Képeslap- Nyíregyháza,1930-as évek
A Kossuth tér a XVIII. század óta Nyíregyháza központja, az I. világháborúig pedig a piaca is volt.
Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is volt a településnek, innen kapta nevének második felét.
A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták. A török hódoltság idején a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerzett. Bocskai István 1605-ben foglalta el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolták. 1750 táján csak 500 lakosa volt.
A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek.
Az újonnan letelepedők többsége Békés megyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt. Megalapították első gimnáziumot az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium.
A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a megye legnépesebb települése volt.
A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, 1803-ban a Dessewffy-, 1824-ben pedig a Károlyi családtól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.
Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.
A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: 1858-ban az épülő vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs megye székhelye lett.
Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Debrecen után az Észak-Alföldi régió második legfontosabb városa.
Képeslap-Debrecen,1920 körül
A
debreceni református nagytemplom Debrecen legjellegzetesebb épülete,
1500 m²-es alapterületével az ország legnagyobb református temploma. A
Magyarországi Református Egyház jelképe, miatta nevezik Debrecent
gyakran „kálvinista Rómának”. 1805 és 1824 között épült, klasszicista
stílusban, a Kossuth tér és a Kálvin tér közt áll, a belvárosban.
A nagytemplom helyén már a középkorban is templom állt, de az leégett. Helyébe gótikus stílusú csarnoktemplom, az András-templom épült 1297 és 1311 között, alapterülete kb. 16×43 méter volt; négy főoltárával sejteti, hogy a Tiszántúl legnagyobb temploma lehetett. Ez a templom 1564-ben leégett.
Képeslap-Miskolc, Széchenyi utca, 1900
A nagytemplom helyén már a középkorban is templom állt, de az leégett. Helyébe gótikus stílusú csarnoktemplom, az András-templom épült 1297 és 1311 között, alapterülete kb. 16×43 méter volt; négy főoltárával sejteti, hogy a Tiszántúl legnagyobb temploma lehetett. Ez a templom 1564-ben leégett.
A templom megfeketedett falai 62 éven át álltak pusztán, újjáépítésüket
Bethlen Gábor vezetésével indította el a már protestáns város 1626-ban.
Rákóczi György támogatásával az építkezés 1628-ban befejeződött. 1628.
november 26-án a debreceniek az új András-templomban gyűltek össze. A
templom arculatát alaposan megváltoztatták. Téglapillérekkel
alátámasztott gerendás famennyezetet kapott, tornyát széles kőpárkány
díszítette. A cserepes sisakkal fedett favázas tornya tetején Rákóczi
György költségére készített aranyos gomb fénylett, ott mutatta az idő
múlását a Rákóczi adományozta óramű is. A templomot körülvevő cinterem
sarkában, 1642-ben építették fel a vakolatlan téglás Verestornyot,
amelyben elhelyezték azt az 56 mázsás harangot, melyet időközben
fejedelemmé választott I. Rákóczi György öntetett, a harmincéves
háborúban zsákmányolt ágyúkból, a németprónai születésű Johan Regner
gyulafehérvári harangöntő műhelyében 1636-ban, és Debrecennek
ajándékozta.
1707-ben, a Rákóczi-szabadságharc alatt a császári csapatok súlyosan megrongálták a templomot. 1802. június 11-én a város tűzvészeinek egyik legnagyobbika, mely a város egyharmadát elhamvasztotta, elérte a templomot is. A harang a tartóállványokon lesüllyedt a torony aljára. A hőségtől áttüzesedett harangot menteni akarták és vízzel locsolták, amitől megrepedt. 1873-ban újraöntötték, de kireszelték belőle Rákóczi jelmondatát – „Non est currentis, neque volentis, sed miserentis Dei.” (Nem azé, aki fut, sem nem azé, aki akarja, hanem a könyörülő Istené), és elhelyezték a kollégium oratóriumában.
Az új templom építése 1803-ban kezdődött, majd folytatódott a munka 1805-ben. 1808-ban részben Péchy tervei alapján folyt az építkezés Rábl Károly vezetésével.
A bal oldali torony 1818-ra készült el, a jobb oldali (keleti) pedig 1821. augusztus 6-án. A tornyok 61 méter magasak. Mivel az eredeti tervekben szereplő kupola nem épült meg, a két torony közt esztétikai szempontból kedvezőtlen üres hely keletkezett. 1823-1824-ben a timpanon mögé díszes frontgalériát építettek Rábl Károly tervei alapján. 1819-től már használták a templomot, de csak 1823-ra fejezték be az építkezést. A képen Ex Madarász Kovacsevity Valéria
2012.Debrecen
1707-ben, a Rákóczi-szabadságharc alatt a császári csapatok súlyosan megrongálták a templomot. 1802. június 11-én a város tűzvészeinek egyik legnagyobbika, mely a város egyharmadát elhamvasztotta, elérte a templomot is. A harang a tartóállványokon lesüllyedt a torony aljára. A hőségtől áttüzesedett harangot menteni akarták és vízzel locsolták, amitől megrepedt. 1873-ban újraöntötték, de kireszelték belőle Rákóczi jelmondatát – „Non est currentis, neque volentis, sed miserentis Dei.” (Nem azé, aki fut, sem nem azé, aki akarja, hanem a könyörülő Istené), és elhelyezték a kollégium oratóriumában.
Az új templom építése 1803-ban kezdődött, majd folytatódott a munka 1805-ben. 1808-ban részben Péchy tervei alapján folyt az építkezés Rábl Károly vezetésével.
A bal oldali torony 1818-ra készült el, a jobb oldali (keleti) pedig 1821. augusztus 6-án. A tornyok 61 méter magasak. Mivel az eredeti tervekben szereplő kupola nem épült meg, a két torony közt esztétikai szempontból kedvezőtlen üres hely keletkezett. 1823-1824-ben a timpanon mögé díszes frontgalériát építettek Rábl Károly tervei alapján. 1819-től már használták a templomot, de csak 1823-ra fejezték be az építkezést. A képen Ex Madarász Kovacsevity Valéria
Képeslap-Miskolc, Széchenyi utca, 1900
Ma:
A belváros teljes hosszán végighúzódó, a XIX. század hangulatát idéző
Széchenyi István út a város „főutcája”, de a miskolciak leggyakrabban
sétálóutcaként említik. Autó- és buszforgalma nincsen, csak villamos
közlekedik rajta.
Széchenyi utca, az élő történelem
Széchenyi utca, az élő történelem
Itt található Miskolc egyik legrégebbi lakóháza, a Rákóczi-ház, ma a
Miskolci Galéria működik benne. Továbbhaladva elérkezünk az évente
megrendésre kerülő Miskolci Operafesztiválnakis otthont adó Miskolci
Nemzeti Színház klasszicista épületéhez, mely 1857-ben épült.
A Széchenyi utca jellegzetes régi körfolyosós házai közül az egyik legkiemelkedőbb a Hajós Alfréd által tervezett Weidlich-palota szecesszió épülete.
A Villanyrendőr és a Szinva terasz
A Széchenyi út és a Kazinczy utca kereszteződését a miskolciak csak Villanyrendőr néven emlegetik, amely a főutca sétálóutcává alakítása előtt a legfontosabb kereszteződésként a város kereskedelmi életének központjának számított. Mai nevét arról kapta, hogy itt működött a város első közlekedési lámpája. Közvetlenül a Villanyrendőr mellett terül el a Széchenyi úttal párhuzamosan a Szinva terasz, mely a belváros üde színfoltja köztéri szobraival, a Szinvapatak mesterséges vízesésével.
A Széchenyi utca egyike annak a kilenc utcából álló együttesnek, mely 12 kilométeres hosszával egész Miskolcot, sőt Diósgyőrt is átszeli, ezért sokszor (és sajnos tévesen) emlegetik a Széchenyi utcát Európa leghosszabb sétálóutcájának. A valóság az, hogy maga a sétálóutca csak egy kilométeres szakaszt tesz ki a 12 kilométeres utcaegyüttesből.
A Széchenyi utca jellegzetes régi körfolyosós házai közül az egyik legkiemelkedőbb a Hajós Alfréd által tervezett Weidlich-palota szecesszió épülete.
A Villanyrendőr és a Szinva terasz
A Széchenyi út és a Kazinczy utca kereszteződését a miskolciak csak Villanyrendőr néven emlegetik, amely a főutca sétálóutcává alakítása előtt a legfontosabb kereszteződésként a város kereskedelmi életének központjának számított. Mai nevét arról kapta, hogy itt működött a város első közlekedési lámpája. Közvetlenül a Villanyrendőr mellett terül el a Széchenyi úttal párhuzamosan a Szinva terasz, mely a belváros üde színfoltja köztéri szobraival, a Szinvapatak mesterséges vízesésével.
A Széchenyi utca egyike annak a kilenc utcából álló együttesnek, mely 12 kilométeres hosszával egész Miskolcot, sőt Diósgyőrt is átszeli, ezért sokszor (és sajnos tévesen) emlegetik a Széchenyi utcát Európa leghosszabb sétálóutcájának. A valóság az, hogy maga a sétálóutca csak egy kilométeres szakaszt tesz ki a 12 kilométeres utcaegyüttesből.
2012. Miskolc
Képeslap- Tiszai Pályaudvar, Miskolc, 1900
A pályaudvar építésekor még több mint két kilométer távolságra volt Miskolctól, ma már a város egyik közlekedési csomópontja.
Már az 1832-es országgyűlésen szó esik egy Miskolc-Pest vasútvonal szükségességéről, de megépítése a megrendelő és a szolgáltató egyet nem értése miatt elhúzódik, majd a kirobbanó forradalom is hátráltatja az építkezést.
Végül 1870-ben nyílik meg a Pesttel közvetlen összeköttetést biztosító
hatvani-, majd az 1871-ben átadott gömöri vasútvonal (Gömöri
pályaudvar), ami hatalmas ugrást jelentett közlekedési szempontból.
A pályaudvar épülete
A Tiszai pályaudvar eklektikus stílusú fogadóépülete 1901-ben épült Pfaff Ferenc tervei alapján. A műemléki védelem alatt álló épületet utoljára 2003-ban újították fel, megtartva eredeti kialakítását. A homlokzatán látható 3 évszám a pályaudvar életének legfontosabb állomásaira utal. 1859: az állomás létrejötte, 1901: az épület elkészülte, és 2003: az utolsó felújítás.
Az állomásépületben megtekinthető az épület makettje, valamint váróépülete időközönként fotókiállításoknak is otthont biztosít.
A pályaudvar épülete
A Tiszai pályaudvar eklektikus stílusú fogadóépülete 1901-ben épült Pfaff Ferenc tervei alapján. A műemléki védelem alatt álló épületet utoljára 2003-ban újították fel, megtartva eredeti kialakítását. A homlokzatán látható 3 évszám a pályaudvar életének legfontosabb állomásaira utal. 1859: az állomás létrejötte, 1901: az épület elkészülte, és 2003: az utolsó felújítás.
Az állomásépületben megtekinthető az épület makettje, valamint váróépülete időközönként fotókiállításoknak is otthont biztosít.
2012 Miskolc Tiszai Pályaudvar
Képeslap-Szeged,1930-as évek
Fogadalmi templom
Nevét onnan kapta, hogy fogadalomból építették. Miután 1879-ben a város szinte teljesen elpusztult az árvízben, az egyházfenntartó kegyurak ünnepélyes keretek között tettek fogadalmat 1880. november 28-án. ”Hogyha Szeged még egyszer felépül az árvizet követően, akkor méltó keresztény templom is építtessék.”
Nevét onnan kapta, hogy fogadalomból építették. Miután 1879-ben a város szinte teljesen elpusztult az árvízben, az egyházfenntartó kegyurak ünnepélyes keretek között tettek fogadalmat 1880. november 28-án. ”Hogyha Szeged még egyszer felépül az árvizet követően, akkor méltó keresztény templom is építtessék.”
Építkezés:
1913-ban megkezdődik a templom építése, de az I. Világháború kitörése miatt 1914-ben félbe is szakad. Hogy meddig jutottak, azt ma is láthatjuk, fehér csík van a tornyokon, a Szózat szövegével: “Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért” 1914-1918. 1914-1924 között kérdéses a templom sorsa, egyesek szerint már nem is fog soha felépülni. Végül Móri Glattfelder Gyula (püspök) és Klébelsberg Kúnó (vallási- és közoktatási miniszter) összefogásával újraindul a templom építése. 1930. október 24-én szentelik a templomot.
A Fogadalmi Templom méretei:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossza: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélessége: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér: Árkádjaival a velencei Szent Márk teret idézi, mérete is pontosan akkora, 12000 m2
Harangok: 5 db, lélekharang (ez a legkisebb, 250kg), Szent Teréz harang, Magyarok Nagyasszonya harang, Szent Imre harang, Hősök Harangja (ez Magyarország legnagyobb harangja, 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája)
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
1913-ban megkezdődik a templom építése, de az I. Világháború kitörése miatt 1914-ben félbe is szakad. Hogy meddig jutottak, azt ma is láthatjuk, fehér csík van a tornyokon, a Szózat szövegével: “Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért” 1914-1918. 1914-1924 között kérdéses a templom sorsa, egyesek szerint már nem is fog soha felépülni. Végül Móri Glattfelder Gyula (püspök) és Klébelsberg Kúnó (vallási- és közoktatási miniszter) összefogásával újraindul a templom építése. 1930. október 24-én szentelik a templomot.
A Fogadalmi Templom méretei:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossza: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélessége: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér: Árkádjaival a velencei Szent Márk teret idézi, mérete is pontosan akkora, 12000 m2
Harangok: 5 db, lélekharang (ez a legkisebb, 250kg), Szent Teréz harang, Magyarok Nagyasszonya harang, Szent Imre harang, Hősök Harangja (ez Magyarország legnagyobb harangja, 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája)
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
2012.Szeged Fogadalmi templom, Dóm tér
Képeslap-az Újpesti Víztorony,1913
Az
Újpesti víztorony egy 2003 óta üzemen kívül álló víztorony, egyben
Budapest IV. kerülete, azon belül is Újpest városrész egyik szimbóluma.
Az épület 1911-1912-ben a korban modernnek számító vasbeton (vasrudakkal
merevített beton) technikával készült főképp betonból és részben
téglából.
Érdekesség:
a képen a BURV "A" viszonylatán (Nyugati pályaudvar-Rákospalota)
közlekedő villamoskocsi látható. A képen Horváth Ferencné Magdi.
A XIX. század–XX. század fordulóján önálló Újpest város 1905-ben döntött a
helyi vízvezeték-hálózat kiépítéséről. A
rendszernek, lévén Újpest területe sík, szüksége volt egy víztoronyra
is, hogy biztosítani tudja az egyenletes vízellátást a nagyobb
fogyasztású napokon is.
2012 Újpest
https://www.facebook.com/amagyarnyelv után
— Valéria Kovacsevity Ex Madarász a képei nyomán
A Mihailich Győző és Dümmerling Ödön által
tervezett épület helyén 1911. július 3-án kezdődtek meg a földmunkák. Az
újpesti víztorony egy 1500 m³-es ún. Intze-rendszerű vasmedencét foglal
magában, mely 15 méter átmérőjű. A víztorony alapozása 19 m átmérőjű
2,40 m vastag beton lemez. A torony alsó – fő teherhordó – része
téglafal, 9,50 m belső átmérővel, 1,80 m kezdő falvastagsággal. A
felépítmény 27 m magasságig mintegy 2 méternyit szűkül, a konzolok alsó
alján a külső átmérő kb. 11,6 m. A víztorony építészeti kialakításánál
ügyeltek arra, hogy az a város díszére legyen. Az építkezés 1912. július
8-án fejeződött be, ekkor adták át ünnepélyesen a torony kulcsát a
vízvezetéket üzemeltető társaság vezetőjének.
1944-ben a nyilasok fel akarták robbantani, de az újpesti partizánok sikeres rajtaütésének köszönhetően megmenekült. E hősi cselekedet emlékét tábla őrzi a torony oldalán. 2003 februárjáig a környékbeli gyárak ipari vízellátását biztosította. A Fővárosi Vízművek szakembereinek tájékoztatása szerint azóta a műtárgyat használaton kívül helyezték.
1944-ben a nyilasok fel akarták robbantani, de az újpesti partizánok sikeres rajtaütésének köszönhetően megmenekült. E hősi cselekedet emlékét tábla őrzi a torony oldalán. 2003 februárjáig a környékbeli gyárak ipari vízellátását biztosította. A Fővárosi Vízművek szakembereinek tájékoztatása szerint azóta a műtárgyat használaton kívül helyezték.
https://www.facebook.com/amagyarnyelv után
— Valéria Kovacsevity Ex Madarász a képei nyomán
: +1 pont