http://aranylo.blogspot.com/

2017. december 8., péntek

2017. december 7., csütörtök

Próféciák , látomások a jövőbe látóktól

Érdemes olvasgatni , szemezgetni !


Szent Nilus az ötödik századi aszkétikus irodalom egyik vezető személyisége volt. Ünnepe november 12-én van a keleti naptár szerint; megemlékeznek róla a Római Mártírológiumban is, ugyanazon a napon. Szent Nilus valószínűleg 430 táján halt meg, mivel nincs bizonyíték arra, hogy azután is élt.
Íme Szent Nilus próféciája: [? – 430] 
1900 után, a XX. század közepe táján, az ebben az időben élő emberek felismerhetetlenné válnak. Amikor közeledik az Antikrisztus eljövetele, zavaros lesz az emberek értelme az érzéki szenvedélyektől, és a becstelenség és a törvénytelenség egyre erősebb lesz.
 Akkor a világ felismerhetetlenné válik. Az emberek megjelenése megváltozik, és lehetetlen lesz megkülönböztetni a férfiakat a nőktől a ruházkodásban és a hajviseletben a szemérmetlenségük miatt. Ezek az emberek kegyetlenekké válnak, és olyanok lesznek az Antikrisztus kísértései miatt, mint a vadállatok. Nem lesz bennük tisztelet a szülők és az öregek iránt, a szeretet el fog tűnni, és a keresztény lelkipásztorok, püspökök és papok hiú emberek lesznek, teljesen elvesztve a jobb kéz és a bal kéz megkülönböztetését. Abban az időben a keresztények és az Egyház erkölcsei és így nagy szomorúság éri majd azokat, akik vagyonokat halmoznak fel. Bujaság, házasságtörés, homoszexualitás, titkos cselekedetek és gyilkosság fog uralkodni a társadalomban.
Abban az időben a nagy bűnöknek és a kicsapongásoknak köszönhetően a népek meg lesznek fosztva a Szentlélek kegyelmeitől, melyeket a keresztségben kaptak, és a bűntudattól is. 
Isten egyházai meg lesznek fosztva az istenfélelemtől és a jámbor lelkipásztoroktól, és a világon a keresztények szomorúsága állandósul abban az időben; sokan elvesztik teljesen a hitüket, mivel senkitől sem lesz lehetőségük meglátni a tudás fényét. 
Akkor elhagyják a világot, és szent menedékekben keresik a lelki szenvedéseiknek a megvilágítását, de mindenhol akadályokba és kényszerhelyzetekbe fognak ütközni.
És mindez abból a tényből fakad, hogy az Antikrisztus akar lenni az úr mindenekfelett, az egész világ uralkodója akar lenni, csodákat és fantasztikus jelenségeket fog produkálni. Romlott bölcsességet fog adni egy boldogtalan embernek úgy, hogy az fel fog fedezni egy olyan utat, amelyen beszélgetést tud majd folytatni egy másik emberrel a föld egyik végéből a másikig. 
Abban az időben az emberek úgy tudnak majd repülni a levegőben, mint a madarak, és leereszkednek a tenger fenekére, mint a halak. És amikor mindezt elérték, ezek a boldogtalan emberek kényelemben fognak élni anélkül, hogy tudnák ezek a szegény lelkek, hogy ez az Antikrisztus csalása. És az istentelenek! – A tudásuk tele lesz hiúsággal, fel fognak hagyni a jó úttal, és az embereket arra vezetik, hogy elveszítsék az Isten létében és a Szentháromságban való hitüket. 
     Akkor a végtelenül jó Isten látja az emberi faj bukását, és megrövidíti azokat a napokat azon kevesek kedvéért, akik még megmenekültek, mivel az ellenség még a kiválasztottakat is kísértésbe akarja vinni, ha az lehetséges. Akkor a büntetés kardja hirtelen megjelenik, és megöli a hitehagyottat és az ő követőit.

XIV. századból (1303-1373): Svéd Szent Brigitta
(forrás: fatimacrusader.com. Crusader 77. p 22. – Részlet)
A 2000. év előtt 40 évvel a Sátán szabadjára lesz engedve, hogy megkísértse az embereket. Amikor úgy látszik, hogy minden elveszett, Isten hirtelen megálljt parancsol a gonosz lelkeknek. Annak a jele, hogy ez mikor fog bekövetkezni, az lesz, amikor a papok felhagynak a szent kötelességeiknek a teljesítésével, és civil ruhába fognak öltözni, és az asszonyok úgy öltöznek, mint a férfiak, és férfiak pedig úgy, mint a nők.

Our Lady of Good Success és Fatimai Miasszonyunk
Azt mondta Mariana anyának, hogy a XX. században „a szenvedélyek el fognak hatalmasodni, és az erkölcsök teljes romlása fog bekövetkezni, mivel a Sátán fog uralkodni majdnem teljesen a szabadkőműves szekták segítségével. 
Különös figyelmet fognak fordítani a gyerekekre, hogy az erkölcseik általános romlását idézzék elő. Jaj azoknak a gyerekeknek, akik majd akkor élnek”.
 Miasszonyunk nyíltan beszélt a szekuláris humanizmus forradalmáról, amelyről olyan sokan írták, hogy az teljesen megszállja a mi időnk világi és vallásos intézményeit.
A házasság szentségével kapcsolatban, mely Krisztus és az Ő Egyháznak egységét szimbolizálja, ezt mondta:
 „A szabadkőművesség, amely hatalmon lesz akkor, gonosz törvényeket fog törvénybe iktatni azzal a céllal, hogy megszüntesse ezeket a szentségeket, és hogy könnyűvé tegye mindenki számára, hogy bűnben éljen… A keresztény szellem gyorsan fog hanyatlani, kioltva a hit értékes lángját, amíg eléri azt a pontot, amelynél az erkölcsök csaknem teljes és általános megromlása következik majd be.”
„Azokban a boldogtalan időkben féktelen fényűzés terjed el, mely rabságba ejt számtalan könnyelmű lelket, melyek el fognak veszni. Az ártatlanságot többé már alig lehet megtalálni a gyerekekben, és szerénységet a nőknél. Az Egyház súlyos helyzetének ebben a legfontosabb pillanatában azok, akiknek beszélni kellene, hallgatni fognak.”

Olvass tovább: http://www.uzenetek.eu/blog/profeciak-a-vegidokre/


Siener van Rensburg neve megint előkerült. A történelem során jó páran próbálták már megjövendölni a világ nagy eseményeit, a nagy háborúkat, pusztításokat. Sokak vízióiba az utókor be is magyarázta, hogy a látomások beigazolódtak.
Az 1864-ben Dél-Afrikában született Siener van Rensburg látnoki képességeit már többen elismerték, mert szerintük pontosan megjövendölt számos nagy történelmi eseményt, pusztítást, vérzivatart. Vannak azonban olyan jóslatai is, melyek majd csak most fognak bekövetkezni. Egyik ilyen elmélete szerint hamarosan elérkezik a harmadik világháború.
A Nicolaasként anyakönyvezett férfi jóslatai miatt kapta meg a Siener nevet (a szó látnokot jelent). Sok dolgot jövendölt meg a rajongói szerint, melyek később valóban megtörténtek. Jóval a kitörése előtt leírta, hogy kitör majd az első világháború. Ő mondta ki, hogy eljön a spanyolnátha, amely rengeteg ember halált okozza. Az ő látomásai között szerepelt a kommunizmus kialakulása is. Előre látta a második világháborút, Németország kettészakadását, az AIDS megjelenését, foglalkozott a homoszexualitással is. De már akkor leírta a csernobili atombalesetet, az Öböl-háborút és Diana hercegnő halálát is.
A jövőnkre vonatkozó látomásai között szerepel a muzulmán vallás európai megjelenése, vagy a bevándorlók miatt kialakuló lázadás az Európai Parlamentben. Jóslata szerint eljön a harmadik világháború is egy tavaszon, melyben az Egyesült Államok, Anglia, Németország és Oroszország vesz részt és sok emberáldozatot követel majd. Szerinte egy sokk-hullámot fognak használni fegyverként. A harcokban végül Németország tesz rendet, Oroszországot legyőzik, de a kelet-európai országok újra orosz fennhatóság alá kerülnek. Az angol uralom visszaszorul, míg Kína hatalmas gazdasági erőre tesz szert. Amerika befolyása és ereje jelentősen csökken.
A jövőben az atombombát is bevetik egy Izrael és Szíria közötti konfliktusban.
A régi jóslatok, utalások mai értelmezése mindig komoly vitát okoz. A leírtakat érdemes kellő óvatossággal kezelni. Az elmúlt évtizedekben is jó pár alkalommal voltak "tutira" megjósolt világvégék, bolygóütközések, naprobbanások, és válogatott pusztítások, melyek szerencsére mégsem következtek be. Nyilván az utókor majd azokra is talál magyarázatot, hogy hogyan kellett volna értelmezni a látnokok leírásait.

EGY ALFÖLDI TÁLTOS JÓSLATAI


Egy makói ember mesélt egy néhai táltosról, a “Teknyőkaparóról”, akiről ő nem tudta megmondani, legenda volt-e csupán, vagy valóban élt, de az ottani öregek tudni vélik, hogy a 18.–19. században élt, Makón.Annyi bizonyos, hogy már a 19. század vége felé néprajzkutatások említik a nevét és vízióit, amelyek kezdenek vészjóslóan valósak lenni most, a mában. A néhai látó megjósolta például a repülőgépek, a gépkocsik, illetve a telefon feltalálását és elterjedését, s ugyancsak előre elregélte a nők liberális agymosás révén megvalósuló elerkölcstelenedését, valamint a három nagy háborút, mely után bekövetkezik az utolsó ítélet.A Teknyőkaparó állítólagos első jóslata az 1821-ben Makón pusztító árvizet vizionálta, amikor azt mondta: **“Olyan nagy árvíz gyün ránk, hogy a Száraz utcán Barna halász harcsát halász.” **A Wikipedia ezt írja az 1821-es makói árvízről:Az 1821-es makói árvíz a megáradt Maros kilépése volt a medréből Makón és környékén. 1821-ben minden idők legnagyobb árvize zúdult Makóra és a környező településekre. 1821. július 2-án a folyó elöntötte Apátfalvát és Csanádot. A lakóházak egyharmada megrongálódott vagy összedőlt; a sópajtákban elolvadt 10 600 mázsa só, ami meghaladta a makói sóház körzetéhez tartozó terület fél évi sószükségletét. 1821-es árvíz hatására 4-5 millió szőlőtövet vágtak ki. Helyüket veteményeskertek vették át, amelyekben nagyarányú hagymatermesztés indult meg.A 18.-19. században még elképzelni sem lehetett azt a fajta technikai fejlődést, ami a jelenkorra jellemző, mégis a Teknyőkaparó a mai, modern korral kapcsolatosan az alábbiakat mondotta:**"Kései utódaink majd meglátják a vasmadarakat repülni, mög lőcstelen kocsik szaladgálnak. A vasmadarak meg is tojnak, és akkor robban, összedűlnek a házak.A kocsik az országúton úgy közleködnek, hogy egymást tapossák.Össze lösz még úgy fűzve a világ dróttal, hogy na.Minden utcasarkon kocsma lösz, minden sarkon bót lösz, minden utcasarkon kupleráj lösz."**Szerintem ezeket a sorokat mindenki érti. A nyelvezet pedig zseniális, azt kell mondjam, Makó környékén még abszolút ezt a fajta “öző” tájszólást hallani – Szegeden, ahol élek, ez már igencsak ritkán fordul elő.Nem feltétlenül volt oda a makói táltos attól a családmodelltől sem, ami szintén manapság jellemzi társadalmunkat, mert így fogalmazott: **"Nem lehet mögismerni a férfit a nőtül.Szemérmetlenködnek, nem ismernek szégyönt a nők.Tele vót a vadrépának a virágja olyan bordóval. Aszonta, ahogy az majd fogy ki, a nép úgy fajtalanul el. Úgy lösz majd, hogy hát az úton is, mint a kakas a tyúkot.Él három hétig a férjével, és már odébbáll. A gyerek ott a nyakba. Az ártatlan sikoltozik: ki az anyja, ki az apja?!"**Aztán ahogy a néprajzkutató feljegyzéseit tovább nézzük, egyre durvább víziók következnek. Háborúkról, apokalipszisről:**"Vége lösz a bujdosó betyárok világának, osztán majd az úri betyárok gyünnek, azok aztán felménnek lakni az emeletre.Három napig sötétség lösz, semmiféle fény nem ég, csak a szentölt gyertya.Ezret élünk, ezret nem, kétezerbe el fog veszni a világ.Gyünnek a vörösök, utána gyünnek a sürgük, akkó lösz olyan nagy háború, hogy a szürke ló a szügyivel taszítja a vért. (A sárgák 'sürgük' ázsiai hatást sejtet.)A fekete sereg keletrű fog elindúni, és egészen nyugatig mögy körösztül a világon.Nem fegyverrel fognak háborúzni, hanem skatulyából szórják le az átkot a népre, és sebösek lösznek. Még a hetedízigleni ivadék is el fogja örökölni az átkot. (Biológiai hadviselés, atomfegyverek vagy chemtrail?)Annyi magyar marad meg, hogy egy diófa alatt elfér.A tizennégyes háború semmi, a másik háború semmi, a harmadik háború lesz a valami. Lesz olyan háború, hogy a szürke ló a szügyivel taszítja a vért a Rákos mezejin. Annyi nép marad mög, hogy egy fa alatt elfér. De mikor a napkeleti bölcsek gyünnek, avval nem bír senki."**Hát, nem túl rózsás a jövőnk ezek szerint!...(Akinek esetleg van még infója erről a titokzatos makói táltosról, szívesen vennénk, ha megosztaná velünk! - Ancient Hungary szerkesztői)

Nostradamus jóslata Magyarországról
„A más
odik ezredév után
Pannónia váratlan erőre kap,
királyok gyűlése lesz Budán,
de császáruk magyar marad.
Kelet s nyugat központja lesz,
egy évszázadra legyőzhetetlen,
szembeszállni velük nem érdemes:
uralkodik a LÉLEK és a SZELLEM.”
„Jön új nemzedék, mely erős lesz
és nem szégyenli többé, hogy magyar,
a vének nemzedéke önmagán erőt vesz,
s nemcsak önmagának túr és kapar.
Erkölcsében megújul majd az ország,
s végre büszke lesz minden fia
mert ámulatba ejti egész Európát
ezerszáz évnek elteltével Pannónia.”
A nyirkai jóslat
 A nyirkai jóslat Hét rábaközi táltos, bácsa, tudó ember megidézte a 40-es évek végén Lápkumánja táltos szellemét, hogy miképpen alakul a jövő. 
Döbbenetes módon elővetítették a világ, s hazánk történéseit, s ráismerünk azokra a vezetőkre, akik idáig vitték az országot. Rákositól láttak előre mindenkit, jeleztek kínt, keservet, de a mostanra vonatkoztatva a sok-sok nehézség, vész és probléma után felvillantották az ígéretesnek tűnő jövőt. 
A Duna két partján vérben úszik a hulló lomb, És ösvények tapostatnak a hanyatló nap palástján. Nevet kiáltanak. A nevén szólított Öreg tétovázik, De vállalja sorsát. Ifjak ragadnak fegyvert, nők és férfiak egyaránt. 
Közel a győzelem Ekkor megelevenednek az árnyékok. Az igaz harcosnak kedvét szegik Az ügyet nyugattól-keletig elárulják. Szerencsés, ki időben kereket oldhat. Nagy az érvágás! A győzők eltanácsolják a kopasz zsarnokot, És a Vasmacskák Városának fattyát teszik meg helytartónak. 
Ő megöleti a Tétovázó Öreget. Az ifjúságon bosszút áll. Sokáig uralkodik, és rontja a nemzetet. Jutalmazzák az elvtelenséget, mindent pénzben mérnek. A lakás, a ház csak lakhely, nem otthon. A gyerek nyűg. 
A víg mosoly torz vigyorra változik. Itthon a földművest már megtörték. Még nevén a föld, de cseléd sajátjában. Lazul a lánc, rozsdásodik a bilincs A Nagykövet cselt vet, összeesküvést sző. Korábbi ellenfelek összefognak, rést vágnak a kerítésen. Meglazítják a medvebocs láncát, A kétfarkú oroszlán ketrecének láncát is. Nem hálásak. A vörös tüzet okádó sárkány ebbe belebetegszik. Harsona jelzi a szabadság kezdetét. 
A szürke marhát napos legelőre engedik. A csorda megszédül a szabadságtól. A barmok egymást öklelik A nép elkergeti a kapuk nyitogatóit A Jóindulatú Beteg kerül az élre. Mások intézkednek. A földművestől elveszik örökét, és dobra verik A senkiháziak vérszemet kapnak. Bitangok tékozolják a fényt. 
Gyülekeznek a dögmadarak. A nagy tengert átrepüli a Napból szálló, galambnak álcázott karvaly. Megérkezik a Kánya is- osztozkodni.
Megint terelgetik a népet. Hiteket erőltetnek. Szaporodnak a pénzért fennhangon imádkozók. Boldogasszonyunkat elfeledik, buta lúddá tekerítik Jaj pedig, ha Istenünk 
Asszonyi-fele elfordul tőlünk, vagy mink őtőle! 
A galambnak álcázott Karvaly, és a Kánya, Égig érő fára segítik a Kiskanászt. Szívében király, álmaiban császár. Szépen szól rondán cselekszik. Zsákja feneketlen. Letaszítják- újra mászik! A döglött sárkány kutyái új gazdát találnak! Az íjfeszítő sarja lukas hajóra száll. Az ő ingével-gatyájával tömítik a rést. Messze jutnak a parttól, már nem tud kiszállni A döglött sárkány kutyáit a Koronázatlan Cár veszi pórázra. Paprikajancsiból csinál vezért A nemzet tűri. Nem látja meg rajta a rángató madzagokat. A csellel hatalomra segített Paprikajancsi pofátlanul önkényeskedik. Buzerálja a népet. Nyegle és buta. A kiskanász malmára hajtja a vizet Jobb ellenfél nincs. A nép tűri őket. 
Nemes lovag- ősök fehér liliomán tipródik a nemzet.
 A csősz tolvaj, a bakter rabló, a bíró cinkos. A különb nem viszi sokra, mert irigylik. Ki- ki rántja lefelé a másikat- az országot együtt. Lenézett népek mögött kullog a magyar! A nemzet talpa alatt röpülő szőnyeggé válik a föld! A rátarti úr napszámért kunyerál. Már mindent elkótyavetyéltek. Csak alantas szolgálatok maradnak, égbekiáltó árulások. Lesznek, kik alattomos ellenséggel fújnak egy követ.
 Bevezetik a hét tevét, hogy innen köpködhessen lángot, a bikát nyergelő asszonyra Ebből viszály támad benn is, kinn is.
 A Kost Áldozó két fia tovább marakodik A tevék magyar hajcsárai manó bőrét húzzák Krisztus képére, Hogy megtévesszék a népet, és arannyá válthassák a félhold csillogását. Ők a kost áldozó, tevét nyergelő fiát segítik, más magyarok meg a másikat. 
Kettészakad a nemzet, lángra lobban az ország. A lángot vér oltja. 
Magyar magyart gyilkol, de a bika hátáról is ide lőnek a hét teve miatt. 
A nép fele elpusztul.  
A szomszédok megmozdulnak, de ugrásra kész a zenélő sivatagok tigrise is. 
A megszeppent maradék Ukkó-t híjja, a Boldogasszony-t. 
A haragosok megbocsátanak egymásnak, az irigy örül más szerencséjének A rátarti nem rázza a rongyot, a közönyös siet segíteni. 
Ekkor a Magyarok Istene őrül állítja a zenélő sivatagok tigrisét, 
És becsületes alkuval visszakerül, ami visszajár. Új kor veszi kezdetét, minden égtáj felé YOTENGRIT, az Ős-Tengerek Istene nevében. 
A Jó Szomszédság Törvénye győzedelmeskedik.  

2017. december 6., szerda

2017. szeptember 15., péntek

2017. július 17., hétfő

2017. április 16., vasárnap

Húsvét , Easter

Kedves olvasóim !
Meghittség, boldogság, áldás és béke, 
legyen a családod örökös vendége. 
Boldog húsvéti ünnepeket kívánok!

2017. április 8., szombat

Listen to music on the radio, Hallgass zenét a rádióban



Spin the globe and listen to radio stations from across the world - The ...

www.theverge.com/.../radio-garden-studio-moniker-netherlands-instit...



Hát ilyet még nem pipáltam..... Kattintsatok a pöttyökre, és - bocsánat a kifejezésért, - de lehidaltok Ti is......

Is such a thing even did not tick ..... Click the sprinkles, and - pardon the expression - but you also

2017. február 28., kedd

A szólásainkban rejlő tudás


Gábor Kati fényképe.

http://emf-kryon.blogspot.hu/…/a-szolasainkban-rejlo-tudas.…

A magyar nyelv lefektette szólásaiban, meséiben, népművészetében, nyelvében az univerzális tudást, és ezek, mint üzenetek szólnak hozzánk!

Rengeteg tudás van e lapban, érdemes olvasgatni, 
szeretettel ajánlom

2017. február 22., szerda

A Székely himnusz versét .......


MINDEN IGAZ MAGYARNAK és TESTVÉREMNEK!!

SZÉKELY HIMNUSZ

A Székely himnusz 1921-ben született, szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. A szerzők szándéka nem az volt, hogy valódi himnuszt alkossanak a székely népnek, és művük később sem vált hivatalos himnusszá. Az évtizedeken keresztül tiltott hazafias dal azonban hatalmas népszerűségre tett szert Erdélyben és Magyarországon, és a tömegrendezvényeken gyakran éneklik együtt a magyar Himnusszal és a Szózattal.

Csanády György életrehívója és 25 évig vezetője volt az 1920-ban – az ország szétszakadásának nyomasztó élménye közepette – létrehozott Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SZEFHE) nevű önsegélyező és kulturális szervezetnek.
Krémer Etelka fényképe.
A Székely himnusz versét saját beszámolója szerint 1921-ben írta, a SZEFHE májusi nagyáldozat névre keresztelt évenkénti ünnepélyes találkozója alkalmából. A vers címe nem tartalmazta a himnusz szót, a májusi nagyáldozatban egyszerűen csak kantátának nevezték. Zenéjét lánykarra komponálta Mihalik Kálmán és először 1922. május 22-én adták elő az Aquincumban rendezett találkozón, a zeneszerző jelenlétében.

Az ének Erdélyben az Észak-Erdély magyar visszafoglalása és újbóli elvesztése közt eltelt néhány év kivételével egészen a kommunista rendszer bukásáig tiltott dal volt, büntették is az éneklését, de szűk körben, titokban mégis énekelték, az elnyomás elleni tiltakozásként.

Magyarországon 1941 és 1944 között az iskolákban kötelezővé tették a tanulását, de Kríza Ildikó tanulmánya szerint a nehéz dallam miatt ekkor még nem vált általánosan népszerűvé, ahogy a visszafoglalt Észak-Erdélyben sem. A cserkésztalálkozókon azonban már a két világháború közti korszakban is rendszeresen énekelték, és elterjedését az erdélyi származású értelmiségiek, illetve a hozzájuk közel álló szervezetek is segítették. Másrészt az ellenállásra fogékony körökben még vonzóbbá tette a dalt. Az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt magyarok közt általánosan ismert volt, kultuszát ők is ápolták.

Az ének népszerűségét az is mutatja, hogy a huszadik század második felében folklorizálódott, több szövegváltozata alakult ki, bár ezek közt nem voltak nagyon jelentősek az eltérések. A nyolcadik sor "Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!" változata – ami ma a leggyakrabban énekelt változat – Kríza Ildikó szerint az amerikai magyarok közt terjedt el az 1970-es években. (Csanády György eredeti szövege: "Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!") Ám Kriza fölvetése abban a tekintetben nem állja meg a helyét, hogy ez az 1970-es években, a nyugati magyar emigrációban keletkezett változat, hisz több korabeli kotta, ill. hangfelvétel bizonyítja, hogy már a a keletkezését követően ezzel a szöveggel élt a nyolcadik sor.

Csanády György Székelyudvarhelyen született 1895. február 23-án, és az itteni Református Kollégiumban érettségizett 1913-ban. A budapesti Kereskedelmi Akadémián szerzett oklevelet, de nem a szakmájából, hanem az irodalomból élt. Az I. világháborúban katonaként megsebesült. Magyarország-ra költözött, és 1920-21-ben ötödmagával megalakítja a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületét. Budapesten, 1952. május 3-án halt meg. A Farkasréti Temetőben temették el, de később - végakarata szerint - hamvait Székelyudvarhelyen, a Református Belvárosi Temetőben, a családi sírban helyezték el.

Mihalik Kálmán Oravicabányán született 1896. február 21-én. Kolozsváron a piarista gimnáziumban, majd az unitárius főgimnáziumban tanult, itt érettségizett 1915-ben. Mivel katolikus volt, vallásórára a kegyesrendiek által vezetett főgimnáziumba járt. A kolozsvári egyetem orvosi karára iratkozott be. A háborúban ő is fronton teljesített szolgálatot. A háború után tanulmányait Szegeden folytatta, majd az itteni egyetemen lett tanársegéd. 1922. szeptember 6-án, 26 éves korában, tífuszban halt meg, Szegeden; sírja a Belvárosi Temetőben van.

A régi Székely himnusz

Az Este a székelyeknél lassú dallama nem székely népdal, aminek oly sokan tartják, hanem zeneszerzői lelemény. Bartók 1907-ben fedezte fel a Csíki- és a Gyergyói-medencében a magyar népdal régi stílusát, amelyre legelsőbben a négysorosság, az ereszkedő dallamszerkezet és a félhang nélküli ötfokúság jellemző. Ezeket a jellegzetességeket teremtette újra a páratlan népszerűségű zongoraminiatűr lassú szakaszában, amelynél jellemzőbb és megindítóbb zenei képet senki sem festett a Székelyföldről. Egyedülálló zenei jelképe ez a dallam a székelység hagyományőrző erejének és annak a szellemi örökségnek, amelyet Bartók tett az összmagyarság közkincsévé. Érthető, hogy egyes műveltebb székelyek szeretnék, ha ez a zeneszerzői telitalálat (az évtizedek során hozzátársult Mária-ének szöveggel) székely himnusszá válnék, s akként kiszorítaná szerepéből a "Ki tudja, merré...-t. Nem kisebb tekintély, mint a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum tudós igazgatója, Kónya Ádám is szorgalmazta ezt. Hiába. Írását a többség nevében felhördülő ellenlábasok diverzióként bélyegezték meg !!
Ó, én édes, jó Istenem,
Oltalmazóm, segedelmem,
Vándorlásban reménységem,
Ínségemben lágy kenyerem.
Vándor fecske sebes szárnyát,
Vándorlegény vándorbotját,
Vándor székely reménységét,
Jézus, áldd meg Erdély népét!
Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkére száll.
Hazamegyünk, megáld majd a
Csíksomlyói Szűz Mária.