A MAGYAR GESZTÁK ,kódexek,magyar népi emlékezet - mind a szkíták , hunok ,avar ,magyar folytonosságát idézik meg.
Ezt támasztják alá zenei kutatások, régészeti leletek és ma ázsiai népek élő emlékezetei.
EGY ISTEN hitűek voltak .ÖREG ISTENHEZ fohászkodtak-imádkoztak. " ÖREGISTEN" mint szó , mai napig használt a káromkodásunkban.
Fellelt régészeti anyagunk szerint sumer gyökerű terjeszkedést láthatunk Eurázsiában, Sumer földről, a sumer anyaországból Ki.e.2400éve .
Mindenütt megjelentek Eurázsia sok pontján, hogy egy földrészt új fejlődésre vigyenek .
A szkíták viseltek : magas hegyes sapkát, hosszú kabátok , derekukon övet .Nadrág betakarta a csizmát. A gazdagabb harcosok vastag varrott bőr kabátot viseltek. Kerek hosszúkás fonott pajzsot terítettek a bőr védelmére.
Az elsődleges fegyverük volt a szkítáknak a rövid összetett íj, finom nyílhegy, amivel nyolcvan méterre eltudták találni a kiszemelt áldozatot.
A szkíta nemzet pedig kemény volt a harcban és gyors a lovon: a fején sisakot hordott, az íjjal, nyíllal különbül bánt, mint a világ összes nemzetei közül bármelyik, s hogy csakugyan ilyen volt, azt az utódaikról is megismerhetitek."
A szkíták sírhelye a kurhans-halom-domb .A nagy szkíta vezéreknek és királyoknak igen nagy sírhelyük volt. A legnagyobb ezek közül kurhans a magassága egy hat emeletes épület, és több mint kilencven méter széles.
A szkíták terjesztették el egész Eurázsiában a finoman megmunkált aranyból készült használati tárgyakat Arany volt bevarrva ruhájukba lemezek formájában , övekben. Aranyból voltak brossok, nyakláncok, kardok hüvelye, sisakok, fülbevalók, és dísztárgyak. A szkíták különös előszeretettel ábrázolták használati eszközeiken a kedvelt motívumaikat.: griffek, oroszlánok, farkasok, szarvasokat, leopárdok, sasok és növény-virágfüzérek . A történész, William Montgomery McGovern, azt állította, " Tömeges a bizonyíték előttünk, hogy ez a Scytho-szarmata állatstílus elterjedt minden részén az ókori világban, és fontos hatása volt nemcsak a európai művészetre, hanem az ókori kínai művészetre is ."
Kr. e. IV. századból,Ermitázs Múzeumban
A szkíta sírokban, régészek találtak koponyákat , amibe három kis lyukat fúrtak - így gyógyították az agyi duzzanatot. Ehhez műtéthez marihuánát használtak, amivel enyhítették a műtéti fejfájást . Maga Hérodotosz írt erről , mint legősibb fájdalom csillapításról.
Hérodotosz azt vallotta, hogy a szkíták viseltek tetoválás jeleket, különösen a vezérek , nemesek. A szkíta tetoválást megerősítette 1948-ban, amikor egy orosz régész felfedezett, egy szkíta vezér megfagyott testét. Ő tetoválásában,egy stilizált kép ami egy szarvast és egy kost ábrázol a jobb karján, két griff a mellén, és egy hal a jobb lábán. A szakértők szerint újabb bizonyíték, hogy a szkíta fantáziadús ábrázolásai befolyásolták a művészetet Kínában, Perzsiában, Indában, és Kelet-Közép-Európában.
Hérodotoszhoz kapcsolódik egy történet, összecsapás a szkíták és amazonok között az Azovi-tengernél . Nem volt az igazi háború ,mert a szkíta férfi harcosok átcsábították magukhoz a női harcosokat, amazonokat .A régészek a közelmúltban találtak számos jól felfegyverzett szkíta nők temetkezési helyeit .
Hérodotosz jelentése szerint, Dárius visszavonta 700.000 emberből álló seregét a szkíta harcosokkal szemben. Szétzúzták az asszír birodalmat is.
8000ezer éves szkíta-hun-magyar sírokban a régészek találtak lekötözött edényekben tönköly búzát.
Ez az ősi tönköly búza csírázó képes , elvetve érett búza kalászt hozott. Ennek óriási értékét fedezte fel drKalmár professzor úr. A búza szemeket évente elvetve, egyre több ősi tönköly búzához jutott . Most már nagyobb területeken lehet termeszteni. Minden kórokozóval szemben ellenálló és direkt termő vagyis minden ősszel újravethető a búza szem .
Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda
"Tündér Ilona ősmagyar legendája az egyetemes kultúra, a világ a kulturális örökségének egyik legszebb története, amely a szerelem Isten párosát, Világszép Tündér Ilonát és az aranyló Napistent Magyar Miklóst jeleníti meg. Az aranykort idézi fel az arany kertet, a földi paradicsomban káprázatos aranyalmafák körében élt és gyönyörű magyar gyerekekkel népesítette be a földet. A nagy Szkíta aranykori gazdagsága a kánaán méz- és tej folyókkal ékesített földje, a Himalaya varázslatos szépsége, aTündérországként emlegetett Erdély birodalma mind erről a szép időről regél. A meseszép sorozat csodálatos világa ősrégi magas szellemi műveltségünk idejéhez vezet, és a szivárvány pompázó színein keresztül nyit utat a kereső lélek madárnak, hogy a boldog aranykorba visszatérhet.
A régészek már feltárták és az egyik városban, a mai Csufut-káléban többek között olyan csodálatos turul fejfedődíszt találtak, melynek párja az ordoszi hun koronán díszeleg. De előkerültek olyan hun fibulák és sólymos övcsatok, melyet nálunk gepidáknak tulajdonítanak, de a hun ötvösművészet egyéb remekei is.
Mag= M. Mag körüli nagyobb kör = aGY. Szirmok=R.
Aki ránézett M-aGY-aR-nak = MAGYARnak olvasta.
Szemből nézve a cserkészliliom (lásd ott), ligatúráját írja = Egy az Isten.
A két elöl lévő minta, mint egy kos jobb és bal szarva. A Szent Koronán is van ilyen jel, a kínai Hun koronán ilyenen áll a madár, a nagyszentmiklósi kincsen Árpád fejedelem haja 7 ilyen jelet alkot, a Szent Koronán Jézus két térdén is ilyen JÓ-MA jel van.
Összeolvasva: JÓ MAGYAR ÚR ISTEN
MAGYAR NÉPE URA.
A szkíták nyelvéből fennmaradt kevés szó között (a Borüszthenész = "Bor isten" névben) szerepel az Isten szó - ezért az olvasatot a nyelvemlékek oldaláról is alá tudjuk támasztani.
A szkíták nem csak a magyar jelkincset, hanem a magyar Isten szót is ismerték.
Krím-félsziget egykor szkíták által lakott vidékén, az égbenyúló mészkőhegyek fennsíkjain barlangvárosok nyomait tárták fel a régészek, ahol a késő szkíta és alán művészet remekei kerültek elő.
A helyi szkíta uralkodók a mai Szimferopol mellett fővárost alapítottak, Nea Polisz néven.
mészkő fennsík belsejében csodálatos városokat építettek.
A régészek már feltárták és az egyik városban, a mai Csufut-káléban többek között olyan csodálatos turul fejfedődíszt találtak, melynek párja az ordoszi hun koronán díszeleg. De előkerültek olyan hun fibulák és sólymos övcsatok, melyet nálunk gepidáknak tulajdonítanak, de a hun ötvösművészet egyéb remekei is.
Szkíta korona az Isten szóval
Az Ak Burun kurgánban (Krím félsziget) talált, Kr. e. IV. századi szkíta korona
A látható szkíta korona legszembetűnőbb dísze egy virághoz hasonló, de olvasható jelkép. Mag= M. Mag körüli nagyobb kör = aGY. Szirmok=R.
Aki ránézett M-aGY-aR-nak = MAGYARnak olvasta.
Szemből nézve a cserkészliliom (lásd ott), ligatúráját írja = Egy az Isten.
A két elöl lévő minta, mint egy kos jobb és bal szarva. A Szent Koronán is van ilyen jel, a kínai Hun koronán ilyenen áll a madár, a nagyszentmiklósi kincsen Árpád fejedelem haja 7 ilyen jelet alkot, a Szent Koronán Jézus két térdén is ilyen JÓ-MA jel van.
Összeolvasva: JÓ MAGYAR ÚR ISTEN
MAGYAR NÉPE URA.
A szkíták nyelvéből fennmaradt kevés szó között (a Borüszthenész = "Bor isten" névben) szerepel az Isten szó - ezért az olvasatot a nyelvemlékek oldaláról is alá tudjuk támasztani.
A szkíták nem csak a magyar jelkincset, hanem a magyar Isten szót is ismerték.
Istenfélők voltunk ! és nem pogányok.
Mellkeresztek ősmagyar sírokból.
Tömeges leletek a második bejövetel előtti időkből, kit kellett keresztény hitre téríteni?
A nyugat-európai kutatók a 19. század második felétől a keleti lovas népek, tehát a mi őseink ellen valóságos rágalom hadjáratot indítottak,
a Habsburgok, és műveikben a művelt ősi nép ősi hagyományát
elferdítve tanulatlan barbároknak ábrázolták őket.
Szerencsére a keleti források úgy ismerték rokonainkat, mint a béke és igazságosság népeit, akik ősi műveltségükkel gazdagították a világot.
Csodaszarvas
Pazzyrik-ből
Szkíta ábrázolás
Jelkép:Életfa, világfa, égigérő fa, az élet virága, az élet világa
Pazzyrik-ből
Szkíta ábrázolás
Jelkép:Életfa, világfa, égigérő fa, az élet virága, az élet világa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése