ÚT egy egészséges hosszú élethez. Második rész.

Dr. Wallach egy igen népszerű orvos Amerikában, akit 1991-ben

Nobel-díjra jelöltek.

(Egy moszkvai előadás szövege lett felvéve, a fordító megőrizte az

előadó sajátos szóhasználatát.)

Nagyon olvasmányos és tanulságos!

Ne riadjon meg a szöveg hosszától !

Nekem nagy mennyiségű információ van a tarsolyomban.

Szeretném megosztani ezt Önökkel.

Elsőként A gyomorfekély. Bizonyára hallották már, hogy a gyomorfekélyt a

stressz váltja ki. Az állatorvosok már 50 éve tudják, hogy a

sertéseknél a gyomorfekélyt egy baktérium okozza. Mi nem engedhetjük

meg magunknak a drága műtétet a sertés gyomrán, de ha megengedhetnénk,

akkor a flekkenünk 275 dollárba kerülne.

Létezik egy bizmar nevű ásványi anyag, amelynek a segítségével a

gyomorfekély a sertéseknél műtét nélkül is gyógyítható. Ezt meg is

tettük a bizmar, egyéb ásványok és tetraciklin segítségével.

Az egészségügyi intézetek csak 1994. februárjában közölték, hogy a

gyomorfekély nem a stressz következménye, hanem baktérium okozza, és

gyógyítható. Pedig a kutatók általában így nyilatkoznak: "...reménykeltő

eredményeket mutat, amelyek jótékony hatással lehetnek..." Itt pedig

kertelés nélkül nyilatkoznak, hogy a gyomorfekély "gyógyítható". Azt

írják: "a gyomorfekély a bizmart és a tetraciklint kombináló új

segítségével gyógyítható". Aki nem tudja, mi a bizmar, menjen

el egy gyógyszertárba és 2 dollárért vegyen meg egy üveg rózsaszínű

folyadékot. Az a neve, hogy peptobizmar. Naponta egy teáskanállal a

gyomorfekély gyógyítható. Lehet 5 dollárért meggyógyulni, vagy műtőbe

vonulni. Választhatnak!

Nos, melyik a második leggyakoribb halálos betegség?
Így van, egy szörnyű betegség, rák a neve.

1993. szeptemberében a Bostoni onkológiai intézetben kijelentették,

hogy egy rákellenes diétát dolgoztak ki. A kutatások Kínában folytak,

annál az egyszerű oknál fogva, hogy a kínai Hinaj tartományban

regisztrálták a legmagasabb megbetegedési szintet.

Öt éven át 29000 embert vizsgáltak. A betegek kétszer akkora adag

vitamint és ásványi anyagot kaptak, mint amennyit az amerikaiak

esetében javasoltak. Vagyis ha a javasolt napi C-vitamin mennyiség 60

mg, akkor a betegek 120 mg-ot kaptak.

Alan Paul, egy ismert amerikai orvos, azt mondta, hogy ha el akarjuk

kerülni a rákos megbetegedéseket, akkor naponta 2db citromot enni,

10.000 mg C-vitamintkell(ene) szednünk.
Következésképp a C-vitamin nagy dózisokban a várt antioxidáns hatás helyett prooxidánsként viselkedett, szabadgyökök és hidrogénperoxid képzõdését segítve elõ, amelyek a  megölik a tumorsejteket.

Az lett az eredmény, hogy azok az orvosok, akik hevesen vitatkoztak

Alan Paullal, már itt hagyták ezt az árnyékvilágot (nyugodjanak

békében!), ő pedig él és virul. Alan Paul most 94 éves, naponta 14 órát

dolgozik, hetente 7 napot, egy farmon él Kaliforniában, San

Francisco-i egyetemen tanít.

Csak rajtunk múlik, hogy a rég elhunyt orvosok tanácsait fogadjuk meg,

vagy dr. Paul véleményét támogatjuk. Szóval, teljesen normális dolog,

ha dupla adag C-vitamint és A-vitamint szedünk, semmi baj nem lesz

belőle. Ezenkívül szükség van még cink, riboflavin, molibdén, stb.

bevitelére is.Napi 1kg színes gyümölcs evése ajánlott.

Van még egy különösen hasznos anyagcsoport: az E vitamin, a

béta-karotin és a szelén. Abban a betegcsoportban, ahol a betegek 5

éven keresztül E-vitamint, béta-karotint és szelént kaptak, a

halálozás 9%-kal csökkent, vagyis minden 100 halálra ítélt betegből 9

ember túlélte. A Hinaj tartományban leggyakoribb betegségek, a gyomor

és a nyelőcsőrák esetében 21%-uk élte túl. Ebben az esetben az

orvosnak kellene átadnia ezt az információt. Ha már nem akart

felelősséget vállalni, legalább lehetővé tehette volna a választást.

Ezek miatt én egyszerűen nevetségesnek tartom a páciensekhez való

hozzáállásukat. Másfelől, ez is egy újabb bizonyítéka az orvosok közönyének.

Megyünk tovább! Ízületgyulladás. 1993. szeptemberétől a Harvard és

Bostoni Egyetem egészségügyi kutatóintézeteinek kórházaiban

csirkeproteinnel (?) kezelték azokat a betegeket, akiknek ízületgyulladás

következtében meg voltak dagadva az ízületeik. Olyan betegeket

választottak ki, akiknek az állapotát gyógyszeres kezeléssel nem

sikerült javítani. Ők aszpirin-, mezotrixid-, prednizolon-,

kortizon-injekciókat, és különböző fizikoterápiás kezeléseket kaptak.

Egyetlen lehetőségük maradt, a műtéti ízületcsere.

Ekkor azt mondtam: "Figyeljetek, ezek az emberek már annyit

szenvedtek, hogy esetleg hajlandóak lennének még 90 napig szenvedni,

én meg egy kísérletet elvégeznék." A kísérletre 29 beteg volt

hajlandó. Ezek az emberek, akiken az orvosok már semmilyen egyéb módon

nem tudtak segíteni, a következő kezelést kapták: minden reggel egy

púpos kanál aprított csirkeporc, narancslében elkeverve. 10 nap után

minden fájdalom és gyulladás elmúlt (?), 30 nap múlva a betegek már

megengedhették maguknak az ízületeik óvatos használatát, három hónap

elteltével teljesen helyreálltak az ízületek funkciói.

Most pedig megnevettetem Önöket.

A nevetséges momentum az, hogy a Harvard kórházában kísérletet végző

orvos kijelentette, hogy a csirkeporc gyógyszer. Ha képes

meggyógyítani a betegséget, akkor gyógyszernek minősül, amit receptre

kell felírni. Rögtön láttuk, ahogy pörög és számol az agya: "... 300

dollár egy kapszula, összesen 25 beteg...".

De ha nem akarunk ezzel vesződni, elég bemenni a gyógyszertárba és

megvenni egy noxigelon nevű szert. A nők nagyon jól ismerik ezt, a haj

és a köröm erősítésére használják. A fő összetevője a marhaporc, amely

jól fogja majd erősíteni az Önök porcait és csontjait. Ha naponta

bevesznek fél teáskanállal, narancslében keverve, ráadásul

kolloidásványokat is szednek, minden 100 fontra 1 unciát számolva,

akkor ha a következő alkalommal idejövök, majd felszaladnak a

színpadra, és össze-vissza csókolgatnak és ölelgetnek, ha egyáltalán

eszükbe jut még az ízületgyulladás.

Hallott már valaki az Alzheimer-kórról? Most mindenki tud róla, pedig

amikor én kisfiú voltam, ez a betegség egyszerűen nem létezett. Most

viszont az egyik legelterjedtebb betegség, amely minden második, 70 év

fölötti embert megtámad. Ijesztő adat. Hogy lehet megállapítani ezt a

betegséget korai stádiumában az állatoknál, és hogy lehet

meggyógyítani? El tudják képzelni, mekkora veszteség érne egy farmert,

ha az anyakoca elfelejtené, miért is ment oda az etetőhöz?

Emiatt az állatorvosok már 50 évvel ezelőtt elkezdték vizsgálni a

betegséget, és igyekeztek meggyógyítani azt. Megpróbáltunk nagy adag

E-vitaminnal eredményt elérni. A háziorvosuknak illett volna küldeni

egy levelet 1992. júliusában, amikor a Kaliforniai Egyetem San Diegói

orvosi tanszéke közzé tette, hogy az E-vitamin lassítja a

memóriavesztést Alzheimer-kór esetében. És csak 50 évvel maradtak le

az állatorvosokkal szemben.

Éppen ezért talán biztonságosabb lenne állatorvoshoz fordulni. Aztán

mondják, kinek volt már szerencséje a vesekőhöz? Igen, látok néhány

kezet.

Az orvos mitől tiltotta el legelőször az étrendben? Kalciumtól. Semmi

tejtermék, semmi leves, semmi étel, amiben kalcium van. Szentül hittek

abban, hogy a vesekő az ételben található kalciumból (?) képződik.

Valójában a vesekő a saját csontjainkból képződik. Amikor kalciumhiány

van, akkor jelennek meg a vesekövek. Már ezer éve tudják az emberek,

hogy a háziállatoknál a vesekő megelőzéséhez több kalciumot,

magnéziumot és bórt kell adni nekik. De a marhák, birkák és kecskék

anatómiája olyan, hogy ha megjelennek náluk a vesekövek, akkor

egyszerűen kimúlnak. Ha az emberben jelenik meg a vesekő, akkor csak

sajnálja, hogy nem tud meghalni, akkora fájdalmat érez.

Mi tudjuk, hogy kell megelőzni ezt a betegséget. Még 1993-ban kellett

volna levelet kapniuk a háziorvostól, amelyben az áll, hogy a kalcium

csökkenti a vesekő megjelenésének kockázatát. Több mint 40000 pácienst

vizsgáltak, akiket öt kategóriába soroltak. Abban a csoportban, ahol a

legnagyobb volt a kalciumadag, senkinek sem volt veseköve.

Emlékeznek, mondtam Önöknek, hogy az orvosok 58 évet élnek, mi pedig

75-öt? Nos, egy csoport profi, akik megmondják nekünk, hogy kell élni,

bizonygatják nekünk, hogy tilos a só, a koffein, a vaj, inkább alig

kell ennünk, és nem csinálni semmiféle hülyeséget, 58 évesen

meghalnak; eközben azok, akik 120-140 évig élnek, egy csésze teába

beletesznek egy darabka sót (!) is. Márpedig ők naponta 40 csészével is

megisznak, vajjal főznek és 120 évig (?) élnek.

Akkor most kinek higgyünk? Azoknak, akik 120 évet élnek, vagy akik

58-at? Önökön áll a döntés. Bár vannak orvosok, akiket én nagyon is

tisztelek.

Az aneurizma . Ez egy olyan betegség, amikor a szövet

rugalmasságának elvesztése következtében gyenge artéria kitágul.

1957-ben megtudtuk, hogy az aneurizma oka a szervezet rézhiánya. Akkor

egy olyan projekten dolgoztunk, amelynek során 200 ezer pulykát

figyeltünk meg. Különleges tápot kaptak, amibe 90 különböző tápanyagot

adagoltak. Az első 13 hétben az állománynak a fele elpusztult.

Boncoláskor kiderült, hogy mindnek aneurizma volt a haláloka. Miután a

farmerek megduplázták a réz mennyiségét, 500 ezer (!) pulykát felneveltek

úgy, hogy egy sem pusztult el aneurizma miatt.

Ezt a kísérletet elvégeztük egerekkel, macskákkal, kutyákkal,

marhákkal, sertésekkel, stb., és arra a következtetésre jutottunk,

hogy ezt a betegséget a rézhiány okozza.

A korai őszülés az első tünete annak, hogy rézhiány van kialakulóban.

Ráadásul a bőr összeráncosodik, mert a szövetek rugalmassága csökken,

karikás lesz a szemkörnyék, barázdált lesz az arc, olyan lesz az

ember, mint egy aszalt szilva. 

A rézhiány rengeteg apró tünettel és hosszú távú következménnyel járhat.
Mivel a réz segíti, hogy a vas beépüljön a hemoglobinba, rézhiány esetén a betegek állapota akkor sem javul, ha emelik vasbevitelüket.
Rézhiány következtében megemelkedhet a vér koleszterinszintje, mely hosszú távon szív-, és koszorú-érrendszeri megbetegedésekhez vezet.
Fontos szerepet játszik a réz a különböző speciális bőrbetegségek, bakteriális és gombás fertőzések kezelésében is, így hiánya lehetővé teszi az ilyen típusú betegségek következmény nélküli tobzódását szervezetedben.
A csontok, a bőr és a kötőszövetek egyik alapvető fehérjéjének – a kollagénnek – a termelődése is lassulhat, hiszen a réz nélkülözhetetlen alkotó eleme a folyamatnak.