Feltalálók, akik belehaltak ötletükbe...

Feltalálók........ és........ végzetük...

A Discovery News összeállítást készített azokról a feltalálókról, illetve vállalkozókról, akik saját találmányuk megvalósításába haltak bele. A hvg.hu kiegészítette a listát, részben magyar vonatkozásokkal.

Az áldozatok sorában elsőként Jimi Heseldent említi a Discovery. Ő a Segway nevű járművek gyártásával foglalkozó brit cég, a Hesco Bastion tulajdonosa volt. Heselden tehát nem illik teljesen a listába, hiszen nem feltaláló volt, de alighanem az ő idei halála miatt állította össze a listát az újság. Heselden haláláról a hvg.hu-n is beszámoltunk:az 1948-as születésű férfi október elsején vesztette életét tragikus balesetben. A rendőrségi jelentések szerint lezuhant egy szikláról és egy folyóba esett, miközben túrázott cége járművével, a furcsa, kétkerekű, egytengelyű, talán leginkább a rollerre emlékeztető szerkezettel, amelyet sokan robogónak is neveznek. A Segway valódi feltalálója egyébként Dean Kamen.

Houdini (1874-1926) 

Harry Houdini Magyarországon született – ezt a Discovery nem említi, alighanem azért, mert Amerikában van egy kisváros, amelyik azzal dicsekszik, hogy ott látta meg a napvilágot a híres szabadulóművész. Weisz Erik, vagyis Harry Houdini szintén saját „találmányába” halt bele, ha kissé átvitt értelemben is. Az a trükk okozta a vesztét, amit ő talált ki, vagyis hogy megütheti bárki a felső testét, nem szenved fizikai sérülést. (Houdini haláláról azt is feltételezik, hogy nem volt ideje megfeszíteni az izmait, mert túl korán ütötték meg.)

A Discovery ezzel szemben annyit ír, hogy az ütésektől az amúgy is gyulladásos állapotban lévő vakbele perforált (gyakorlatilag kilyukadt), és az ebből keletkezett hasüregi gyulladásba halt bele. Hiába operálták meg, nem sikerült megmenteni a bűvész-szabadulóművészt, aki 1926-ban, Halloween idején hunyt el. 

Marie Curie (1867-1934) 

Madame Curie volt az első nő, aki Nobel-díjat kapott, és az első valaha élt ember, aki két Nobel-díjban is részesült. Ám ő is saját – illetve férjével, Pierre Curie-vel közös – felfedezéseibe, a radioaktivitás tanulmányozásába halt bele. A lengyel származású Marie Curie-Sklodowska fedezte fel a rádiumot és a polóniumot (az elem neve Lengyelországra utal). Mindkettő erősen radioaktív kémiai elem.

Curie kísérletezett a radon gázzal is, amely a rádiumból keletkezik (a rádium bomlik le radonná és egy alfa-részecskévé, gyakorlatilag héliummá). A radioaktív sugárzás vezetett 1934. július 4-ei halálához, ekkor 66 éves volt. Halálának oka aplasztikus anaemia volt, ami a csontvelő elégtelenségét jelenti. A betegség a vérsejtek termelődésének csökkenéséhez, illetve sejtpusztuláshoz vezet.

Thomas Andrews (1873-1912) 

Az ír Thomas Andrews a híres-hírhedt Titanic egyik tervezője volt. Lelkiismeretes mérnökként a hajón tartózkodott annak első útján. Ám a Titanic elsüllyedt, és tervezője is a hullámsírba merült.

Horace Lawson Hunley (1823-1863) 

Hasonló sors várt a katonai tengeralattjáró feltalálójára is. A jogászként, törvényhozóként és mérnökként is ismert H. L. Hunley a konföderációs hadsereg, azaz a déliek hadi fejlesztéseiben vett részt. Ekkor dolgozta ki a tengeralattjáróját. Az első teszteléskor a kilenctagú legénységből öten haltak meg.
A második kísérlet alkalmából már Hunley is a fedélzeten volt, és megpróbálták áttörni az északiak blokádját a Charlestoni-öbölben. Ezúttal azonban mindenki odaveszett a legénységből, a tervezővel együtt. (Más források szerint ez a harmadik sikertelen próbálkozás volt, az első két alkalommal elsüllyedt ugyanis a tengeralattjáró.)

Alekszandr Bogdanov (1873-1928) 

A vértranszfúzió úttörője, a szovjet-orosz Alekszandr Bogdanov tanár, közgazdász, bolsevik és orvos is volt egy személyben. Az örök fiatalság titkát tanulmányozta, amikor 11 vérátömlesztésen már túlesett. A tizenkettedikbe azonban belehalt. Sokan vitatkoznak halálának okán: egyesek fertőzésre gyanakszanak, mások a nem megfelelő vércsoportra esküsznek, sőt, még az öngyilkosság teóriája is felvetődött.

William Bullock (1813-1867) 

A New York-i születésű William Bullock találta fel a Bullock-féle rotációs nyomdát, vagyis a rotációs sajtót, ami forradalmasította a napilapok kiadását. A legenda szerint Bullock vagy belerúgott a gépébe, vagy véletlenül kapta el a gép az egyik lábát. A seb elfertőződött és hamarosan meghalt a feltaláló.

Egy magyar áldozat 

A Discovery News nem ír róla, de a Wikipedián számos feltalálóra bukkanhatunk, aki saját ötletének lett az áldozata. A magyarok között megemlítjük Enyedi Sámuelt a 18. századi Erdélyből. Ő gépész és órás volt Kolozsváron. Számos találmánya közül az egyikkel repülni próbált: szerkezetével kilépett háza ablakából, ám rögtön lezuhant és meghalt.

Néhányan a repülés mártírjai közül 

Hasonlóan vesztette életét, de magasabbról esett le Franz Reichelt 1912. február 4-én. A szabómester az Eiffel-toronyról ugrott le egy ejtőernyőhöz hasonló eszközzel. Hatvan métert zuhant, és meghalt. Iszmail ibn Hammad al-Dzsavhari (1003–1010 körül halt meg) közép-ázsiai török tudós volt, aki két, fából készült szárnnyal próbált repülni. Egy mecset tetejéről leesve zúzta magát halálra Nidzsaburban. A román Aurel Vlaicu (1882–1913) a Kárpátokat próbálta saját repülőgépével, a Vlaicu II-vel átrepülni, ám ő is lezuhant.

Kivégzőeszközök feltalálói és propagálói 

Sok kivégzőeszköz feltalálója is a maga által kreált szerkezetben szenvedett: az első közülük nem ott halt meg, de majdnem. Az akkor már Athénban élő Perillosz találta fel az ércbikát Kr.e. 550 körül. Ebben gyakorlatilag megsütötték az áldozatot. Elsőnek rajta próbálták ki, de nem abban ölték meg, inkább kiszedték belőle, és ledobták egy szikláról. Ám akinek kidolgozta a szerkezetet állítólag tényleg a bikában sütötték halálra.

Charles Justice 1911. november 9-én halt meg áramütéstől a maga készítette villamosszékben. A Kr. e. 208-ban kivégzett kínai Li Szi az általa kidolgozott Öt Fájdalom módszerével szenvedett ki, nem túl kellemes körülmények között. James Douglas, Morton negyedik grófja 1581-ben a Skóciában általa meghonosított „Skót Szűz” által halt meg Edinburgh-ban.

Egy furcsa halál 

A Wikipedia szerint Henry Winstanley (1644–1703) az általa feltalált világítótoronyban halt meg, amely a viharban összedőlt. Célja az volt, hogy a lehető legnagyobb viharban is kipróbálja szerkezetét - ez a vágya tulajdonképpen teljesült is, ám a teszt nem igazán sikerült.