, az 1531.december 12. reggel 10.26 perckori állásnak megfelelően. Az igazi meglepetés azonban mégsem ez, hanem az, hogy a naprendszerünket nem a földünk felől, hanem a „túloldalról" mutatja.
Ha már a NASA érdeklődését is felkeltette, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy az már nem semmi! A mérnökök szenzációs eredményeket értek el. Megállapították, hogy a tilmán található „festés" nem ér hozzá a szövethez, a „szövet felett lebeg", anélkül, hogy ahhoz hozzáérne. A színek még a mai technológiával sem hozhatók létre. A festék, amellyel a kegykép készült, a földön nem létezik és soha nem is létezett. A kép nem festett. Eredetiségének tekintetében megállapították, hogy eredeti, de azt még ők sem tudják megállapítani, hogy milyen eljárással készült.
További érdekesség, hogy a kegykép - úgy tűnik - elpusztíthatatlan. Túlélt már egy földrengést, valamint egy bombamerényletet is. Érdekes módon sértetlenül megúszta, pedig azt közvetlenül mellette robbantották. Még a savnak is ellenáll ez a közönséges agavé rostokból szőtt köpeny, történt ugyanis, hogy salétromsav ömlött a kép bal felére. De úgy tűnik, hogy még ez is kevés ahhoz, hogy kárt tegyen benne. Csak egy halvány folt emlékeztet erre az incidensre a szövet hátoldalán.

2019. november 12., kedd

Szent Márton ünnepnapjához....


A képen a következők lehetnek: madár, égbolt, ház, túra/szabadtéri és természetMárton napi népszokások, hiedelmek.
Szent Márton ünnepnapjához (november 11-hez) számos népszokás, néphit kapcsolódik Magyarországon.
A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy liba ólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal.
A római időkben november 11. - e a téli évnegyed kezdő napja volt, ekkor az új termésből és az újborból tartottak nagy lakomát. Ekkor vágták le abban az évben először a hízott libákat és az újbort is ekkor kóstolták meg először.
A képen a következők lehetnek: egy vagy több emberSzent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, s az első szent, aki nem mártírként halt meg. Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományában született, római katonatiszt fiaként.
A legenda szerint a római császár katonájaként szolgáló Márton egy különösen hideg téli estén francia honban lovagolva megosztotta meleg köpenyét egy nélkülöző koldussal. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké is szentelték. A (legelterjedtebb) monda szerint Mártont szerénysége méltatlannak tartotta e címre, ezért elbújt egy liba ólban. A libák azonban hangos gágogásukkal elárulták, így megtalálták és Tour püspökévé szentelték.
Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ma is sok helyen táncos mulatságot csapnak, ahol az asztalról nem hiányozhat egy libafogás és az újbor.
A képen a következők lehetnek: étel és belső térA hagyomány szerint a fiatal libát megtisztítják, kibelezik, besózzák és meghintik friss majoránnával, kívül-belül. Befűtik a kemencét, és lehetőleg nagy cserép- vagy öntöttvas tepsiben szép pirosra, ropogósra sütik. Ha elkészült, feldarabolják. A mellcsontjáról óvatosan lefejtik a húst (úgy át kell sülnie, hogy ez könnyen elvégezhető legyen), és szemügyre veszik a csontot, hogy megjósolják belőle, milyen lesz a tél. Ha barna volt, esős, ha fehér akkor havas telet vártak
Időjárással kapcsolatos „jóslások” is kötődnek ehhez a naphoz: ha Márton napján havazik, gyakran elhangzott: „Eljött Márton szürke lovon.” “Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Sokfelé azt tartják, hogy a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. Egyes területeken úgy hiszik a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent. A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik.
A képen a következők lehetnek: 7 ember, , mosolygó emberek, álló emberek, égbolt és túra/szabadtériNéhol tartják a szokást, miszerint Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz. A liba húsából szokás volt küldeni a papnak is, mégpedig az állat hátsó részéből. Innen ered „püspökfalat” szavunk is. Magyar hiedelem, hogy aki Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz. Viszont aki spicces lesz a bortól Márton-napján, az a következő évben megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól. Aki ezen a napon csak répát eszik, ágyba vizelő lesz.
A pásztorok ilyenkor egy csomó vesszőt adtak ajándékba azoknak a gazdáknak, akiknek a barmai kijárnak a legelőre, a csordába. Ez a nyaláb vessző volt a Szent Márton vesszeje. Márton vesszeje többágú volt, s úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. Tavasszal pedig ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat.
A képen a következők lehetnek: egy vagy több emberA köztudatban azonban ezzel a nappal kapcsolatban a Márton-napi lakomák a legismertebbek. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert, aki Márton-napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Úgy hitték minél többet isznak, annál egészségesebbek lesznek. Tipikus ételek ezen a napon a libaleves és libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Márton az újbor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az újbor. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának.
/Forrás: http://martonnap.hu, Wikipédia/
aranyló mindennapi hasznos érdekességeket információkat megjelenítő blog
Az, hogy mely betegség veszélyeztet minket leginkább a kullancscsípés után, elsősorban a földrajzi elhelyezkedéstől függ. A kullancsok különböző alfajai ugyanis a világon mindenhol megtalálhatóak, és különböző területeken más-más kórokozókat hordozhatnak. Hazánkban a leggyakoribb, kullancscsípésekkel összefüggő betegségek a vírusos eredetű kullancs encephalitis, vagyis az agyhártya- és agyvelő-gyulladás, a Lyme-kórnaknevezett bakteriális fertőzés, valamint a nyúlpestisnek is nevezett tularémia.
Néhány éve pedig a krími-kongói vérzéses láznak (CCHF-nek) nevezett, rendkívül súlyos, fertőző betegség is megjelent hazánkban néhány vizsgált kullancsban. Mivel a kullancsok okozta betegségeket nem egyszerű azonosítani, viszont, ha nem kezdik meg időben a kezelést, bármely betegségnek lehetnek súlyos, akár halálos szövődményei, a kezelőorvos rutinszerűen antibiotikum szedését javasolhatja, és ezt egészítheti ki később a megfelelő kezelés.
Agyvelő és agyhártya gyulladásra van védőoltás (nekem van)
Amit még használok.
Saját készítésű szúnyog és kullancs riasztó.
1 dl 70%-os alkoholt 12 csepp 100%-os citromfűolajjal 8 csepp 100%-os levendula olajjal összekeverek.
Pumpás üvegbe töltöm.
Ezzel befújom magam.
Szembe ne kerüljön!
Hatasa 5-6 óra.
Nagyon bevált.

2019. november 4., hétfő

Turáni átok......

Amit a magyar nép még mindig nem tud: A Turáni átok – Árulás – Esküszegés

A halott királyunknak, Szent Istvánnak, mint árulónak, ősi szokás szerint levágták a jobb kezét. Később a mumifikálódott kézből Róma (Vatikán) csinált ereklyét, így született a “szent jobb”!
A nép amelyik elhagyja Istenét, azt a népet Istene is elhagyja
Miután Attila halála után fiai között nem volt győztes utód, némelyek hazamentek Szkitiába, Turániába, néhány ezer pedig magát a túlerő és az üldöztetés elől már nem hunnak, hanem székelynek nevező letelepedett és őrködött Székelyföldön, várva a Hunok (magyarok) visszajövetelét az erősítéssel.
A turáni népek közé eredetileg a következőket sorolták: török vagy türk népek, ujgorok, kazahok, oszmán-törökök, kipcsapok, szkiíták(szittyák), hunok (magyarok), avarok, mongolok, mandzsuk.
A turáni-átok a magyarság egyik feltételezett őshazájáról, az ázsiai Aral-tó környéki Turáni-alföldről kapta nevét. Az akkori idők magyar ősvallásáról alig tudunk valamit, mert kevés a hiteles forrás. Az bizonyos azonban, hogy szabad vallásgyakorlat működött a nép körében, azaz mindenki abban hitt, amiben akart. A magyarok hittérítők, kereskedők és utazók révén ismerték már a keleti- és nyugati kereszténységet, az iszlámot, a zsidó hitet és más, kisebb ázsiai vallásokat is. Sűrűn megfordultak köztük idegen népek képviselői, akiket nem korlátoztak hitbéli életükben, sőt ha valaki akart, csatlakozhatott is hozzájuk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a magyaroknak ne lett volna saját hite.
A turáni-átok ősi magyar legenda, sokféle változata terjedt el, de mindegyikben közös az átok, a táltosok megátkozták a magyarságot. Legyen sorsuk széthúzás és belviszály, soha, semmiben ne egyezzenek, belső féreg rágja a nemzetet, lassú pusztulás végezzen vele. A magyarok közti széthúzás, ellenségeskedés 1000 éven át tartson. Más források szerint addig, amíg Hunnia (Magyarország) a római egyházat követi. Nézzük, hogy alakult ki az átok!
Manapság pogánynak mondják az ősmagyarokat, és ezt a pogányságot úgy képzelik el, mint a kereszténység ellentétét, holott nyelvészeti bizonyítékok igazolják, hogy „pogány” kori szókincsünkkel nevezzük meg a kereszténység világát, hogy a magyar nyelv honfoglalás előtti szavaival az egész Bibliát le lehet fordítani. Ez pedig azt mutatja, hogy korábbi hitünk nem állhatott messze a kereszténységtől. A lélek, Isten, hagymáz (ördög), bölcs, boszorkány, stb. mind-mind ősmagyar szavak. A vízzel való meghintés régebben is tisztított, ahogyan a kereszteléskor is a víz tisztító jelképként szerepel. A Mennyei Úr régen is minden létező dolog teremtője volt, és az engesztelő áldozat is létezett.
Íme, az egyenes vonal az ősvallástól a kereszténységig. Hiszen maga Isten neve, az ISTEN szó is két ősi istenség nevének összefonásából alakult ki: Istár, a vizek, a lélek és a termékenység istennőjének és Enlil, az ég, a föld és a világűr istenének nászából született a világ. Isten eggyé lett a világmindenséggel, akinek neve van, de személyisége nincs, mivel Ő maga az egész világ. Isten maga az élet, ezért mindenben Isten nyilatkozik meg… Ez volt az ősvallás, melyből minden más hit kialakult, elferdítve az eredeti igét. Ezért nem harcoltak elég keményen a magyarok az erőszakos térítések ellen. A táltosok megérttették az emberekkel, hogy mindegy, melyik vallás jelét vetik magukra; ha Isten nevét mondják, a világmindenség erejével töltekeznek újra. Tulajdonképpen a kereszt jele sem Jézus halálára utal, mert ez is egy ősi szimbólum. Aki a világmindenséget akarja ábrázolni, az két vonalat mutat: egyet északról délnek, egyet pedig keletről nyugatnak. Esetleg felmutat az égre, majd le a földre, aztán körbe a látóhatáron. Ez a kereszt; a legősibb jelképek egyike, mely jóval Jézus megfeszítése előtt már használt volt, és amelyet a keresztény egyház felhasznált, félremagyarázott és kisajátított.
Az áruló István
Mindezzel Rómában a mindenkori pápa is tisztában volt. Egy mindjobban elferdített, félremagyarázott hit nevében szerveztek világbirodalmat, de nem számoltak a magyarokkal, az igaz hit őrzőivel, akik mindent jobban tudtak, mindent jobban csináltak, akik leleplezhették őket. Ezért kellett idegeneket a nyakukra ültetni, amit viszont csak a vallás nevében tehettek meg. Ráadásul szükségük volt egy belső emberre, egy olyan főúrra, aki a hatalomért sok mindenre képes. Ez volt Géza fejedelem és fia, Vajk (a későbbi István).
Az tény, hogy az un. “Etelközi vérszerződésben” szent esküvel fogadták a törzsfők a fejedelem szeniorátus szerinti öröklését. Ez a szeniorátus az a rendszer volt, mely szerint Álmos legidősebb sarja örökölte a vezérlő fejedelem tisztét. Ez Géza halála után egyértelműen Koppányt illette volna. Akkor meg hogyan jutott trónra Vajk (István), akit nem illetett volna a vérszerződésben fogadott eskü alapján a trón?
A válasz egyszerű, csak talán nem szalonképes kimondani. Árulással, pártütéssel, gyilkossággal. Idegen katonák segítségével. Ma úgy mondanánk véres puccsal, majd ebül szerzett hatalmának megszilárdítása érdekében véres leszámolással.
Géza Taksony fejedelem fia volt, és puccs nélkül aligha válhatott volna belőle is fejedelem, mivel az ősi rend szerint nem ő örökölte volna a hatalmat, hanem Taksonynak rangsorban utána következő legidősebb férfirokona. Később ugyanígy nem Istvánnak, hanem Koppánynak kellett volna követnie őt a fejedelmek sorában. Hogy megerősítse magát posztján, szövetségeseket keresett, ám a magyarok közt nem találván eleget, idegenek felé fordult, és ez kapóra jött az egyháznak. Róma, hűbéresén I. Ottón keresztül segítséget ígért Gézának, ha a fejedelem elpusztítja a régi magyar, hun rendet és a régi vallást, amely a pápai kereszténység és így Róma vesztét okozhatta volna. Az érdekek itt találkoztak.
Géza fiát, Vajkot német papok nevelték, és feleséget is a bajor uralkodóházból választott neki. Később vette fel az István nevet (István férfinév a görög Sztefanosz névből származik, közvetlenül az Istefán alakból. Jelentése: virágkoszorú, korona „koszorút viselő”, „megkoronázott”). Géza megszilárdította a fejedelmi poszt már-már csupán névleges hatalmát, és a feudalizmus béklyóit rakta a népre. Az idegen papok partnert láttak benne a római kereszténység és a német hatás terjesztésében, ezért segítették céljai elérésében, miközben fiát teljesen a befolyásuk alá vonták. Ma úgy mondanánk, hogy a gyermek Istvánt sikeres agymosásnak vetették alá. Ő pedig elszakította a magyarságot keleti gyökereitől, az eredendő ősvallást és az ősi tudást semmisítette meg és a teljes eredettörténetet, amely pedig még a keresztény térítők egy részét is megragadta és felismerésre késztette. Olyannyira, hogy némely templomban magyar írást használtak, magyarul miséztek, és ősi magyar szövegeket gyűjtöttek össze. Róma azonban ettől félt leginkább, hiszen úgy tűnhetett, hogy nem a keresztények térítik a magyarokat, hanem az ősi tudás győzi meg a térítőket. Ez nem maradhatott ennyiben, ezért István király Kr. u. 1000-ben a következő rendeletet adta ki:
„…a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar keresztény papság által is használt régi magyar betűk és vésetek, a jobbról balra haladó pogány írás megszüntetődjék és helyette latin betűk használtassanak… Továbbá a templomokban található pogány betűkveli felírások és imakönyvek megsemmisíttessenek és latinra cseréltessenek. Valamint pedig azok, akik régi pogány iratokat beadnak, 1-től 10 dénárig jutalmat kapjanak. A beadott iratok és vésetek pedig tűzzel és vassal pusztíttassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék.”
Ezt a náci Németországban könyvégetésnek nevezzük, és ma mindenki elítéli. A 10 dénáros jutalmat meg a III/III.-as ügynöki tevékenység vérdíjának mondanánk és megvetnénk.
István törvényei szó szerint elégítik a magyarság teljes eredettörténetét, azt hazudva a világnak, hogy a magyarság mindössze 1000 éves múlttal rendelkezik. Ilyen szörnyű teljes kúltúrát eltüntető gondolata legközelebb Adolf hitlernek volt. A képen náci könyvégetés.
Ez a rendelet lehetett a kezdete ezeréves balsorsunknak. Nemcsak vallásukat hagyták veszni a magyarok, de hagyományaikat, értékrendjüket, történelmüket és eredetüket is. Ezek nélkül pedig nem lehet igazi jövője egy nemzetnek még akkor sem, ha a turáni-átok nem működik.
Vajk (István) idegen német katonákat csődít magyarhonba, majd a temérdek német katona szuronyán hatalomra emelkedik. Amikor Kádár ugyanezt megcsinálta orosz katonákkal a háta mögött egy ország gyűlölte meg. Az ugyanilyen áruló Istvánt meg 1000 év után hozsannázzuk. A magyarokat az idegen német haderő katonái polgárháborúba taszítják és mészárolják. Tetejébe idegen vallást kényszerítettek évezredes magyar vallás helyére. A felháborodott magyar törzsfőket, az ősi magyar vallás papságát, sőt saját családtagjait is legyilkoltató Vajk így lesz “dicsőséges” király. És nem utolsó sorban Vajk, a magyarság kulturális örökségét tűzzel-vassal írtatta, írásos emlékeiket az “új” hatalom egyszerűen megsemmisítette. Vajon nem átkozták joggal (Turáni-átok!) a pártütő, puccsista vezetőt és idegen német katonáit, idegen vallást terjesztő papjait, a magyar táltosok?
Egy biztos. Taksony majd fia Géza, után fia Vajk hármas szerepe alsóhangon is kétségesen dicsőséges. Gondolok itt arra, hogy nem jeleskedtek a magyarság kultúrájának, vallásának, esküvel fogadott szerződésének és eredet történetének megtartására és ápolására. Na persze felmerül a kérdés, vajon tetteikkel jót vagy rosszat cselekedtek a nemzet szempontjából? Emelkedni vagy süllyedni indult a magyar nemzet?
Vajkot, aki I. István király néven lett a magyarok királya az a Római pápa ültette a trónra bábként, akinek elődje I. Leo már Attila hadai előtt könyörgött, hogy Attila ne rombolja le Rómát. És olyan hadisarcot ígért Attilának, hogy az elvonult megkímélve a Nyugat-Római Birodalmat. Elsőként I. László rendelte el, hogy “Szent István napja, mint szent ünnep megtartasson”. Augusztus 20.-át egyébként az 1083-as szentté avatáskor a pápa, VII. Gergely, jelölte ki. A király fehérvári sírjánál lezajlott szertartást követően, külön kultusz tárgyává vált jobb keze, amelyet teljes épségben sikerült megtalálni.
István halála után a magyarok, ősi magyar szokás szerint, mint árulónak levágták István kezét.
A halott királynak, mint árulónak, ősi szokás szerint levágták a jobb kezét. Később a mumifikálódott kézből Róma (Vatikán) csinált ereklyét, így született a “szent jobb”!
levagott jobb
De mint tudjuk a történelemkönyveket mindig a győztesek írják, és így lesznek az árulókból szentek. Így lett a magyarság eredettörténete, ősisége, büszkesége eltörölve a germánok és a római pápaság által.
Nem szeretnénk Vajk (Szt. István) szerepét egyoldalúan minősíteni. Pusztán szerettük volna bemutatni, hogy ez a rendelet akár lehetett is a kezdete a magyar balsorsnak, más néven a kulturális, és hitéleti (spirituális) alámerülésnek. Illetve szerettem volna rávilágítani arra is, hogy esetleg lehetett alapja és kiváltója az un. “Turáni-átoknak”.
A legyilkolt több ezer magyar főpap (gyógyító és történet-író Sámán és Táltos) akik mellékesen őrzői voltak felbecsülhetetlen értékű több ezer éves iratoknak (a magyarság eredet történetének) látva ősi rovásírással írott könyveik elégetését, társaik tömeges kivégzését, a főurak (törzsfők, a Gyula és a magyar vezérek) legyilkolását érthető módon akár átkozhatták is azt, aki ezt a gyalázatot végrehajtotta. Hangsúlyozom mindezt idegen német katonák és idegen papok vezetésével. Nem hisszük, hogy el kell kendőzni azt, hogy nézhető Vajk (Szt. István) hatalomra jutása és ténykedése úgy is, hogy ez volt az az idő, amikor nemcsak vallásukat hagyták veszni a magyarok, de hagyományaikat, értékrendjüket, viselkedés kódexüket és történelmüket is. Ezek nélkül pedig nem lehet jövője egy nemzetnek még akkor sem, ha a turáni átok nem több, mint mítosz.
Ha csupán a tényekből indulunk ki, akkor különös képet kapunk. A tények ugyanis azt mutatják, hogy a magyarság (hunság) évezredek óta létezett, amikor Szent István tette, amit tett. És Szent István után nem telt bele pár száz év és a tatár megsemmisítette a magyar államot. Majd röviddel utána a török. Nem sokra rá a Habsburg. Majd az orosz. Ami tény, a magyarság elsatnyult, elkényelmesedett, sorra veszíti háborúit. Erkölcsét, önbizalmát, területeit, büszkeségét.
Úgy tűnik, mintha Isten elhagyta volna népét…
Azt, hogy Szent István igyekezett kiszolgálni a nyugatot az tény. Az is tény, hogy a magyarok régi hitét kiírtatta, s az új vallást tűzzel-vassal terjesztette. Az egyház szereti is Szent Istvánt. Érthető. Ám adott-e nemzetének sikert és szerencsét az István által tűzzel-vassal nemzetére kényszerített új vallás? Az új vallás sikeres nemzetet, legendás katonai erőt generált-e a korábban régi hitével fergeteges erővel rendelkező magyarságnak?
Vajon eretnek dolog lenne-e azt a kérdést feltenni, hogy a hőn vágyott nyugat jeleskedett-e a történelem során a magyarság megsegítésében?
Eretnek dolog lenne rákérdezni, hogy hol volt a nyugat, amikor jött a tatár? És, hol volt, mikor jött a török? Na, és amikor itt felejtette magát a Habsburg? Hogy a nyugat hogyan képviselt minket Jaltában? És Trianonban? És hol voltak 1956-ban? Vagy épp érdekes kérdés lenne, hogy ma miben segít nekünk az IMF vagy az EU? A be vagy a kihordásban?
Ismétli magát a történelem
Napjaink közéleti állapota aligha szorul bővebb bemutatásra, hiszen nyilvánvaló, hogy vezető magyar politikusok törekednek az ország, a nemzet kettészakítására. És még csak azt se mondhatjuk, hogy új jelenség ez a hazai politikai életben; elég belelapoznunk a történelemkönyvekbe, hogy hasonló helyzetek tucatjaival találkozzunk… A körülöttünk élő népek előszeretettel dörgölik az orrunk alá, hogy a magyarok ötszáz éve minden megvívott háborújukat elveszítették. Mi ehhez nyugodtan hozzátehetjük, hogy azért veszítettünk, mert az ország vezetői (sőt, egy-egy hadseregünk vezérkari tisztjei is) ahelyett, hogy a külső ellenséggel hadakoztak volna, tehetségük javát az egymás elleni áskálódásra fordították. Ez vezetett közvetve a mohácsi vészhez, ahol Szapolyai „lekéste” a csatát, mert ő akart a király lenni és azt akarta, hogy II. Lajos meghaljon. Nem érdekelte az ország csak a saját hatalma. A Rákóczi-szabadságharc bukásához, is széthúzásunk vezetett, mert már a koncon marakodok úr és jobbágy, míg eközben a labanc győzedelmeskedett. 1849-ban Kossuth „elfelejtette” megadni a nemzetiségeknek a jogokat, úgy bánt velük, mint velünk a Habsburgok. A nemzet széthúzása vezetett ahhoz is, hogy vesztesen kerültünk ki az első és második világháborúból, de még az 56-os forradalom is ezért bukott el. Hogy van az, ha bármit is mond a kormány az rögtön mást, gyökeresen ellenkező véleményen van? Mi ez a megosztás, széthúzás. Miért oszt meg Orbán Viktor? Miért hazudik Gyurcsány? Tényleg, még most is hat az átok? Vagy csak egy legenda?

Magyar Feltámadás/magyarno.com

2019. október 31., csütörtök

Emlékezz a holtra, legalább évfordulóján.

Halottak Napja, Mindenszentek, Halloween, vagy ahogy Mi tudjuk a "Küszöb Ünnepe" avagy az első szellemidézés története.

Képtalálat a következőre: „mindenszentek kép”A halál az új kezdet szükséges része, nélküle nincs tovább haladás. A halált nem tekintették tragédiának, ha jó életet élt a távozó, be tudta fejezni életfeladatait, jót cselekedett, nem ártott, meg tudta tartani ígéreteit nyugalomban távozhatott a Világból. "Párnák közt ágyban halni meg", ők ezt ideálisnak tekintették. Teljes élet leélése, megélése után a test és a lélek -a Természethez igazodva!- fokozatosan felkészül a távozásra. Testünk, lelkünk fonala egyaránt elvékonyodik, végül elszakad. A halottnak nem fáj a halál, a gyász is csak a hátrahagyottaknak. Egész életükben készültek a halálra, tudták mi fog történni.

A halálnak értelme van, épp oly értelme,és értéke, mint a születésnek.Aki születés és halál értelmét megérti,megtalálta önmagában ISTEN-t.EZ a megváltás!"Máté Imre - Yotengrit II., "Küszöb künve", huszonegyedik rovat, 92. oldalAz Eurázsiai népek dualisztikus világképének megfelelően az Ikerörvény mindenben benne van, mindent áthat, ill. Mi vagyunk Őbenne, Ő mibennünk. 

Képtalálat a következőre: „halál képek”Mindkettő igaz, mindent áthat, nem szétválaszthatóak. Mindenben egyensúly van, mindennek van "másik oldala", színe meg visszája. (Anyagi- és Szellemvilág, Nő-Férfi, ÉG-FÖLD, alvilág-felső világ, páros szervek, végtagok ketten együtt egy egész, együtt egész-ségesek, férj-fele-ség, ketten együtt egy egész, születés-halál...) Felfogásuk, a ránk maradt hagyomány szerint a halál nem az élet ellentétpárja, hanem a születésé, a halál az élet "visszája", mint a ruha "színe-visszája" (külseje-belseje). Két Kapu, az egyiken testet öltve megérkezünk az anyagi világba, a másikon pedig elhagyjuk azt. 

A születés színe a piros: a vér, az életerő színe; A halál színe a fehér: a megtisztulás, elengedés színe. 

A halál tudatosságának 3 fokozata volt:

1. A nemtudatos halál, ilyenkor azt mondták:"megtért az Úrba." Tehát szellemcsírája vissza tért a gyökérforráshoz2. A tudatos halál után a szellem reinkarnálódik, újra születik.3. Ha az egyén elég nagy Szellemmé növelte magát önálló entitásként, őrzőként, őrszellemként tovább hathat.

Tudták: tapasztalatot, tudást szerezni, fejlődni jöttünk e Világra, amelyek KIZÁRÓLAGOS TÉNYEZŐKKÉNT befolyásolják Szellemünk fejlődését, következő életeinket. A Szellem CSAK itt, az anyagi világban tud fejlődéséhez szükséges tapasztalatokat, tudást szerezni!!!

Képtalálat a következőre: „virrasztás kép”Gyászolni, halottat siratni 3 napig volt szabad! A "verázsolásnak" nevezett halotti szertartásnak (a virrasztás szavunk formája, nem a varázslásé!) nagy jelentősége van: 3 napig figyelték, nem tetszhalott-e az illető. Jó cselekedetei emlegetésével segítették átkelését a "Garaton" a Szellem világába, ellensúlyozták a rossz szellemek ártó sugalmait. A temetést követően azonban testét elégették, elajándékozták tárgyait és tilos volt sírni-ríni érte, mert ezzel vissza idézték volna, hátráltatták volna Útjában. A halál után esztendőig terítettek a halottnak minden lakomán, minden ünnepen.Ezt követően évente emlékeztek meg halottaikról, évente áldoztak szellemeiknek, ilyenkor november ("enyészet hava?!") elején. Az anyagi- és szellemi világok ilyenkor kerülnek legközelebb egymáshoz, ilyenkor vagyunk legközelebb őseinkhez, szeretteinkhez.Tehát az Ünnep a Túlvilági Kapu és az Ősök tiszteletének ünnepe volt. "Küszöb Ünnepének" hívták. 

A kórházi szülés bevezetése előtt leggyakrabban a küszöbön szültek, félig álló-függeszkedő testhelyzetben (a nők fekve szülése kb. 130 éve divatból bevezetett buta és természetellenes szokás, nagyban nehezíti a születés folyamatát, az egyik angol uralkodó alkalmazta először, mert látni akarta, ahogyan kicsúszik a gyermek az anyjából, hát a nép pedig az elitet majmolja...) a halottat pedig ugyanezen küszöb feletti eresz alatt ravatalozták fel a verázsolás, a halott búcsúztatás 3 napos szertartására. 

Az évkör ünnepei jelképesen összefüggnek az ember életciklusaival is, ezért NEM VÉLETLEN, hogy az ünnep elnevezése a közelgő télre is utalhat, "küszöbön áll a tél."„Küszöbtől, küszöbön át -eresz aljáig hosszú az út, mégis rövid.Két örvény ölelkezéséből foganunk,anyánk ágyéka első kapunk,azon át lépünk e látható-fogható világba:ez az eleven-párájú életbe vezető kapu.Életünk másik kapuján ebből kilépünk-szellemek örök világába lépünk át.Nem halál az –halál-é hernyónak bábba szövődése?Hernyó meg pille: két állapot, mégis egy élet.”Máté Imre - Yotengrit II., "Küszöb künve", 21. rovat, 89. oldal

Felfogásukból adódóan ez az ünnep nem volt szomorú, ételt-italt vittek a temetőbe, a halottak falujába, úgy vélték vendégségbe mennek. Talán ezért járnak ilyenkor este a temetőbe a magyarok?! Egy bosnyák hölgy mesélte, hogy Halottak napján ők a mai napig ételt-italt visznek a temetőbe szeretett halottaik számára. Ő is mondta, hogy ez a szokás nem muszlim, nem is keresztény, mindkét vallásnál korábbi eredetű!

Vas-megye eldugott zugaiban máig élő szokás szőnyeggel, bútorokkal berendezni a kriptát, a halott mellé helyezni kedvelt tárgyait. Olyat is meséltek, hogy az illető életében nagyon szerette a kólát, temetésekor azt is tettek a sírjába.

Képtalálat a következőre: „halotti tor kép”A halotti tor, a “TOR” jelentése “GYŐZELEM”, győzelem a halál felett!! Nem tudom, más népeknél szokás-e a temetés utáni vendéglátás?!Ilyentájt tehát elődeinket tiszteljük meg, rájuk emlékezünk jó szívvel.A kereszténység hosszú időn át sem tudta megszüntetni az Ünnepet, ezért az addig nem túlzottan kedvelt szentjeiknek adományozták, "keresztényesítették", mint egyes ünnepeket a baszkoknál, dél- és közép-amerikai őslakóknál, és nálunk magyaroknál...

Képtalálat a következőre: „mindenszentek kép”A TELJES keresztény ünnepkör az eredeti pogány évkör-ünnepekre épül a mai napig -igaz a naptárban sokszor némi eltolódással. Kara-Csán=Karácsony, Fényünnep=Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó Boldogasszony=Húsvét, Ispiláng=Pünkösd, Sarlós Boldogasszony=Sarlós Boldogasszony, Küszöb ünnepe=Halottak napja, és kezdődik előröl.Három Boldogasszonyunknak (Fehér-Zöld-Fekete Vállkendő Boldogasszony), akik a Túlvilági ösvényt biztosítják a buddhizmusban fennmaradt három Tara -val van közössége. Keleti rokonnépeink hagyományai többnyire a buddhizmussal fonódtak össze, azon belül éltek tovább, pl. a tibeti Bön-Buddhizmus. A tibeti "Halottak Könyve" -ben leírtak nagyobb részükben azonosak a magyar BÜÜN hagyomány ide vonatkozó részeivel, amelyeket Máté Imre 4 kötetben kiadott "Yotengrit I.-II.III.IV." című könyveiben találunk meg a Hagyomány más részeivel együtt.

A "Halloween" a sokban rokon kelta hagyomány tovább élése az USA -ban. A kelták szerint ilyenkor a rossz-ártó szellemek lepik el a világot, ezért hozzájuk hasonlóra maszkírozták el magukat, hogy maguk közül valónak higgyék őket, ne essen bántódásuk. Ez a Magyarországon is egyre népszerűbb hagyomány is távol áll a magyarok őseiket tisztelő vidám, magasztos ünnepétől. A tökből készített lámpás azonban mégis létezett elődeinknél, az Őrségben/Őrvidéken napjainkig!! E hagyomány szintén a keltáktól maradhatott ránk, a kelta is őse, elődje az avaroknak és a magyaroknak is. A Göcsej Őrséghez közel elhelyezkedő tájegységének gács népe tisztán kelta eredetű, a töklámpás hagyományát tőlük is átvehettük?! Vagy inkább is-is... Az Őrségben "Tüzes ember" -ként említik az ijesztőre faragott töklámpást.

Az első szellemidézés története és szövege, melynek során MÁ hős-Ősünk, a későbbi Magyarok Istené -nek Szellemét idézték meg halála után táltos maradékai:(Magyarázat: a "Gólya, gólya gilice" kezdetű ének bűvös halottidéző ének, ám ténylegesen más szöveggel, mint a gyermekdalban!; A "körbe látás" a testből szakadt lélek tehetsége, mely révüléskor és a halál beállta után lehetséges!)"Idézték tehát MÁ szellemét síppal, dobbal, nádi hegedűvel, bűvös énekkel. Ez volt az első szellemidézés. EMESÉT rítták révületbe. Fejéből kiszállt lelke üzengetett hasában lakozó lelkének, az pedig tolmácsolá az üzenetet."Körbe-látóhatárú pillantással,látóhatártalan pillantássalkörbetekintek. Körbe-körbe látok,lentre-föntre látok egyszerre.Íme, férjem holtteteme vérbe fagyva fekszikbükkök között... Szellemét keresem.Szelleme bükk koronák magasságában lebeg.

Most megpillant ő is engemet...félek.Azt mondja, ne féljek...Nem félek...szólok hozzá: világom, virágom, én szerelmem,mi lűtt tégedet?Azt mondja, megfogyatkozott ereje...Azt mondja elhagyta karja erejének fele,lába erejének fele,minden porcikája erejének fele elhagyá.<<Átmentem a garat szűkületén>>, azt mondja...<<az élet visszáján vagyok, itt bal a jobb,itt jobb a bal>>...azt mondja,<<Meleg hang, meleg fény jött értem>>...azt mondja.<<Elejtett vadaim, lakomákra levágott állataimitt legelésznek mind-valahányan,soha nem fogyó, soha nem aszályosodó füveken>>...azt mondja.<<Én vagyok az első, a legelső halott ember,csak égbéli szellemekkel társalgom>>...azt mondja.<<Meg kutyámmal, a tavaly eldöglötteltársalgom>>...azt mondja.<<Itt várt rám>>...azt mondja.<<Nem haragszom rád, mert itten nincsen harag, -de ha volna sem haragudnék AZÉRT,hiszen virágba borultál, én meg nem fordultam feléd -,hanem csak a gondatlanságért haragudnék>>...azt mondja.<<Minen gondolatotokat hallomés mindent látok>>...azt mondja.<<Vigasztald anyámat, hogy ne fájjonértem a szíve!>>...azt mondja.<<Mert én jól vagyok.>>...azt mondja."Máté Imre - Yotengrit II., "Ármán künve", 9. rovat, 33-34. oldal.Emlékezzünk Őseinkre vidáman, tisztelettel, béke dicső poraikra!! Áldás, békesség!Balaskó Tibor Kaplony

2019. szeptember 18., szerda

aranyló mindennapi hasznos érdekességeket információkat megjelenítő blog
Amikor egy ember meghal, lelke elhagyja a testét, és a túlvilágra költözik, hogy ott folytassa útját. Vannak azonban, akik valamilyen oknál fogva képtelenek átkelni a túlpartra. Ők azok, akik befejezetlen feladatokat, elvarratlan szálakat hagytak hátra, és úgy érzik, még van tennivalójuk ezen a világon.
Halála után a léleknek 42 napja van arra, hogy távozzék ebből a világból. Ha ez nem sikerül, itt ragad, és a még élő emberektől veszi el az energiát a létezéséhez. Ez természetesen különféle kellemetlenségeket okoz annak, akin „élősködik”. Ha az otthonunkat szállta meg egy szellem, előfordulhat, hogy ok nélkül rosszul érezzük magunkat a lakásunkban. Olyan érzésünk támadhat, mintha nem lennénk egyedül, hideg fuvallatot érezhetünk, maguktól mozdulhatnak meg tárgyak, nyílhatnak ki nyílászárók, stb.

Hozzánk kötődő lelkek

Amennyiben a szellem egy személyhez kötődik, az illetőn jelentkezhetnek különféle testi tünetek, például fejfájás, álmatlanság, fáradékonyság, ingerültség, gyakori betegeskedés stb. Mindenképpen az a jó, ha helyükre kerülnek a dolgok, vagyis az élők megszabadulnak a holt lélektől, a halott pedig eljut oda, ahová mennie kell. Nincsenek ártalmatlan szellemek, hiszen mindegyikük tőlünk, élőktől von el energiát, ez pedig nem lehet jó dolog. Azonban csak a rossz szellemek ijesztgetnek szándékosan.
Félni nincs okunk, gondoljunk csak helyzeti előnyünkre! Hisz mi vagyunk az élők, mi vagyunk csak képesek cselekvésre a saját érdekükben. A fő pedig, hogy mindkét félnek segítünk, ha nem hagyjuk, hogy elmérgesedjen a helyzet.

A szelleműzés egyszerű módjai

Ahogyan a betegségeknél, úgy itt is a megelőzés a legegyszerűbb védekezés. Ügyeljünk rá, hogy testi-lelki egészségünk rendben legyen! Ne gyűlölködjünk, ne tartsunk haragot, győzzük le esetleges félelmeinket! Ezek ugyanis mind lelki „védőpajzsunkat” kezdik ki, így a lelkek könnyebben beférkőzhetnek hozzánk. Különösen ügyeljünk gyermekünk kiegyensúlyozottságára, mert ártatlanságukkal ők fokozottan vonzzák az itt ragadt lelkeket!
Az első és legfontosabb feladat, amit akkor is célszerű időnként elvégezni, ha nincsenek szellemeink, a tértisztítás. Kezdjük egy alapos takarítással, amely mindenre kiterjed, az összes helyiségre (kamrára, tárolóra, padlásra stb.), amely az otthonunkhoz tartozik. Szabaduljunk meg mindentől, amire nincs szükségünk, amit régen használtunk, vagy ami rossz emlékeket idéz. Ha így teszünk, azonnal utat engedünk a pozitív energiáknak, amit még tovább fokozhatunk, ha sokat szellőztetünk, és beengedjük az éltető napfényt lakásunkba!
Ezután helyezzünk el életet, azaz virágokat, zöld növényeket a lakás különböző pontjain! Töltsünk egy üvegtálba tiszta vizet, és helyezzük a lakás, vagy a szoba közepére! Mindez hozzásegít ahhoz, hogy a pozitív energiák szabadon áramolhassanak. Gyújtsunk füstölőt, illatosítsunk, töltődjünk fel mi magunk is kellemes érzésekkel!
Segítségül hívhatjuk a szelleműzéshez az illatokat is, mert bizonyos illóolajok kiválóan alkalmasak a lélek megerősítésre, és a szellemek távoltartására. Ilyen például a citrom, a levendula, a menta és a rózsaolaj.
Végül pedig talán a leghatékonyabb módszer a beszélgetés. Ha érzékeljük, vagy legalábbis gyanakszunk rá, hogy szellem van a környezetünkben, szólítsuk meg! Legyünk tisztelettudóak (hiszen ő sem tehet róla, hogy velünk van), és kérjük meg, hogy távozzon! Akkor sem érdemes osztozni velük az életterünkön, ha komoly károkat nem okoznak, mert mindenképpen a mi energiáinkat használják, és ez nem vezet semmi jóra.
A só az örökkévalóság és a halhatatlan élet jelképe.

2019. június 23., vasárnap

Gombák Psilocybe....

A képen a következÅ‘k lehetnek: virág, növény, szöveg, természet és túra/szabadtériA kép Mexikóban fellelhető és ezidáig leírt, szentként tisztelt badargombákat (Psilocybe spp.) mutatja be. Több faj is (P. cubensis, P. mexicana, P. aztecorum, P. zapotecorum aggr.) rendelkezik évezredes emberi felhasználással. Ezeket a gombákat leginkább mágikus és gyógyító szertartásokon (velada) használták, Szent Gyermekeknek nevezték Őket, akik azért vannak itt a Földön, hogy gyógyítsák és magasabb tudati szintre emeljék az embereket. A legismertebb mazaték gombákkal gyógyító asszony, Maria Sabina volt, akit a Mexikóba érkező kíváncsi kutatók és etnográfusok híressé tettek a "civilizált" világban. Napjainkban is folynak kutatások Mexikó területén, az eddig még nem ismert varázsgombák után, számos új fajt írtak és írnak le mostanság is a modern molekuláris biológiai módszerek segítségével. Kép eredeti, ám már nem aktív forrása: www.mamasoyunhongo.com

Nem érhető el leírás a fényképhez.

2019. június 16., vasárnap

Ismeret Indiáról


25 DOLOG, AMIÉRT ÉRDEMES ELLÁTOGATNI INDIÁBA:
22. Ételkultúra
A képen a következÅ‘k lehetnek: ételAz indiai háziasszonyok naponta háromszor főznek, mivel az előző étkezésből megmaradt, állott ételt nem szolgálják fel. A készételt azonnal, frissiben tálalják. A menük általában 3-4 fogásból állnak, figyelve arra, hogy az ételekben a különféle színek, aromák, illatok, ízek, formák harmonizáljanak egymással, a cél ugyanis az, hogy az evés az ember összes érzékszervének nyújtson élvezetet. A helyesen összeállított étrendben egyaránt szerepel valamilyen csípős, savanyú, édes, keserű, lédús és száraz étel. Indiában már akkor fogásokból állt az étkezés, amikor még ki sem alakult az európai konyha. Még az egyes fogások közt felszolgált sörbet is az indiai tradícióból eredeztethető.

A képen a következÅ‘k lehetnek: ételAz indiai konyha főként csípős, erős ételekből áll. A magyar konyha ebben nagyon is hasonlít az indiai konyhához. Az indiai fűszerek teljesen eltérnek a magyar fűszerektől, viszont a magyar cseresznyepaprikához képest enyhébbek az indiai fűszerek. A fűszerezés köztudottan növeli az étvágyat, segít az emésztésben, ezért ez fontos. Az indiai konyha kedvelt húsa a birka, a csirke. Az éttermekben, hotelekben persze minden étel kapható. Az indiai konyhára jellemző, hogy a menüt túlfőzik, így biztos baktériummentesek. Az indiai vegetáriánusok fogásai igen népszerűek. Rengeteg, kb. 25 fűszert használnak, melyek speciális ízeket adnak az ételeknek. Hasonlóság az indiai és a magyar konyha között a paprika használata. Karit használnak (curry), amit magyarul tévesen körrinek neveznek. A kari őrölt fűszerkeveréket jelent.
Kasztokra vonatkozó étkezési szokások
India társadalmát évezredek óta a kasztrendszer határozza meg. A hinduk négy nagy kaszt valamelyikébe születnek, ezek a bráhminok (a papok), a ksatriják (a harcosok), a vaisják (eredetileg a parasztok, majd a kereskedők, ipari munkások, a legtöbb mesterember) és a súdrák (a szolgálók). A páriák (az érinthetetlenek), vagy - ahogyan Mahátma Gandhi nevezte őket - a haridzsánok (vagyis " az isten gyermekei") a kaszton kívülieket képviselik. A névadó alkaszt az érinthetetlenek érinthetetlenjeinek kasztja, a legalacsonyabb rangú kaszton kívüli kaszt. A pária szó tamil nyelven dobost jelent. Ők inkább dalitnak nevezik magukat. Ezek a kasztrendszerből kizárt tisztátalanok, a népesség mintegy egyhatodát teszik ki.
A kasztrendszer lényegi része a hinduizmusnak. A mind a mai napig meghatározó kasztszabályok az élet minden területére, így például az együtt étkezésre is kihatnak, előírják, hogy mikor és mit kell enni, illetőleg, hogy ki kivel ehet. Ma már nem jellemző, de régen általános szabály volt, hogy főtt ételt vagy vizet csak az azonos vagy a magasabb kasztba tartozóktól lehetett elfogadni. A Jóga szútrák szerzője, Patandzsali (i. sz. 6. század) írásai szerint az ácsok, kovácsok, mosóemberek és takácsok az általuk használt edényeket más kasztok után visszakapva speciális és alapos tisztítás után tovább használhatták, a nagyon alsó kasztbéliek esetében azonban ez már nem volt lehetséges.
A legmagasabb kasztbélieknek, a bráhminoknak, mivel szellemi tevékenységet folytatnak, testüket óvniuk kell mindenfajta fizikai és rituális tisztátalanságtól, így a húsevéstől is. Azonban, mivel mindenki csak a saját kasztja vagy magasabb kaszt főztjét eheti, a szakácsoknak is bráhminoknak kell lenniük. A második rendbe tartozó ksatriják, harcosok lévén elsősorban testi cselekedettel foglalkoznak, ezért nekik nem kell tartózkodniuk a húsfogyasztástól. A dolgozó rendet alkotó vaisjáknak sem kell megtagadniuk a húsevést, hisz ők hasznos tevékenységet folytatva, nagyon igénybe veszik testüket. A negyedik kasztbéli súdrákra, akik munkájuk kapcsán szennyes tárgyakkal érintkeznek (közülük kerülnek ki például dhobik, vagyis a ruhamosók) szintén nem vonatkozik a húsevés tilalma.
Az érinthetetlen haridzsánok, akik tisztátalan tevékenységük folyamán állatot is ölnek, halásznak, állatokat darabolnak fel, állatbőrökkel foglalkoznak, bábáskodnak, temetnek, utcát sepernek, latrinát tisztítanak stb. sokféle húst, sertés- és csirkehúst ehetnek, hasonlóan, ahogy azt India legtöbb primitív törzse teszi. A 7. században élt Hszüan Cang szintén az alacsony kasztbéliekkel hozta összefüggésbe a húsfogyasztást: "Az ökrök, szamarak, oroszlánok, különféle majmok húsának fogyasztása tiltott, és azok, akik ilyen húst esznek érinthetetlenek lesznek."
A legnagyobb hindu irányzat, a visnuizmus minden tagja számára tiltja a húsevést, de ettől még nem válhatnak tisztává az érinthetetlenek, legfeljebb a következő életükben.
Dandin a 7. században élt dél-indiai író, a Dasa-kumára-csarita (Tíz herceg története) című regényének egyik epizódjában egy felső kasztbéli ebédjének elkészítéséről a következőképpen számolt be:
Tíz herceg története (nyitható szakasz) >>>>>>>>>>>
Fűszerek és ételadalékok
Noha az ételek zöme meglehetősen fűszerezett, ezek nem mindegyike csípős, mint ahogyan azt külföldön gondolják. A méregerős zöld- és vörös csilipaprika használata elsősorban Dél-Indiában jellemző. Az indiaiak fűszerként használják a hagymát, a fokhagymát és a gyömbért, de a fűszerek közé sorolják a sót valamint a cukrot is. A nálunk kizárólag sütemények, édességek ízesítésére szolgáló fahéjt, szegfűszeget, ánizst, kókuszreszeléket Indiában sós ételek alkotórészeként is használják.
Az indiai fűszerek legtöbbje - hasonlóan a mi fűszereinkhez - a patikák polcairól került a háztartásokba ételízesítőként. A fűszereket nemcsak az ételek ízesítésére, hanem gyógyhatásúk miatt is szívesen használják, hisz tudvalévő, hogy van amelyik serkenti az emésztést, van amelyik tartósít, az egyik fertőtlenít, a másik növeli az étvágyat, némelyik mint például a bors növeli a szexuális erőt; az édeskömény segíti az anyatej termelést és hajtja a vizeletet, a koriander hűti a testet, a lepkeszeg oldja a bélgörcsöket, a gyömbér többek közt közömbösíti az izzadtságszagot.
Az első fűszerek, melyekről feljegyzés maradt a mustár, a savanyú citrus, a kurkuma és a hosszú bors voltak. A fekete borsról és az asa foetidáról az árják letelepedése után olvashatunk. A gyömbér, kömény, szegfűszeg, a savanyú balzsamszilva és az ecet használata a buddhista éra során vált megszokottá. A Harappa időszak és a védikus korszak ismertebb fűszerei a kurkuma (haldi), a lepkeszeg (görögszéna), a gyömbér és a fokhagyma. A bors és a kardamom dél-Indiából származik, míg az asa-foetida Afganisztánból.
A legrégibb édesítőszer a méz, a Rig-véda szerint a kis méhek által összegyűjtött méz finomabb volt, mint a nagy méheké. A régi időkben az iskolába járóknak és asszonyoknak nem volt szabad mézet fogyasztaniuk. A buddhista érában a méz szerepét a kókuszpálma nedvéből nyert cukor és a cukornádból készült cukor vette át.
Az indiai konyhát a következő fűszerek teszik igazán speciálissá: gyömbér, sárgagyömbér, csilipaprika, koriander, kardamomum. És vannak a magyar konyhából is jól ismert fűszerek, amiket ők is sűrűn használnak, ilyen a fahéj, a bors, a szegfűszeg, a köménymag, a mustármag és a mák.
A Curry fűszerről
A magyarok a curry fűszeren egy erős speciális ízű fűszert értenek. Indiában viszont egy helyi ételt jelöl a kari, melyet húsból, tojásból vagy zöldségből is csinálhatnak. Nem egyetlen ételt jelöl hát az indiai kari étel. A lényeg, hogy általában olvasztott vajban készül (ghi). A magyarok ízlése nincs hozzászokva az indiai konyha vendéglő sültjeihez. A karit viszont szívesen fogyasztják a magyarok. Bombayben vagy Kalkuttában nagyon finom karit ehetünk. A fritáth ételük a legerősebb, melyhez a magyar cseresznyepaprikához hasonló fűszert használnak. A zöldségkarik választéka igen széles. Időnként kókuszdiót is használnak fűszerezéshez. Az indiai konyha legnevesebb fogásai a vindalu, a dupjáza, a korma. A vindalut ecetes páclé teszi érdekessé. A dupjáza kifejezés 2 hagymát jelent. A kabáb a magyaroknak a cigánypecsenyét juttatja eszébe. A buffath egy a zöldséglevesből kivett, szeletelt, sült étel. A birijáni fogást maszálával ízesítik rizzsel tálalják. A birijáni egyik típusa az édes puláo, mely kókuszdióval, mandulával, esetleg papayával készül.
Indiai étkezés
Indiában az étkezést a legtöbb esetben egy pohár víz felhörpintésével kezdik, ugyanis a nagy melegben a jeges pání (víz) oltja a legtökéletesebben a szomjat.
Első fogásként sokszor tálálnak Mulligatawny-levest, ez egy híg kari. Szeretettel fogyasztják a dál ételt, amit lencséből vagy sárgaborsóból csinálnak. A csatni fogásuk sokszor zöldségből, esetleg gyümölcsből készül. A mangó-csatni egy igazi különlegesség. Az étlapon találkozhatunk a dahival, mely a gyomort csillapító tejfölt jelöli. Az indusok a raita ételt fogyasztják még előszeretettel, amit Begálban Kaliának neveznek.
Raiták
A raiták sós joghurttal elkevert reszelt vagy apróra vágott zöldségek, melyek enyhítik a csípős ételek erejét és kedvezően hatnak az emésztésre.
Searchtool right.svg Bővebben: [[Raiták]]
Karik
Bár az összes indiai étel biztos, hogy nem curry, mégis a kari az indiai konyha alapja. Kari készülhet mindenféle alapanyagból húsokból, halakból, tojásból, zöldségekből. Ahány ház, annyiféle kari. Speciális ízüket a fűszerek keverékétől kapják, melyeknek összetétele nagyban függ az adott háztartás vallási előírásától, vagyoni helyzetétől, főzési szokásától és az elkészítő egyéni ízlésétől. Dél-Indiában a csilis fűszerkeveréktől meglehetősen csípős karikat főznek, az észak-indiaiak mughal konyhája viszont kerüli az erős fűszereket, elsősorban nyers kardamommagot, fahéjat, szegfűszeget és fekete borsot, koriandert és köményt használnak. A karis ételeket mindig lassan főzzük, hogy a fűszerek teljes íze intenzíven kijöjjön.
Searchtool right.svg Bővebben: [[Karik]]
Bádzsik
A bádzsik szaft nélküli zöldséges ételek, melyekhez általában rizst adnak. A bádzsi alapanyagok kiválasztásánál bátran párosíthatjuk a különböző zöldségeket, például a krumplit borsóval, karfiollal, padlizsánnal vagy hagymával. Az indiaiak előszeretettel használják a céklát, a jégcsapretket, az uborkát, a káposztát, a zöldbabot, a spenótot, a karalábét s nagyon kedvelik a tökféleségeket, valamint a nálunk nem kapható hölgyujjat. A sokféleképpen elkészíthető paradicsomot pedig a zöldségek királynőjének tartják. A bádzsikba a gyömbért szeletelve adják ezt azonban helyettesíthetjük gyömbérporral. A bádzsik akkor finomak, ha teljesen elfőtt a levük.
Searchtool right.svg Bővebben: [[Bádzsik]]
Padlizsán barták és töltött zöldségek
A bartá tulajdonképpen pépessé szétnyomott zöldségek fűszeres keveréke. Az indiaiak egyik kedvelt bartája padlizsánból készül. A töltött zöldségeket, mint például a töltött paprikát, krumplit, káposztát, paradicsomot, padlizsánt ugyancsak szívesen fogyasztják.
Searchtool right.svg Bővebben: [[Barták]]
Kofta
A kofta Afganisztán, Azerbajdzsán, Pakisztán, Irán, India, Törökország, a Balkán és az arab országok jellemző étele. Ahány ország, annyiféle variációja létezik. Neve a perzsa küfta szóból ered, melynek jelentése: darált/darálni.
Searchtool right.svg Bővebben: [[Zöldséges kofta]]
Csatnik
A kísérő ételek között előkelő helyet töltenek be az "édes-csípős" vagy "erős-savanyú" csatnik, melyek általában valamilyen gyümölcsből (almából, citromból, guavából, mangóból, banánból, eperből, szilvából, kókuszból stb.) készülnek. Ám nem kevésbé finomak a rebarbarás, paradicsomos, sárgarépás csatnik. Ezt a szószos, krémszerű ételt legtöbbször párolt rizs mellé tálalják. A krémszerű, szószos csatnik növelik az ízválasztékot és segítik az emésztést. Az indiai íz érdekében használjunk magunk készítette ecetet. Ha ilyen ecettel ízesítjük a csatnikat és a savanyúságokat nem lesz vad savanyú ízük. Az ecet készítésének leírását lásd a " főzés néhány egyéb alapanyaga" résznél. Vigyázzunk mert a boltban vásárolt ecetből a recepteknél megadott mennyiségtől jóval kevesebb kell!
Searchtool right.svg Bővebben: [[Csatnik]]
Saláták és savanyúságok
Bármilyen idény zöldségből és gyümölcsből készíthetünk ecetes savanyúságokat.
Használjuk az általunk elkészített ecetet melynek leírása megtalálható "A főzés néhány egyéb alapanyaga" című résznél. A különböző maszalák receptjeit lásd a "Curry vagy kari? Maszala a speciális fűszerkeverék" címszónál. A savanyúságok nem tartalmaznak tartósítószert!
Searchtool right.svg Bővebben: [[Saláták és savanyúságok]]
Kenyérfélék
Az indiai konyhát az indiai kenyér sok típusa teszi változatossá. A saját készítésű kenyerük, az enghati mellett ismert a csapáti is. A parátha kenyérrel hamar megtelik az ember, ami inkább lángos, mint kenyér. A kerek kenyerük a púri, amit India keleti részén lucsinak hívnak. Ismert még a zsírban sütött kacsóri és a dosza, a borsos pappar.
Searchtool right.svg Bővebben: [[Kenyérfélék]]
Kebabok
Észak-Indiában népszerűek a kebab ételek melyeknek számos helyi változata ismert, Kalkutta helyi specialitása például a "kati kebab". A kebabokat készíthetik nyárson, vagy göngyölten.
Searchtool right.svg Bővebben: [[Kebabok]]
Édességek, desszertek
Az indiaiak híresen édesszájúak, így nem csoda, hogy az országba látogatók, a rengeteg egzotikus desszertféleség, szirupba mártott golyó és sütemény között válogathatnak. A halavák önálló fogásként is fogyaszthatók. Az édességek elkészítése során az indiaiak többféle ételfestéket és sokféle esszenciát (kevara, mandula, vanília, ananász, rózsa ízű) használnak. Kedvelt fűszerük a kardamom és a sáfrány. A süteményeket hártyavékonyságú ezüstpapírral díszítik, melyet általában megesznek. Mivel az édességek között számos azonosíthatatlan nyalánkság található, a legjobb, ha kipróbáljuk mindet.
(Az ezüstpapír díszítést és a kevara esszenciát kihagytuk receptjeikből, az ezüstpapírt azért, mert a magyar ízlésnek kissé furcsa, a kevarát pedig azért, mert nem lehet nálunk kapni.)
Searchtool right.svg Bővebben: [[Édességek]]
Puláv
A fűszeres, zöldséges rizskészítmények igen ősi ételek. A pulávokba gyakorta tesznek kesudiót, mogyorót. Közkedveltek az édes pulávok is.
Searchtool right.svg Bővebben: [[Pulávok]]
Édes pulávok
Az indiaiak az édes pulávokat is - a süteményekhez hasonlóan - ehető arany- vagy ezüstlapokkal borítják. Az édes rizsekhez különféle ételszínezőt és aromát (elsősorban kevara) használnak, s gyakran belefőzik a pulávba a pisztáciát, a mogyorót, a mandulát és a kesudiót.
Rizses receptjeinkben színezőanyagként elsősorban sáfrányt vagy sáfrányos szeklicét ajánlunk, de ha van kéznél bármilyen (piros, zöld) ételfestékünk színezzünk bátran azokkal is. Az édes pulávok fontos alkotórészét a kevara aromát, azért hagytuk ki, mert nálunk még nem kapható.
Searchtool right.svg Bővebben: [[Pulávok]]
Halavák
A halavákat bármilyen apróra vágott gyümölccsel (banánnal, almával, szederrel, málnával, eperrel, szilvával, mazsolával) vagy különböző durvára vágott magvakkal dúsíthatjuk. A gyümölcsöket kissé pároljuk meg, a magvakat a darával együtt pörköljük, a diót, a mogyorót, a pisztáciát, a mandulát a pirítás elején, a mazsolát pedig a pirítás végén adják hozzá.
Searchtool right.svg Bővebben: [[Halava]]
Khírek, firnik és cérnametélt édességek
Indiában igen kedveltek a különböző tejben főtt rizses és zöldséges khírek, a firnik és a cérnametéltből készült édességek.
Searchtool right.svg Bővebben: [[Khírek, firnik]]
Rizsek
A rizs őshazája India, a feltárt leletek gondos vizsgálata nyomán kiderült, hogy a Gangesz medencéjében több mint 9000 évvel ezelőtt - előbb mint Kínában - ismerték a vadrizst, a páli és szanszkrit nyelven írt feljegyzések szerint pedig az árják bejövetele óta már kiterjedten termesztik. Ezek után nem csoda, hogy a rizsből készült ételek ősidőktől elmaradhatatlan fogásai az indiai étkezésnek.
A különböző zöldséges, szaftos, hüvelyes, fűszeres ételük szinte megkívánja, hogy melléjük rizst fogyasszanak. Indiában a sokféle rizs közül a legízletesebb a Himalája lábánál termesztett hosszúkás, nagy szemű Baszmati rizs. Az indiai asszonyok úgy tartják, hogy jó ételt csak az öreg (legalább féléves) rizsből lehet készíteni, melyre jellemző, hogy belőle egy szemet elharapva, a könnyen szétpattan.
Searchtool right.svg Bővebben: [[Rizsek]]
Zöldségfélék, hüvelyesek
Az indiai háziasszonyok leírhatatlanul sokfajta zöldségből válogathatnak a piacon. Óriási a választék. A nálunk ismeretes zöldségek - paprika, paradicsom, káposzta, sárgarépa, paszternák, spenót, saláta, fehér és piros retek, cékla, krumpli (burgonya), karfiol, csemege kukorica, padlizsán, zeller, karalábé, uborka, zöldborsó, sárgaborsó, lencse, csicsóka, sokféle bab és tök - mind kapható. A számtalan ismeretlen zöldség közül talán a legkedveltebb a hölgyujj, melynek sokféle elkészítési módját ismerik. Noha a hölgyujj speciális ízű, (egyes helyeken nálunk is kapható) megpróbálhatjuk helyettesíteni spárgával, de nem adja vissza az eredeti ízt. A receptekben szereplő mogyoróhagyma helyett használhatunk zöldhagymát vagy gyöngyhagymát. Érdekes, hogy a nálunk törökparadicsomnak aposztrofált padlizsán indiai eredetű, és az uborka is őshonos Indiában.
Hüvelyesekből is van sokféle, ugyanis a vegetáriusok protein-szükségletüket elsősorban ezekből az ételekből, a dálokból nyerik. A rizsfogásokat különféle hüvelyesekből (babok, borsók, lencsefélék stb.) készült ételekkel egészítik ki. Az urad, a mung és a masszúr hüvelyesekről már az árja irodalom is említést tesz. A fekete színű urad és a zöld mung dálról úgy tartják, hogy Indiában őshonos. A fekete színű uradot magas foszfortartalma miatt használják fel szívesen, lisztté őrölve többféle tésztát, többek között a ropogós, fűszeres ostyaféle pápadokat, a fánkhoz hasonló vadákat, a gőzben főtt idliket készítik belőle, de egészben is, önálló dál fogásként is fogyasztják. A zöld mung bab arról nevezetes, hogy az összes hüvelyes közül ez okozza a legkisebb felfúvódást. A mung babból nemcsak finom dált készítenek, de nyersen is kitűnő saláta alapanyag. A nálunk ismert lencse rokona, a maszúr az egyik legrégibb termesztett hüvelyes, Törökországban és Perzsiában már az i.e. 6-7 században ismerték.
Az urad és a mung rokonai a sutari (rizsbab), a matki (borsóbab) és a lobia (tehén bab). További hüvelyesek a lóbab (kulthi), a jácintbab (sem), a kardbab (badá-sem) és a galamb bab (thuvar). A csanát más néven bengáli dált, ami nem más mint a csicseriborsó, Kisázsiából, illetve a Kaukázus térségéből eredeztetik. Az indiai változata kisebb mint az európai, viszont sokkal gyorsabban érik. Az indiai apró csana magokat vagy egészben főzik meg, vagy lisztté őrölve sokféle édességbe, csatnikba használják, de a legfinomabb rántott zöldségek, panírok is csicseriborsó-lisztes masszából készülnek. (A csicseriborsó lisztet helyettesíthetjük sárgaborsó liszttel.) A sok-sok hüvelyes mellett sokféle zöldborsós és sárga feles-borsós étellel is kiegészítik étrendjüket.
Gyümölcsök
Indiában a gyümölcskínálat egyszerűen ámulatba ejtő. Rengeteg fajta banánból, mangóból, szőlőből, narancsból, mandarinból, ananászból lehet szemelgetni. Van cseresznye, sárgabarack (kaszibarack), szilva, dinnye, körte, datolya, füge, kókuszdió és kapható hatalmasra növő Jack-Fruit azaz Jancsi-gyümölcs, guava, papaja, jujube, csiku, licsi, gránátalma stb. A piacokon többnyire tucatszámra adják a narancsot, banánt, kilóra mérik pl. a mangót, a papáját.
A banánt fogyasztják nyersen, salátának, snack-nek, desszertnek, de főznek belőle lekvárt is. A főzőbanánt zöldségként főzve vagy sütve készítik el. Az illatos, savanyú, vékony héjú, bő levű citromot és a tamarindot ételek savanyítására használják. Dél-Indiában tamarind, szezámmag és cukor elegyéből dresszinget készítenek. A mangó, papaja, guava nemcsak frissen hanem salátaként, lekvárként és hűsítő italként is kedvelt. A kókuszból hűsítő ital és desszert készül, a kókusztejet karis ételekhez adják, kókuszolajjal pedig egyaránt sütnek és főznek.
Az olajos magvakból, csonthéjas gyümölcsökből szintén nagy a választék. Sok diót termelnek. A kesudiót nemcsak önmagában ropogtatják, hanem megdarálva panírozásra, karis ételekhez adagolva vagy desszertek díszítésére használják. A pörkölt, sózott vagy maszalás bundában sült földimogyoró szinte mindenhol kapható.
Snackek
Rágcsálni valók, harapnivalók, ízletes falatok
Searchtool right.svg Bővebben: [[Snack-ek]]
Jégkrémek és barfik
Az indiai fagylaltok, jégkrémek fenségesek. A gyerekek kedvenc csemegéje a kulfi.
A barfik gyümölcsökkel (mangó, kókusz) vagy diókkal (kesu, pisztácia) és fűszerekkel (kardamom, rózsavíz) ízesített, édesített és sűrített tejből készített édességek, jellegzetesen indiai csemege. (perzsa barf = hó jelentésű szóból)
Az indiaiak helyi specialitásuk az úgynevezett firni, mely rizsfelfújthoz hasonlít. A khoa édességet vajjal vagy cukorral ízesítik, így változik a neve: laddú, barfí, kafhi, malái, khir vagy szandra névre.
A dzsalébi sziruppal leöntött palacsintát jelöl. Az indiai gyümölcsök egy részét nem ismerik a magyarok. A guava vagy a bombay-i alfanz, a malgova, a langra (Benáreszben kapható), Lakhnauban van a szafeld mangó, ritkán fogyasztott gyümölcs hazánkban.
Searchtool right.svg Bővebben: [[Jégkrémek és barfik]]
Frissítők
Indiában a legeldugottabb helyen - még az országutak mentén - is hűtött italokat kínálnak. A választék óriási, számtalan ásványvízből, szénsavas üdítőből és valódi - mangó, lime lemon (zöld citrom), narancs, ananász stb.- gyümölcsléből lehet válogatni. Észak-Indiában szeretik a rózsa italt, országszerte a limonádét (nimbú pánit), dél Indiában pedig az ananászos vizet és a kardamomos tejet. A nagy melegben azonban legjobban a jeges páni vagyis a jeges víz fogy. Már az étkezést is azzal kezdik, éttermekben a pincérek kérés nélkül hozzák gyöngyöző falú kancsókban a jeges pánit, hogy a betérő vendégek "vándorok" felfrissüljenek.
Igen népszerű a forró tejes tea, dél-Indiában pedig a friss kávé. A tejtermékek szintén kedveltek, sokan oltják szomjukat íróval és sós joghurttal, a lasszival, a joghurtot azonban ízesítik még borssal, fahéjjal és gyömbérrel.
Sokféle és kiváló sört árulnak, hideg sör szinte mindig, mindenhol kapható. Az indiaiak többsége - a klíma és a vallásuk miatt - általában absztinens. A szeszes italokhoz csak kijelölt üzletekben, szállodákban-éttermekben lehet hozzájutni. A hazai gin viszonylag jóízű, kiváló a rum is, a whisky viszont nagyon "kaparós".
Dél-Indiában kókuszpálmaléből készítenek erjesztett alkoholos italt, amelyet - baráti- vagy családi körben - még az asszonyok is előszeretettel fogyasztanak. A részegedés ellenszereként gyömbérgyökér-darabot rágcsálnak, valamint a túlérett jack fruit magjaiból, íróból, tamarindból és öreg rizs főzésekor keletkező léből főzött italkeveréket isznak.
Nemcsak a toddi vagyis az erjesztett pálmalé indiai eredetű, amelyet a világon széles körben ismernek, hanem a puncs ital is (a puncs jelentése az indiai páncs szóból származik), amely öt alkotórészt: citromlét, cukrot, fűszert, vizet és rizspálinkát tartalmaz.
Fa Hszien a Gupta-időszakban (5. század) feljegyezte, hogy a szőlőből és cukornádból készült szeszes italt a ksatriják isszák, a vaisják erős égetett szeszt, a buddhista szerzetesek és a bráhminok pedig szőlőből és cukornádból készült szörpöt és tejterméket isznak, az alsó kasztbélieknek nincs megkülönböztető itala. Az indiai limonádét, a nímbúpánit érdemes kipróbálni.
Searchtool right.svg Bővebben: [[Italok]]
Források: 
Hun Kipcsak Magdi megosztott egy bejegyzése után
Indiai szakácskönyv[1]
Rosta Erzsébet Engedély
Nemzetközi katalógusok
WorldCat LCCN: sh85031835 BNF: cb119581363
Kategória: Indiai konyhaművészet