http://aranylo.blogspot.com/

2012. február 14., kedd

ILLIK TUDNOM, MERT MAGYAR VAGYOK .Italok-első rész



***************** 

 ÁLDOTT 2012  KARÁCSONYT !

Kívánd, hogy mindaz, amit ma éjjel gondoltál,
Ugyanúgy igaz legyen holnap s holnapután,
Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet,
Békés karácsonyt mindenkinek!

Piramis - Kívánj igazi ünnepet!






***********************
ILLIK TUDNOM, MERT MAGYAR VAGYOK
MÁTYÁS SZABOLCS után

Tokaji aszú            Egri bikavér                Szódavíz (szikvíz)
Fröccs                    Pálinka                         Unicum
Ásvány-, gyógy- és hévizein                 Rákóczi János            
Kugler Henrik      Gerbaud Emil       Dobos C. József         
Gundel Károly      Túró Rudi             Pemetefű cukorka      
Rigójancsi              Indiáner                Szaloncukor    Méz
Debreceni mézes  Tordai pogácsa          Grillázstorta
Halászlé (bajai, tiszai) Gulyás(leves)     Palócleves
Zacskós levespor     Hajdúsági torma    Szilvalekvár
Makói hagyma        Kibédi hagyma        Őrölt fűszerpaprika
Kajszibarack         Zentai sárgadinnye    Hevesi (Csányi) dinnye
Szabolcsi alma      Bogyiszlói paprika       Vecsési káposzta     
Szőlőfajtáink         Nagydobosi sütőtök    Milotai dió
Homoki szarvasgomba     Tarhonya        Kalács
Csigatészta            Lebbencstészta     Orosházi libamáj
Gyulai kolbász      Csabai kolbász     Pick téliszalámi
Herz téliszalámi    Slambuc7

Tokaji aszú
Az aranysárga nedű Tokaj városáról kapta nevét, ahol egy véletlen folytán, egy elhúzódott szüretnek köszönhetően jöttek rá az aszúborkészítésének titkára. A legenda szerint Lorántffy Zsuzsanna az udvari papját bízta meg a szőlőszürettel,azonban az egész novemberig elhúzódott a háborús helyzet miatt, így a tőkén maradt szőlőszemek összeaszalódtak. A szüretet
követően a bort tufába vájt kőpincékbe rejtették (nehogy azt az ellenség megtalálja), s amikor az aszottra érett szemekből készült bort megkóstolták, akkor olyan fenséges ízt és zamatot éreztek, mint amit előtte még sohasem. A legenda szerint így született meg 1630 táján a tokaji aszú. A finom bornak gyorsan híre ment egész Európában, így a pápák és Európa uralkodói is- XIV. Lajostól I. Péterig - mind asztalukra parancsolták a nemes nedűt.
XIV. Lajosnak, a Napkirálynak kedvenc italává vált a magyar borkülönlegesség, aki amikor azt megízlelte, a következőt mondta: „Vinum regnum, rex vinorum”  (A borok királya, a királyok bora), mely azóta elmaradhatatlan jelmondata lett
minden üveg tokaji aszúnak. A kor neves tudósa, Paracelzus még meg is vizsgálta, mivel az a hír járta, hogy a magyarok aranyat tesznek a borba, attól olyan szép sárga színű. Az aszú bor értékét a „puttony” (kb. 30 liter) jelzi, mely az egy gönci hordóba (kb. 136 liter) tett aszú szőlő mennyiségétől függ. A gondosan, kézzel kiválogatott aszúszemeket kinyomkodják, majd három-hat puttonnyi aszútésztát (a kinyomkodott aszúszem) öntenek bele egy gönci hordónyi tokaji borba. Ezt állni hagyják egy-két napig, leszűrik, majd éveken keresztül hordókban pihen. A Magyarországon és Szlovákiában termelt aszúbor selymes, zamatos ízét a vulkáni talajnak, a sajátos mikroklímának, s az
évszázadok alatt felhalmozódott tapasztalatnak köszönheti. (A két ország között kisebb vita is támadt a névhasználat miatt; az EU döntése értelmében mind a két ország használhatja a „Tokaji” nevet, azonban Szlovákiának be kell tartania az aszúbor szigorú termelési követelményeit.)

Egri bikavér
Az Egri bikavér létrejötte nem a véletlen műve (mint a Tokaji Aszúé),
mivel Gröber Jenő (1869-1941) volt az, aki a 19. században többféle
jóminőségü vörösbort ötvözött, melynek végeredményét mindannyian ismerjük
és szeretjük. Gröber Jenő egy egri borász volt, aki munkáját nem csupán megélhetési lehetőségnek tekintette, hanem hivatásnak, és köztudottan minőségi borokat készített. Nevéhez köthető egy speciális ekekapának (Gröber-féle kapálóeke) a megalkotása is, mely a szőlőművelésnél használatos. A többféle szőlőt is tartalmazó Egri bikavér elkészítése a következőképpen történik: az érett szőlőt — mely bőségesen tartalmaz cukrot és festékanyagot — leszüretelik, majd átválogatják, mivel csak a megfelelő minőségű fürtöket használják fel. A szőlő egy részét fürtöstől ledarálják, másik részét pedig leszemezik. (Az arányra
vigyázni kell, mivel a túl sok szár keserűvé teheti a bort.) Az egészet egy nagy kádba teszik, ahol napjában többször is „megcsömöszölik”, mely által még erőteljesebb a színanyag kioldódása a szőlőhéjból. Mint az a fentiekből is kitűnik, készítése viszonylag nehézkes, ezért nagy tömegben nem készítették
sohasem, azonban igény mindig volt rá, melynek az lett az eredménye, hogy már régen is hamisították. A hosszas folyamatnak ráadásul csak a második egri borvidék  térképeesztendőben Ízlelhetjük meg az eredményét, mivel akkor lesz meg az egyedi
zamata és íze. A bor nevének eredetére a „néphagyomány” több magyarázatot is ad. Az egyik rege szerint az Eger határában élő remetét, Szent Egyedet, a pogányok megölték, akinek vére megöntözte a környező lejtőket, s ettől terem
itt ilyen vörös bor. A másik, talán ismertebb magyarázat az egri várvédőkhöz köti az elnevezést, miszerint Dobó István várkapitány 1552-ben vörös bort itatott a már fáradó katonáival, akiknek arcán végigcsurgott a piros nedű, melynek láttán a törökök azt hitték, hogy a magyarok bikavért ittak, s attól lettek olyan erősek és bátrak.

 Szódavíz (szikvíz)
Sokan Jedlik Ányos (1800-1895) legnagyobb találmányának nem a dinamót, hanem a szódavizet (szikvizet) tartják. Hogy melyik van nagyobb hasznára az emberiségnek, arról el lehet vitatkozni, az azonban tény, hogy ma már el sem tudnánk képzelni életünket a hűsítő buborékok nélkül.
Jedliket 1822-ben a Benedek-rendiek győri gimnáziumába helyezték tanárnak, ahol matematikát, fizikát és természetrajzot tanított. 1828-ban megalkotta „villanydelejes forgonyait”, majd ezután kicsit „elkalandozott” és a
szódavízgyártással kezdett foglalkozni, amit sikeresen meg is oldott (1829), majd találmányáról a következőket mondotta: ,A mesterséges ásványvizeknekA zseniális elképzelés 1841-ben vált valósággá, amikor is nem hátrányára, hanem előnyére, a feltalálónak pedig nem szégyenére, hanem dicsőségére válik, ha sikerül az addig elértnél nagyobb mennyiségben juttatni a
vízbe szabad szénsavat, még annál is többet, mint amennyit a természetes vizek tartalmaznak!”
Budapesten megnyílt az első szikvízgyártó üzem, így Jedliknek köszönhetően
megoldottá vált a szikvíz ipari méretekben történő előállítása. Jedlik azonban nem hagyta abba ezirányú kutatásait, így nevéhez köthető még a szódáspalack
megalkotása is. Sőt, a műanyag szifon feltalálása is magyar ember nevéhez köthető, mégpedig a
püspökladányi illetőségű Nagy Lajoséhoz, aki
szikvízgyártással foglalkozik a Hajdú-Bihar megyei városban; találmánya 1992-től kapható a boltokban. De itt még nem ér véget a sor, ugyanis a világ legnagyobb szódásüvegét is hazánkban, Hajdúsámsonban készítették el (121 cmmagas és 42 liter szóda fér bele), ahol az elárverezett szódásüveg árát jótékonycélra fordították.
Napjaink szikvízkészítőinek hosszas küzdelme meghozta eredményét, és
termékük hungarikumként került be a magyar élelmiszerkönyvbe.

Fröccs
A fröccs születése Fóton történt, Fáy András híres pincéjében.Vörösmarty 1842. október 5-én írta meg híres versét, amelyből megtudhatjuk mi is, lassan 170 év múltán, hogy "Fölfelé megy a borban a gyöngy". 
A szódavíznek köszönhetően van egy olyan italunk, amit nekünk köszönhet a világ: ez bizony a fröccs. Sokan lenézik és kissé kommersz italnak tartják, holott rendkívül egészséges, mely nem arra való, hogy megrészegedjék tőle az ember, hanem a meleg, fülledt nyári napokon hűsítsen, s az emésztést elősegítse. Attól függően, hogy mi a „célunk” a fröccsel, különféle keverési arányokat alkalmazhatunk, melyek közül a legismertebbek a következők:
Nagyfröccs: 2:1 (két dl bor, egy dl szódavíz), Hosszúlépés: 1:2 (egy dl bor, két
dl szódavíz), Kisfröccs: 1:1 (egy dl bor, egy dl szódavíz), Házmester: 3:2
(három dl bor, két dl szódavíz), Polgármester: 6:4 (hat dl bor, négy dl szódavíz).
A fenti fröccsfajtákon kívül természetesen van még számos kevésbé ismert egy deci szkevernek, mely Krúdy szerint azért kell, hogy „megviccelje” a bort. Mint már az a fentiekben is említve volt, a szódavízkészítés eljárásának kidolgozója Jedlik Ányos volt, akit egyszer egy szüreti mulatságra hívtak meg Fótra, ahova jómagyar szokás szerint nem akart üres kézzel érkezni, így ő legújabb találmányával, a szódavízzel ment ismerőseihez. A szüreten több híres ember is jelen volt, köztük Vörösmarty Mihály, aki meghallván az újszerű ital nevét, „túl németes”-nek találta a „Spritzer” elnevezést, így a bor és a szódavíz keverékének a fröccs nevet adta, tehát Vörösmarty Mihályban tisztelhetjük a fröccs névadóját, (lásd: Vörösmarty Mihály: Fóti dal)Tudománytörténeti érdekességként megemlítendő, hogy a fröccskészítés„eljárásának” kidolgozása kissé öncélú találmánya volt Jedliknek, mivel állítólag gyomra miatt nem tudta meginni a tiszta bort, ezért azt neki vízzel kellett hígítania. Tiszta vízzel hígítva azonban sokat vesztett élvezetéből a nemes nedű, ezért ha a tudós továbbra is bort akart inni, akkor muszáj volt kidolgoznia a szódavízgyártás eljárását.

Pálinka

Ősi italunk, mely az elmúlt évszázadok alatt hűséges társává vált a
magyar embernek jóban s rosszban. Hazánkban a pálinka az 1300-as években
kezdett elterjedni, azonban akkor még aqua vitae-nek (az élet vize) nevezték,
majd később, Mátyás idején crematum-ként illetve crematura-ként illették. A pálinka szó a 17. század környékén jelent meg nyelvünkben, mely a
nyelvészek szerint a szlovák nyelvből került hozzánk. Sokáig a földesúr monopóliuma volt a szeszfőzés, ami 1850-től az állam kizárólagos jogává vált.
Az utóbbi időben azonban a név használatának szabályozása is szükségessé vált, mivel sokan a név erejét kihasználva „elfelejtettek” gyümölcsöt tenni a pálinkába, így 2002 júliusa óta csak az az ital viselheti a pálinka nevet, mely száz százalékig gyümölcsből lett előállítva, és legalább 37,5%-os alkoholtartalommal
bír. A pálinka feliratot kizárólag a hazánkban és négy osztrák tartományban (itt csak a kajszibarackból készült pálinkák) előállított italok
viselhetik.
Magyarországon a pálinkafajtákat leginkább egy városhoz és egy tájegységhez
lehet kötni, amely mára egybeforrt az évszázadok során. A „hírős város”, Kecskemét környékén a barackpálinka készül (Fütyülős barackpálinka), mely csak speciális kajszifajtákat tartalmazhat (Gönci magyar kajszi, Magyar kajszi, Pannónia, Bergeron, Ceglédi bíborkajszi); a szatmár-beregi tájegységen pedig a híres szatmári szilvapálinkát, a szilvóriumot főzik. Ezeken kívül természetesen készítenek máshol és másfajta gyümölcsből is pálinkát, melyek nemkevésbé finomak, mint a fenti kettő (pl. Szabolcsi almapálinka, Gönci barackpálinka, Halasi körtepálinka /Kiffer körtéből/, ágyaspálinka, diópálinka, törkölypálinka). A valódi gyümölcsből készült, kézmelegségű pálinkából egy kupicányi (vagy más néven stampedli, feles) jótékony hatást gyakorol a szervezetre, mely segíti az emésztést.

Unicum
A legenda szerint a „kalapos király” (II. József) amikor 1790-ben
megkóstolta egyik orvosának, dr. Zwacknak az emésztést elősegítő, gyógynövényekből összeállított gyomorkeserűjét, akkor a következőket mondotta: „Dr. Zwack, das ist ein Unicum." (Zwack úr, ez unikum!) - aki ezáltal nevet is adott a nedűnek. Zwack József 1840-ben, Budapesten nyitotta meg a mára világhírűvé vált szeszgyárát, mely abban az időben jóval többféle italt gyártott (több mint kétszáz félét). 1895-ben kapta meg a cég a „Császári és királyi udvari szállító” címet, amely Közép-Európa legnagyobb italpárló kapacitását tudhatta magáénak. A második világháború után a Zwack családnak el kellett hagynia az országot, és külföldre menekülnie. A gyár és a felszerelések itthon maradtak, azonban az Unicum titkát magukkal vitték idegen honba, így
hazánkban csak egy Unicum utánzatot tudtak gyártani, ami ennek ellenére is
igen kelendő volt. A Zwack család miután megvetette lábát Olaszországban,
1969-ben ott is elkezdték italuk gyártását, ami a taljánok földjén is nagy
sikernek örvendett. Amint azt a politikai helyzet lehetővé tette, Zwack Péter az
elsők között jött vissza Magyarországra, s 1989-től ismét megindulhatott a hazai gyártás, immár az eredeti receptúra szerint, a hagyományos gömb alakú
üvegben. Sokan próbálták már megfejteni az Unicum titkát, azonban nem sok sikerrel. A cég csupán annyit árult el, hogy több mint negyven gyógynövény alkotja. A titkot csak a család néhány tagja birtokolja - immáron az ötödik generáció -, amit már több mint két évszázada őriznek. A gyógynövényeknek köszönhetően, számos kedvező élettani hatása van a több mint hat hónap alatt
tölgyfahordóban érlelt nedűnek, amit a szakértők szerint konyakospohárból érdemes kortyolgatni, „hogy az ital felszíne fölött létrejöhessen az Unicum-aura, az az illatfelhő, mely a poharat szájához emelőt első kellemes hatásként éri.”


Nincsenek megjegyzések: