- Természetes antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik. A sebre öntve megakadályozza a fertőzést, és elősegíti a gyógyulást. A méz és a fahéj rendszeres fogyasztása, általános egészséges táplálkozással és mérsékelt aktivitási szinttel kombinálva, megelőzi a szívbetegségeket és kitisztítja az eltömődött artériákat.
- A méz és fahéj együtt fogyasztva rengeteg energiát ad, így az emberek magasabb szellemi éberségi- és fizikai aktivitás szintet érnek el.
- A méz és fahéj langyos vízben való fogyasztása kitisztítja a húgyhólyagot, valamint megszünteti a húgyúti fertőzéseket.
- Együtt fogyasztva, a méz és a fahéj megkönnyíti az emésztést, segít megakadályozni a felfúvódást, gázosodást.
- Rendszeres fogyasztása csökkentheti, és bizonyos esetekben teljesen gyógyítja az ízületi fájdalmakat.
- Ez az ital erősíti az immunrendszert is, segít megfázás, vírusos fertőzések esetén.
- A méz és a fahéj keverékét rákenve a fertőzött, gyulladt ínyre, csökkenti a fájdalmat és az ínyvérzést, valamint lassítja a fertőzés továbbterjedését.
- A méz és a fahéj nagyon hatásos fogyás- elősegítő
Mézet ne áruházban, hiperben, boltban vásároljunk, hanem közvetlenül termelőtől, piaci mézárustól, méhésztől. A hamisításokat leginkább a nagy mennyiséget felvásárló cégek, forgalmazók áruházláncok követik el.
8 féle akácot és 7 különböző vegyes virágmézet vizsgáltunk a méz-teszt során. A víztartalmat mértük, valamint az ízeket hasonlítottuk össze. Ezúttal Vajjon Csilla (Kőteleki Kaptár) volt szakértő partnerünk és kóstolónk.
Azért ezt a két méztípust választottuk, hiszen ezeket találjuk a boltokban legnagyobb százalékban. Az akácméz az egyik legsemlegesebb mézfajta, ezért a gyerekek és az erős mézízt nem kedvelők kedvence. A vegyes virágméz több fajta virágról gyűjtött méz keveréke és van amikor kiérződik egy-egy virág erősebben. Mi például hársot tapasztaltunk az egyik tesztalanyon.
A víztartalom az egyik minőségi mutató a méz esetében és a mérésére szolgáló leggyakrabban használt eszköz a kézi refraktométer, mely pl. a méhészek egyik fontos kelléke. Csilla elhozta az általuk használt víztartalom mérőt és azzal dolgoztunk. Egy csepp mézet tettünk az eszköz tárgylemezére és belenézve a kijelzőről leolvashattuk a kapott értéket. (A refraktométer a fény törésmutatója alapján határozza meg a cukorfokot. Gyümölcsök és bor cukorfokának mérésére is használják).
A jó minőségű méz maximum 19%-os víztartalommal rendelkezik, ennél magasabb százalék esetén nagy az esélye, hogy megromlik, 22-23%-nál kezdődik el az erjedés. A vizsgált mézek közül egy volt 21%-os, ez nagyon folyós, ízre kaparós, higított hatású volt. Találtunk egy erjedt mézet is, ennek rendben volt a víztartalma. Lehetséges, hogy már erjedten került az üvegbe, de előtte mesterségesen módosították a víztartalmát (ez sajnos az egyik hamisítási eszköz). Fontos, hogy ha erjedt, alkoholos ízt érzünk egy mézen, azt ne fogyasszuk el, mert romlott.
Csak ismételni tudjuk azt a gyakran hangoztatott tanácsot, hogy mézet ne áruházban, hiperben, boltban vásároljunk, hanem közvetlenül termelőtől, piaci mézárustól, méhésztől. A hamisításokat leginkább a nagy mennyiséget felvásárló cégek, forgalmazók áruházláncok követik el, ami annál is bosszantóbb, mert ők az egyébként magas minőségű hazai méz hitelét rontják ezzel. Ha a méz készítőjétől vásárolunk, szinte biztosan igazi mézet vehetünk, és amint a tesztból kiderül, árban sem nagy a különbség.
Végezetül ajánljuk, hogy a szokásos akác és vegyes virágmézen túl ismerjünk meg, próbáljunk ki más mézfajtákat is (pl. hárs, gesztenye, repce, napraforgó, selyemfű, facélia)! méhek a nektárgyűjtés során pollent, azaz virágport is magukkal visznek, ami ezáltal a mézbe is belekerül. A mézek pollen tartalma így sok információval szolgál, többek között segít a méz eredetiségének vizsgálatában. Ezzel kapcsolatban alább olvashatjátok egyik önkéntes szakértőnk, Miklós István írását, melynek alapját Medzihradszky Zsófiával, a Magyar Természettudományi Múzeum Ismeretterjesztési Tudásközpont igazgatójával készített interjúja képezi.
A méz pollenvizsgálatát sajnos házilag nem lehet elvégezni. A vizsgálathoz ugyanis előírt recept szerint a mézet fel kell hígítani, kémcsőbe helyezni és utána speciális műszerrel le kell centrifugálni, ezen képen egy ilyen centrifugát mutatunk be. Higítani azért kell, hogy a pollenek megfelelően tudjanak mozogni a mézben, a centrifugálás hatására pedig a pollenek a kémcső aljában sűrüsödnek be. A besűrüsödött mintát aztán mikroszkópban lehet megnézni, legalább 400-szoros nagyításban, és utána a polleneket még fel is kell ismerni. Ennek ellenére a pollenvizsgálat a mézek egyik legolcsóbb laboratóriumi vizsgálata. Nézzük végig, hogy milyen hamisításokat lehet lefülelni ennek a segítségével!
A mézek hamisításánál beszélhetünk kisipari és nagyipari módszerekről. Kisipari módszereknél mézszerű anyagból indulnak ki a hamisítók, leggyakrabban folyékony izocukorból. A folyékony izocukrot keményítőből lehet előállítani, Magyarországon nagy mennyiségben állítanak elő izocukrot kukoricából. Ebbe raknak aztán bele polleneket, virágok beáztatásával. Ha a hamisító megfelelő ismeretekkel rendelkezik, és megfelelő arányban keveri bele a mézbe a polleneket, akkor csak nehezen vagy egyáltalán nem leplezhető le pollenvizsgálattal. Azonban a megfelelő arányú pollenek összekeverése nehézkes, és ha a hamisítók nem törődnek azzal, hogy milyen pollent kevernek a folyékony izocukorba, leleplezhetőek. Szélsőséges példaként lehet említeni egy olyan pancsolt műmézet, amelyben csak pázsitfüvekből származó pollen volt. A pázsitfüvek szélbeporzású növények, a méhek nem gyűjtik a pollenjeiket, így nyilvánvalóvá válik a hamisítás.
Akác és nebáncsvirág pollen.
Nagyipari léptékben valódi mézet dolgoznak fel, nagyon apró lyukú szűrőn (úgynevezett ultraszűrőn) szűrik ki a polleneket, majd ebbe tesznek bele más polleneket. A hamisítás célja, hogy egy rosszabb minőségű vegyes virágmézből állítsanak elő lényegesen drágább akácmézet. Azonban az akácmézet sem ilyen egyszerű hamisítani. Egyrészt az akácvirágnak nagyon kevés pollenje van, másrészt a méhek az akácfa mellett nyíló egyéb virágokból is gyűjtenek nektárt, így az akácmézben sok más virágból származó pollen is van. Az alábbi képen például az akác (legömbölyített háromszög alakú) pollenje mellett a nebáncsvirág (Impatiens noli-tangere) pollenje is megtalálható.
Általánosságban is elmondható, hogy az a méz, amiben csak egy fajta pollen van, gyanúsnak mondható, mivel a méhek nem válogatnak, minden megtalálható virágból gyűjtenek nektárt. Magyarországon a repce az egyetlen olyan növény, amely nagy kiterjedésű, összefüggő területeken virágzik, így a repce mézben nagyon sok repcepollen van, de még itt is a repce pollen csak kb. 90%-át teszi ki az összes pollennek.
Van egy most elterjedő, új technika, amellyel a mézet nem kipergetik, hanem kipréselik a lépből. Így kisebb mennyiségű méz is hatékonyan kinyerhető, amivel rövidebb gyűjtési időszak méze kapható meg. A rövidebb gyűjtési időszak biztosítja azt, hogy a méz összetétele homogénebb lesz. Magyarországon az akácmézen kívül fajtamézként lehet megemlíteni a repce, gesztenye és facélia mézet. Ez utóbbi a mézontófű (Phacelia tanacetifolia) virágából készült méz, amely a nevével ellentétben nem egy fű, hanem az érdeslevelűek családjába tartozó virág. A facélia mézből származó virágpor így néz ki Mézontófüvet elsősorban Nyugat-Dunántúlon termesztenek a méhészek. Repceföldek az országban mindenhol megtalálhatóak, míg szelídgesztenye nagy egybefüggő területen csak a nyugati országrészben található meg.
Népszerű mézek még a hársméz, valamint a gyógynövények virágaiból készült mézek, például a kakukkfű, zsálya, levendula méz. Azonban ez utóbbi virágokból nincsenek akkora összefüggő területek, hogy a méhek nagy mennyiségben gyűjtsenek belőlük, ezekben a mézekben a velük együtt nyíló virágok pollenjei is megtalálhatóak. A levendula ráadásul szintén nagyon kevés pollent ad, vannak olyan hibridek, amelyek egyáltalán nem is adnak virágport. Mégis, egy pollenvizsgálattal le lehet buktatni olyan hamisított mézet, amelybe levendula illóolajat tesznek és levendulaméznek akarnak eladni. A levendula június-júliusban virágzik, így ha egy levendulaméznek árult mézben májusi virágzású virágok virágpora van, az bizonyára hamisítvány. A kakukkfűmézként árult mézek többsége is nem vagy alig látott kakukkfüvet, a jellegzetes kakukkfű íz a méhészek által a kaptárba berakott timolkristályokból származik. A timol a kakukkfű illóolaja, baktériumölő hatású, ennek a kristályosított változatát helyezik a kaptárba a méhészek, hogy megvédjék a méheket a baktériumok okozta betegségektől.
Repce és akácia pollen.
Természetesen nem csak Magyarországon készítenek mézet,
érdekességképpen egy akáciamézből származó pollent mutatunk be. Az
akácia az akáccal rokonságban álló fa, amely a déli féltekén található
meg. A jellegzetes nagy akáciapollenek mellett kisérőként repcepollent
láthatunk a képen.
Köszönjük a cikket Miklós Istvánnak, az információkat és a
képeket mindannyiunk nevében Medzihradszky Zsófiának, a Magyar
Természettudományi Múzeum Ismeretterjesztési Tudásközpont igazgatójának!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése